140983. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúgyűrűk
Megjelent 1952. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140983. SZÁM. 47. f. 22—26. OSZTÁLY. — MA-87. ALAPSZÁM. Dugattyúgyűrű. ; Markovics Szilárd oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1949. december 1. Az eddig ismeretessé vált dugattyúgyűrűk két csoportra oszthatók. Az egyiknél a felhasított gyűrű két vége tompán ütközött egymással, a másik csoportnál pedig a két végződésnél egymás alá és fölé nyúló részek voltak kialakítva. A tompán ütköző végződések hátránya, hogy a dugattyú külső felülete és a henger belső felülete közötti keskeny köztérben lefelé haladó gázok az ütközés helyén, vagyis a felvágott dugattyúgyűrű két vége között át tudtak áramlani, mert a gyűrű két vége nem szorulhat egymáshoz. Ezek a gyűrűk tehát tökéletes tömítést nem adhattak. A másik rendszernél, ahol nem tompa ütközés, hanem valaminő átlapolás volt, pl. olykép, hogy a két végződésen egy-egy lépcső volt kialakítva, amelyek egymás fölött, illetve alatt nyertek elhelyezést, minden eddigi kialakításnál két vagy több rés volt a gyűrű végződésénél. Másszóva! kifejezve, a gyűrűn két olyan hely volt, ahol az egymással szemben álló két felület között kicsi rés maradt szabadon, ami lehetővé tette azt, hogy a gázok az egyik résen át a dugattyúgyűrű mögé, vagyis a dugattyúban lévő horonyba áramoljanak, innen pedig a másik nyíláson át kihatoljanak, tehát ennél a szerkezetnél is lehetővé válik a gázok1 átfúvása. Ez a veszteség robbanómotoroknál különösen akkor hátrányos, amikor a dugattyú és a henger már kissé megkopott, gőzgépeknél pedig mindig súlyos hátrány, mert a gőzgép lassú fordulatszáma bőven ad időt a gőz számára az átfúvásolk lehetővé tételére. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy egyrészt az egymást átlapoló felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a dugattyú palástfelületével párhuzamos gázáramlást meggátolják, másrészt pedig úgy, hogy a gázok a dugattyúgyűrű mögé, vagyis a dugattyú hornyába se áramolhassanak. E célból a találmány szerinti dugattyúgyűrű legegyszerűbb io vitelénél mindikét végén egy-egy ferde felülettel van ellátva, amelyek egymáshoz szorulva a fentemlített cél elérését lehetővé teszik, de lehet a ferde felületek helyet lépcsős felületeket is alkalmazni, amelyek olyan elhelyezésűek, hogy. ~ sem a lefelé irányuló, vagyis a hengerfallal párhuzamos, sem a befelé, tehát a dugattyúhorony felé irányuló áramlást nem engedik meg. A csatolt rajz az 1—5. ábrán az előbb említett ferde felülettel történő megoldást szemlélteti. Az 1. ábra a gyűrű egy részét távlati ábrázolásban mutatja, a 2. ábra pedig a gyűrű két végződését szemlélteti elölnézetben, de úgy, hogy a gyűrűt kissé széthúztuk, vagyis a két végződés nem érintkezik egymással. Ä 3. ábra végnézet, a 4. ábra a gyűrű végződésének és a dugattyú egy részének keresztmetszete, az 5. ábra pedig a gyűrű részleges felülnézete a dugattyú és a henger egy részének metszetével együtt a 4. ábra V—V vonala mentén. A 6—10. ábra a fentiekben' második helyen említett megoldás példaképeni kivitelét mutatja. A 6. ábra széthúzott, vagyis egymással nem érintkező végződések távlati rajza, a 7. ábra keresztmetszet a dugattyú egy részével együtt, a 8. ábra pedig a két egymást átlapoló végződés elölnézete a 7. ábra jobboldaláról tekintve, a 9. ábra a végződések nézete belülről, vagyis a 7. ábra baloldaláról nézve. Végül a 10. ábra a gyűrű két végződését felülnézetben szemlélteti. A 11. és 12. ábra ennek a kivitelnek két változatát távlati ábrázolásban szemlélteti, és a 13. ábra további kiviteli alak távlati ábrázolása. Az 1—5. ábra szerint a gyűrű négyzet vagy négyszög keresztmetszetének felét ferdén eltá' volítottuk, miáltal a gyűrű két végén egy-egy háromszögkeresztmetszetű rész áll elő, amelyek, egymásra illenek. Az ábrák világosan mutatják, hogy az átlapolás folytán nincsen olyan rés, amelyen át a gázok lefelé áramolhatnának, tehát a gázok nem tudnak a hengerfallal párhuzamosan haladni, viszont olyan rés , sincsen, mely a gázoknak a horonyba jutását lehetővé tenné. A gázok csak abba a köztérbe hatolhatnak be. amelyet alul a ferde -3- felület, kétoldalt a függőleges -1- es '-la- felületek, fölül pedig a dueattyűhorony fala határolnak. Ebből a köztérből a gázok továbbáramlani semmi irrinvní1 n c em +, 'dnak, gyuru möge,