140970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biguanid-származékok előállítására
2# 140970. 7 % -os sósavval kivonatoljuk, a kivonatot szénnel keverjük és megszűrjük. A szüredéket ammóniával Brillant-sárgára .gyengén meglugosítjukx amikor is az N^p-klórfenil-NMzopropilbiguanid-hidroklorid csapódik ki, amely vízből színtelen tűk alakjában kristályosodik és olvadáspontja1 243—244 C°. A megfelelő bázis toluolból színtelen, derékszögű kristályokban válik ki, melyek olvadáspontja'129 C°. Az acetát, melyet úgy kapunk, hogy a bázis acetonos oldatához mindaddig adunk ecetsavat, amíg az oldat lakmuszra gyengén nem savanyú, alkoholból színtelen tűk alakjában kristályosodik, melyek, olvadáspontja 184—185 C°. A kiindulási anyagként használt 1-p-klór-fei nil-5-izopTopil-4-etil-izodjtiobiuretet az alábbi módon állítjuk elő: 22,8 rész N-izopropil-S-etil-izotiokarbamid-hidrobromidot 5,6 rész káliumhidroxidnak 50 rész vízben való oldatához adunk, majd követőleg 16,8 rész p-klórfenil-izotiocianátot viszünk be. Az elegyét éjszakán át kavarjuk, majd megszűrjük és a maradékot vízzel kimossuk, megszárítjuk és könnyű petróleumból (forráspont 100—120 C°) kikristályosítjuk. Ekkor olvadáspontja 122—124 C°. Ha hasonló módon dolgozunk, az alábbi 2—8. példák szerinti vegyületekhez jutunk. 2. példa. N'-p-klórfenil-NS-etilbiguanid, olvadáspontja 113—114 C°, l-p-którfenil-4,5-dietil-4-izoditio-biuretből. A kiindulási anyagot a fenti módon készítettük p-klórfenil-izotiocianáínak N, S-di-etil-izotiokarbamid-hklrobromiddal való kondenzálása útján. Az anyag 'könnyű petróleumból (forráspont 100—120 C°) kristályosodik és*» olvadáspontja 110—112 C°. 3. példa. N'-p-klórfenil-N^n-propilbiguanid, olvadáspontja 59—60 C° (az acetát olvadáspontja 164—165 C°), l-p-klórfenil-4-etiI-5-n-propil-4--izoditíobiuretből. A kiindulási anyagot a fent leírt módon állítjuk elő p-klórfenil-izotiocianátból és N-n-propil-S-etil-izotiokarbamid-Mdrobromidból. 4. példa. N1 -p-klóirfenil-N 5 -n-butilbiguanid-hidroklorid, olvadáspontja 208 C9 , l-p-klórfenil-4-etil-5-n-butil-4-izoditiobiuretből, melynek olvadáspontja 77—79 C° és melyet p-klórfenil-izotiocianátból és N-n-butil-S-etil-izotiiokarbamid-hidlrobroTnidból a fenti módon állítunk elő. 5. példa. N^p-brómfeniil-Na-izopTopilbiguanid-hidroklorid!, olvadáspontja 246 C°, l-p-brómfenil-4-etil-5-izopropil-4-izodiriobiuretből, amelyet p-brómfenil-iizotiocianátnak N-izopropil-S-etil-izotiokarbamid-hidrobromiddal való kondenzálása útján, a p-klórfeíriil-izotiocianátos kondenzálásnak megfelelően, a fent leírt módon állítunk elő és melynek olvadáspontja 129—130 C°. 6. példa. N1 -p-jódfenii-N 5 -izopropilbiguanid-hidroklorid, olvadáspontja 239°, l-p-jödfenil-4-etil-5-izopropil-4-izoditiobiuretből, amely könnyű petróleumból (forráspont 100—120 C°) kristályosodik és olvadáspontja 124—125 C°. E vegyületet p-jódfenil-izotiocianátnak N-izopropil-S-etil-izotiokarbamid-hidrobromiiiddal vizes-alkoholos lúgos oldatban való kondenzálása útján állítjuk elő. 7. példa. N^m-klórfenil-NMzopropilbiguanid-hidroklorid, olvadáspontja 232 C°, l-rn-klórfenÜ-4-etil-5-izopropil-4-izoditiobiuretből. A kiindulási anyagot m-klórfenil-izotiocianátnak N-izopropil-S-etil-izotiokarbamid-hidrobromiidldal vizes-lúgos oldatban való kondenzálása útján állítjuk elő. E vegyület könnyű petróleumból (forráspont 60^—80 C°) kristályosodik és olvadáspontja 80—81 C°. 8. példa. N1 -3,4-diklórfenil-N 5 -izopropil ! biguanidl-hidroklorid, olvadáspontja 244—245 C°, 1—3', 4'-diklórfenil -4- etil »5- izopíropü -4- izoditiobiuretből, amely könnyű petróleumból (forráspont 80--100 C°) kristályosodik és olvadáspontja 104— 105 C°. E vegyületet 3,4-diklórfenil-izotiocianátnak N-izopropil-S-etil-izotiokarbamid-hidrobromiddal való kondenzálása útján kapjuk vizeslúgos oldatban. 9. példa. 2,85 rész l-p-klórfenil-5-izopropil-ditiobiuretet, 8,68 rész higanyoxidot és 100 rész alkoholos ammóniát, amely közönséges hőmérsékleten ammóniával telítve van, éjszakán át 30—35 C°on kavarunk. A reakcióelegyet megszűrjük és a szüredéket csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot acetonban feloldjuk és az oldatot ecetsavval; lakmuszra megsavanyitjuk. Ilymódon W-p^klórfeniil-NMzopropilbiguanid-acetáthoz jutunk, melynek olvadáspoitja 184—185 C°. A kiindulási anyagként használt 1-p-klórfenil-NMzopropil-ditiobiuretet a következő módon állítjuk elő: # 0,92 rész nátriumot 25 rész etilalkoholban feloldunk, majd kénhidrogént vezetünk át rajta mindaddig, amíg 1,36 rész súlygyarapodás nem következik be. Ezt az oldatot 6,3 rész 1-p-klórfenil-4-etil-5-izopropil-4-izoditiobiuretnek50 rész alkoholban való szuszpenziójához adjuk és a keveréket egy órán át visszafolyatás mellett forraljuk, miközben állandóan kénhidrogént vezetünk rajta át. A kapott oldatot szénnel kezeljük, megszűrjük és ecetsavval megsavanyítjuk. Lehűléskor az l-p-klórfenil-5-izopropil-ditiobiuret kiválik, melyet összegyűjtünk és könnyű petróleumból átkristályosítunk. Olvadáspontja 148 C°. Hasonló munkamóddal az alábbi 10=—16. példák szerinti vegyületekhez jutunk.
