140966. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hatásos alsó begyulladás létesítésére mechanikai rostélyok kezdeti részein
,.'•'. Megjelenj 1952. évi január hó 15-én. r— . - -„ - . - -,.,., _ - - — •••— •• • . •> I : -• ., .,.,-,„ .—• ., .,.—, J...... !•!-•—.—. .,.- .,.!, — ,.— ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HíVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140966. SZÁM. 24 a. 18—23. OSZTÁLY. — DO-2. ALAPSZÁM. " • & Berendezés hatásos alsó begyulladás létesítésére mechanikai rostélyok kezdeti résziéin. Dvorak Emanuel mérnök, Praha és Prvni brnenská a královopolská strojirna, Gottwaldovy závody, národni podnik cég, Brno (Csehszlovákia), utóbbi mint Dvorak Emánuel jogutódja. ; A bejelentés napija: 1949. július 14. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. július 14. Mechanikai rostélyok fajlagos teljesítménye elsősorban attól függ, hogy a rostély kezdetétől vagy elejétől mily távolságban történik a rostélyon lévő tüzelőanyagréteg egész vastagságának meggyulladása. A leggyorsabban és a leghatásosabban oly alsó vagy alulról történő «meggyújtással lehet a tüzelőanyagréteg meggyulladását elérni, aimi már a réteg elején bekövetkezik.- Ezt a meggyujtási módszert azonban a mechanikai rostélyoknál eddig csalk ritkán sikerült megvalósítani. A találmány célja, a legnagyobb mértékben hatásos alulról való begyullasztást mindjárt a rostély elején megvalósítani és lényege az, hogy a tüzelőanyag tartályának mellső alsó éle a mechanikai rostély fölött vagy a rostély adagolóberendezése fölött megfelelő távolságban van, miáltal az említett él alatt a tüzelőanyag rétegének mellső homlokfelülete keletkezik, melynek ferdesége a tüzelőanyag öntési szögének felél meg és ennél a mellső ferde felületnél az égéstermékeket a rétegből elszívjuk. A találmány szerinti berendezés néhány példaképem kiviteli álalkiát a csatolt rajzok szemléltetik. Mindegyik ábra a tüzelést hosszmetszetben mutatja. Az 1. ábrán R a mechanikai rostély, amely a tüzelőanyagot elölről hátra, vagyis az -1-nyil irányában mozgatja, tehát a tűztéren átviszi,' pl. tolja vagy másképpen szállítja. Az -N- tüzelőanyagtartálynak mellső A éle van, amelynek helyzete, amint azt a rajz is érzékelteti, beállítható és ez az él ugyancsak beállítható magasságban, tehát meghatározott távolságban van az R rostély fölött. A mellső alsó A él alatt az említett módon a tüzelőanyagratejnek mellső homlokfelülete keletkezik, melynek felszíne az illető tüzelőanyag öntési szögének felel meg. A réteg vastagságát a H tolattyú szabja meg. Ha az R rostély az -1- nyil irányában mozog, vagy ha a rostély, amely nemcsak szalagszerű kialakítású is. lehet, a rétegnek az -1- nyil kányába eső eredő mozgást ad, akkor a tüzelőanyag részecskéi vagy szemcséi az N tartányból a rostély fölötti térbe különböző irányokban mozognak, éspedig fölülről lefelé. A részecskék egy része az -ai-, -^2-, -a3- irányban halad, viszont más részek az ai-bi, továbbá az a2-bä és as-ba irányban mozognak, stb. A bfütésnél a tüzet az A él alatti helyen gyújtjuk meg, tehát kb. azokon a helyeken, amelyeknél később a tüzelőanyag említett felszíne vagy felülete fog keletkezni. A levegőt az R rostélyon, esetleg nyomás alatt, a 2 nyilak irányában vezetjük át. A keletkezett égéstermékek egyrészt a P térbe jutnak a tüzelőanyag mellső -s- homlokfelületének felszínétől fölfelé haladva, amely P tér t^gfeielő vákuum alatt tartott térrel áll kapcsolatban, így pl. egy megfelelő szívóberendezés, vagy ventillátor, vagy hasonló szívóterével. A többi égéstermékek az R rostély fölött lévő -S- térbe jutnak. Aszerint, hogy a rostély alatt milyenek a nyomási viszonyok, tehát hogy milyen értéket képvisel az a w nyomás, amely az egyes rétegekben prl, pr2, stb. értékű, továbbá aszerint, hogy mekkora a vákuuma vagyis a léghíjas tér -pdí- nyomása, továbbá aszerint, hogy miiven -p0- vákuum uralkodik a tüzelőanyag mellső s homlokfelülete fölött, a tüzelőanyagban a tartály alatt egy r határfelület képződik, amely a baloldali 01 ésa Jobboldali 02 zónakati választja el egymástól. A O t zónábarf keletkező égéstermékek a 20 nyil irányában haladva ikerülnek a P térbe a szívás hatása alatt, míg az 02 zónából a 2s nyilak szerint haladó égéstermékek t az S égési-térbe jutnak. A P térben uralkodó légritkulás' (depresszió) növelésével vagy az S térben lévő vákuum csökkentésével ilyen módon az r nyomáshatárt jobbra lehet eltolni, viszont ha á P térben a vákuumot csökkentjük, és az S térben a vákuumot növeljük, akkor ez a határvonal' balra tolódik el. Másszóval az első esetben az
