140992. lajstromszámú szabadalom • Önlengő lengővisszacsatolásos erősítő

140992. 5 hogy az átlagos lengési frekvencia ugyan meredeken emelkedik, azonban mégis kevésbbé meredeken, mint a legfelső, teljes vonallal rajzolt görbével ábrázolt esetben, amelyben hiányzik a stabilizáció. A 2j. ábra -B- görbéje még ke vésbbé meredek, mint az -A- görbe, a -C- görbe pedig annak folytán, hogy a rácselőfeszültség a rácsáramnak a vivőhullám amplitúdójától való nagymértékű függősége következtében erősen változik, aránylag lapos lefolyású. Ez azt bizonyítja, hogy a járulékos rezonanciás 20 kör és a stabilizáló 26 műhálózat közös hatása rendkívül jó akkor, ha ezt a műhálózatot úgy állítjuk be, hogy a visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések kioltása csak akkor következzék be, amikor a 10 cső anódfeszültsége legnagyobb értékének elérése után már kissé csökkent, mimellett az ez esetben adódó nagyon jó stabilizáció az átlagos lengési frekvenciát a vivőhullám amplitúdójának nagy változásaikor is állandó értéken tartja. Minthogy az anódfeszültségre ráhelyezett lengetőfeszültség hullámalakját a 22 tekercs, a 19 kondenzátor és a 24 ellenállás határozza meg, e kapcsolóelemek megfelelő méretezésével úgy választhatjuk meg a járulékos rezonanciás 20 kör rezonanciás frekvenciáját és csillapítását, hogy tetszőleges hullámalakú lengetőfeszültséget kapjunk. E hullámalak néhány példáját a 2k. ábra -P-, -Q- és -R- görbéi szemléltetik. Ilyen hullámalakokat a használatos önlengő vevőikészülékekben, amelyekben a lengetőfeszültséget ellenállásból és kondenzátorból öszszetett műhálózat létesíti, nem érhetünk el. A 2k. görbe -P- -0- és -R- görbéjével ábrázolt lengetőfeszültségek mellett adódó vezetőképességi jelleggörbéket a 21. ábra azonos módom jelzett görbéi ábrázolják. Minthogy a vevőkészülék csúcsválasztékonyságáít a vezetőképességi jelleggörbe ama részeinek meredeksége határozza meg, amelyek szomszédosak avval a ponttal, amelyben a vezetőképesség átvált pozitív értékeiről negatív értékeire, itt a* csúcsválasztékonyság kevéssé meredek vezetőképességi jelleggörbe esetében (pl. az -R- görbe esetében) jobb annál, amelyet a használatos lengővisszacsatolásos vevőkészülékekben nagy lengési frekvenciák mellett elérhetünk. Az a nagy erősítés, amelyet a rezgőcső a rezgések növekedésének időszakában szolgáltat, az -R- *rörbének megfelelő vezetőképességi jelleggörbe esetében nagy lengési frekvenciák mellett is biztosítja a vevőkészülék megbízható működését. A 2m. ábra a 21. ábra vezetőképességi -P-, -Q-és -R- görbéihez tartozó, ugyanazokkal a betűkkel jelzett hangolási görbéket szemlélteti. Mint látjuk, az ,-R- görbe esetében! adódik a legjobb választékonyság. Az 1. ábra szerinti vevőkészülék kapcsolóelemeit pl. a következőképen méretezhetjük: 18 és 24 ellenállások 10.000 ohm 26 ellenállás 1 megohm (max) 31 ellenállás 50,000 ohm (max) 22 tekercs 75 millihenry 10 cső A rezonanciás 13 kör rezonanciás frekvenciája 12 AT7 típusú cső Í egyik fele 21.75 MHz A lengési frekvencia kb. 75 KHz A rezonanciás 20 kör rezonanciás frekvenciája kb. 40 KHz + B 250 volt. 14 kondenzátor 15 pF 15 kondenzátor 10 pF 19 kondenzátor 250 pF 27 kondenzátor 25 /'F 29 kondenzátor 1000 pF A 3. ábra szerinti vevőkészülék abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy a 10 cső vezérlőtárcsa és~ katódája közé kapcsolt olyan idöállandós kört tartalmaz, amelynek időállandója a visszacsatolt rezgőkör telítési időszakával azonos nagyságrendű. Ezt a kört, amely ugyanúgy hat, mint az 1. ábra szerinti vevőkészülék 24 ellenállása, az 50 és 51 körök egyike alkothatja. Az 50 kört a 10 cső 11 vezérlőráoa és a föld közé kapcsolt 52 kondenzátor, valamint az említett vezérlőrács és a stabilizáló 25 ifnűhálózat 27 kondenzátorainak nem földelt fegyverzete közé kapcsolt 53 ellenállás alkotja. Az 53 ellenállást 54 kapcsoló hidalja át. Az idöállandós 51 kör a nagyfrekvenciás 21 fojtótekercs és a föld közé kapcsolt 56 kondenzátor, valamint ehhez párhuzamosan kapcsolt 55 ellenállást tartalmaz. Ezt a kört 57 kapcsolóval lehet rövidirezárni. A 3. ábra szerinti vevőkészülék működési módja lényegileg megegyezik az 1. ábra szeműével és így nem szorul bővebb magyarázatra. Az 54 és 57 kapcsolók közül akár az egyiket, akár a másikat zárhatjuk, hogy ilymódon kikapcsoljuk a két idöállandós kör egyikét vagy másikát. Tételezzük először fel, hogy az 57 kapcsoló zárt és az 54 kapcsoló nyitott. A viszszacsatolt rezgőkör telítési időszakaiban a 10 csőben rácsegyeniirányítás jön létre és a rácsáram az idöállandós 50 körön szabályozó előfészültségét létesít a 10 cső számára: Ennek a szabályozó előfeszültségnek a nagysága és a sarkítása olyan, hogy megnöveli a cső rácsfeszültségét a 19 kondenzátor4

kisülésének idejében és még röviddel ezután is és így kedvezően befolyásolja a visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések kioltását. Ha viszont az 54 kapcsolót zárjuk és az 57 kapcsolót nyitjuk, akkor a visszacsatolt rezgőkör telítési időszakában folyó erős anódáram eredményez az idöállandós 51 körben szabályozó előfeszültséget a 10 cső számára. Ez a szabályozó előfeszültség csökkenti á cső erősítését és ilymódon ugyancsak elősegíti a visszacsatolt rezgőkörben gerjesztett rezgések kioltását. Az idöállandós 50 és 51 körök eme hatását a 24' ellenállás megfelelő méretezésével még fokozhatjuk. A 4. ábra szerinti vevőkészülék két járulékos rezonanciás 20' és 20" kört tartalmaz, amelyeik közül vagy az egyiket vagy a másikat kapcsolhatjuk be a 10 cső rács4catódakörébe. A rezonanciás 20' kört all vezérlőrács és a föld közé kapcsolt 19' kondenzátor, valamint a 11 vezérlő-