140966. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hatásos alsó begyulladás létesítésére mechanikai rostélyok kezdeti részein
140966. 3 Az 5. ábra olyan megoldást szemléltet, amelynél a tüzelőanyagréteg mellső homlokfelületének -s- felszíne az előbb leírt kivitelekhez képest még jobban meg van növelve. Ezáltal szintén a begyullasztás hatásosságát és élénkségét növeljük. Ehhez járul, hogy az 5. ábra szerinti kivitelnél, mielőtt a tüzelőanyag a tulajdonképpeni mechanikai rostélyra, a tüzelőanyag két vagy több rész-rétegre bomlik, vagyis többi egymásfölötti rétegben mozog olykép, hogy a legalsó réteg mozgási sebessége vagy esetleg az alsó rétegek sebessége megfelelően kicsi, vastagságuk pedig viszonylag nagy, ami'biztosítja az alulról való begyulladást és annak továbbterjedését. Ezzel elérjük, hogy az alulról való begyulladás kellő időben továbbterjed, mielőtt a foró tüzelőanyag a réteg alsó részén a tulajdonképpeni mechanikai rostélyra jutna. Az -N-tartályból az -A- éj mentén lecsúszó tüzelőanyagszemcsék egy része az -u- nyíllal jelölt útirányban halad, amit az -Rpl- fokozat mozgásának befolyásolásával érünk el. Ez a fokozat változtatható nagyságú löketeket, esetleg változtatható sebességgel végez és esetleg olykép, hogy mozgása a tulajdonképpeni -R-mechanikai rostély mozgásától függ. Működését kiegészíti a helybenálló -Rn^ fokozat, amely az -Rpi- fokozattal együtt, továbbá az egymással ellentétes ferdeségű és erősen ferde, az alábbiakban leírt fokozatokkal együtt, kiegészítő -x- lépcsőfokokkal van ellátva, amelyek a fokozatok felszínén a tüzelőanyag lecsúszását akadályozzák. Ezáltal a tüzelőanyag előretoló mozgását növeljük és biztosítjuk. Mivel az a tér vagy zóna, amelyben, ebben az esetben az égéstermékeket az -s- felületről elszívjuk, igen nagy, pl. az -r- határig terjed, az égéstermékek elszívását a -P- tér felé olyképpen fokozhatjuk, hogy a gázokat az égési térből is elszívjuk, pl. a -2'- nyil irányában, miáltal az "lulról való begyulladás bekövetkezése még igen nehezen gyulladó, pl. nedves tüzelőanyag esetén is biztosítva van. Az -Rn!- fokozatból a már meggyulladt tüzelőanyag alsó rétege szabályozható sebességgel lassan mozog a ferde rostély mentén lefelé, a mozgó részek toló mozgásának hatására. Az alsó tüzelőanyagréteg mozgásának idejét az -R'p2- fokozattal szabályozhatjuk, amelynek lökete, valamint helyzete és ezzel együtt az alsó réteg vastagsága és előrehaladaási sebessége is beállítható, illetve változtatható. Ennél a kiviteli példánál az -R'p2 - fokozat, a vázlatosan feltüntetett -1"ütközőkészülékkel, az -R"p2 - fokozat, révén kapja a hajtását, amelynek lökete változtatható és azt az -R- mechanikai rostély mozgásairól vezetjük le. Az -R"p2 - fokozat a tüzelőanyagnak a tulajlonképpeni mechanikai rostélyra vezetésére való. Az alsó réteg előrehaladási sebessége és vastagsága tehát a kellő módon könnyen szabályozható, miáltal az alulról való begyullasztás előnyösen hozható létre és rendkívül széles határok között biztosítható, még nehezen meggyulladó tüzelőanyag esetén is. Az -s- felületnél elszívott égéstermékek hőmérséklete — különösképpen tökéletes elégés esetén, ami adott esetben a megfelelően bevezetett szekunder levegővel érhető el, — rendkívül magas. Ilyen módon előnyösnek mutatkozik ezeket a gázokat, mielőtt azokat ventillátorral elszivatjuk, további levegőtömeg bekeverésévei hűteni, amint azt a 3. és 4. ábra mutatja. Ezeknél a szerkezeteknél a -P- tér mögötti csatornába &i -4- nyil irányából szabályozható menynyiségben levegőt vezetünk be. Az 5. ábra szerint ezenkívül még a -P- tér mögött egy külön -P'- teret is alkalmazunk, amelybe a levegőt a felrajzolt nyilak irányában szabályozhatóan vezetjük be a -4- nyílásokon át. Említésre méltó, hogy az esetben is,, ha a -P- , térből az égéstermékeket nem szívjuk el, vagyis • ha ez a tér zárt, sőt tömítően van elzárva, az -s- felület, yagyis a tüzelőanyagréteg mellső homlokfelülete nem hatástalan, mert hiszen ez esetben az égéstermékek lényegesen nagyobb zónából a legkisebb ellenállás útja mentén az 0 téren át az -S- elégési térbe áramlanak, úgy, amint ezt a 4. ábrán az -5- nyil vázlatosan szemlélteti. Még ez esetben is, ilyen módon tehát előáll az alulról történő begyulladás és ez '•[ tovább is terjed. Ennek az alulról való begyulladásnaik a hevessége és erőteljes kifejlődése a megfelelő szerkesztéssel létrehozható, amellyel a megfelelő rétegek beállítását az -Rpr- rostéy alatti nyomások szabályozásával hozzuk létre, vagy pedig az -S- elégési térben lévő vákuum szabályozásával. Nyilvánvaló, hogy az alulról való begyulladás hevessége kisebb, mint az elszívás esetében, de sok esetben így is biztosan / elegendő. Nyilvánvaló, hogy az alulról való begyulladás keletkezése lényegesen hatásosabbá tehető forró elégési levegő alkalmazásával, különösen, ha a begyulladás számára oly forró és oly nagy . : sebességgel áramló levegőt használunk, hogy az magábanvéve is alkalmas a tüzelőanyagnak a szükséges rövid idő latt történő meggyújtására, figyelembevevő, hogy a gyulladás bekövetkezésének időpontja a jelen esetben a hőmérséklettől és áramlási sebességtől függ. _ . >; Lehet »emellett az égéstermékeknek az említett '4 felszínről való elszívását akkor is elhagyni, ha a találmány értelmében gondoskodunk arról, hogy az alulról való begyulladás keletkezése és r elterjedése az alsó rész-réteg vagy rész-rétegek 3 megfelelő vastagsága révén létesüljön, amely rétegben vagy rétegekben az alulról való begyulladás előáll és elterjed, majd pedig e rétegvagy rétegek megfelelően kicsi előretolás! sebes- •> sége folytán z az égési mód biztosíttatik. Természetes még az is, hogy amennyiben az alulról való begyulladás keletkezését és elterjedését az -s- felületről való elszívással vagy igen forró levegővel biztosítjuk, a forró égéstermékek előnyösen közvetlenül, tehát keveréssel vagy közvetve (hőkicserélő felületekkel) az égési levegő és a pótlevegő melegítésére is használható. A leírt és felrajzolt példák a találmányi alapgondolatán felépíthető megoldásoknak csak csekély töredékét teszik ki, mert hiszen más" ismert vagy kézenfekvő eszközt is alkalmazhatunk, pl. kicsi láncrostélyokat az adagoló fo-