140955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilipari segédanyagok előállítására
2 140955. szárítást ne vigyük túlzásba, mert a túlszárított anyag a feldolgozást megnehezíti és a végtermék minőségét rontja. A szárítást minél alacsonyabb hőmérsékleten és minél rövidebb idő alatt kell végezni azért, hogy ennek során az oxidálódást és a molekulahasadást, valamint az anyag vegyi összetételének megváltozását elkerüljük. Tapasztalataink szerint a szárítást 100 C° felett nem célszerű végezni, legmegfelelőbb a vákuumban, vasalkatrészeket nem tartalmazó' edényben végzett szárítás. Gyakran előfordul, hogy a nedves répaszeletek állás közben mep-savanyodnak. Ekkor különféle enzimhatások lépnekf el, amelyek a oektin-molekuláfcat is bontják és a molekulahasadás egészen a d-galakturonsavig haladhat előre. Sokszor mutatkozik a nedves répaszeletenl tejsavas erjedés. Ezt mindenképen meg kell akadályozni, illetve ha már fellépett, ki kell küszöbölni, mert a tejsavas erjedés a pektinanyagra is bontó hatással van. Ezért az anyagot vízzel jól kimossuk és mielőbb szárítjuk. Általában előnyösebb kiindulási anyagként száraz répaszeleteket használni, egyrészt, mert a szállítási költség kisebb, másrészt, mert az erjedés okozta kellemetlenségeket elkerülhetjük. Ha kiindulási anyagként vízinövényeket, vagy egyéb növényeket szár- és / vagy gyökérrészeit használjuk, ezt a jelenlévő enzimek bontó hatásától, szokásos módon, meg kell védenünk. A lehetőség szerint el kell kerülnünk a különféle fertőzések bekövetkezését is, mert a különféle biológiai folyamatok is bontó hatást gyakorolhatnak a pektinre. A növényi részekben foglalt szervetlen sók, főként a víz keménységét okozó vegyületek, adott esetben, az eljárás szempontjából hátrányosak lehetnek. Ilyenkor ezeket vizes vagy savas kimosással távolítjuk el. /. példa. 10 kg kilúgozott, szárított' répaszeletet az anyagban lévő festékanyagok kivonása végett benzollal vagy petroléterrel kezelünk. Ha már az összes festékanyag átment az oldószerbe, azt eltávolítjuk. A festéktelenített anyagot bő vízzel átmossuk, a mosóvizet elvezetjük, majd az anyagot vízzel, kb. 100 kg súlyig felduzzasztjuk olyannyira, hogy ha azt kézzel megnyomjuk, a víz előjöjjön. Ezután állandó keverés mellett annyi konc. ammónium-hidroxidot adunk hozzá, hogy a pH 8,1—8,3 között legyen, majd 36 órán keresztül, gyakori keverés mellett, állni hagyjuk. Vigyázni kell, hogy e művelet alatt a pH 7,5 aiá ne essék. A 36 órás macerálás után viszkózus masszát kapunk. A masszát ezután a még benne lévő szilárd, főként rostos részek eldörzsölésével, zúzásával homogenizáljuk, majd autoklávban 20—30 percig 120 C°-on tartjuk. Ekkor az autokláv szelepét megnyitjuk, amikor is a gőzzel együtt az ammónia nagyrésze eltávozik. Az autokláv tartalmát ezután úgy stabilizáljuk, hogy pH-ját citromsavval kb. 5.8—6,5 értékre állítjuk be. A masszát az autoklávból kiszedjük, 250—320 atm. közötti nyomáson sajtoljuk. A kisajtolt kb. 40 1 mennyiségű léből a pektinanyagot 75%os alkohollal kicsapjuk. A csapadékot leszűrjük, megszárítjuk, majd megőröljük s így kb. 1—1,5 kg porított terméket kapunk. 2. példa. 10 kg kilúgozott, szárított répaszeletet nagynyomású vízsugárral gyorsan átmosunk, majd annyi vizet teszünk még hozzá, hogy az anyag felduzzadván, az összsúly kb. 100 kg legyen. Ezután az anyaghoz 200 g glukózát (invertcukrot), 100 g ammónium-szulfátot, 50 g káliumhidrofoszfáitot és 20 g magnézium-szulfátot teszünk, az egészet jól összekeverjük és különleges aspergillus törzs spóráival beoltjuk. Meleg helyen 30—35 C°-on 48 óráig nyugodtan állni hagyjuk. Ha 48 óra után a tartályban lévő anyag felszínét egyöntetű, fehér penészréteg fedi, akkor az oltás sikerült, az anyag alkalmas a további feldolgozásra. Ezután az anyagot jól összekeverjük, majd három napon keresztül, naponta egyszer a keverést megismételjük. Az erjedés alatt a hőmérsékletnek nem szabad 25 C° alá esnie. Az erjedés befejeztével a 6. napon az anyagot autoklávban 110 C°on sterilizáljuk. Ezután a masszát az autoklávból kivesszük és gyorsan, még melegen hidraulikus-présen átnyomjuk, illetőleg átszűrjük. A kinyert, kb. 45 1 szürletet derítjük (aktív szénnel vagy Fuller-földdel), ezután vákuumban 40—50% szárzanyag tartalomig (szirupsűrűségig) bepároljuk, rozsdamentes szárítódobban megszárítjuk, végül őröljük. Ekkor 3—3,3 kg porított, pektinszerű anyagot kapunk. A találmány szerinti eljárással kapott termék textilipari felhasználásában számos előnyt mutat. Az appretura-anyagként való alkalmazás során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a keményítővel szemben — ugyanolyan mennyiségű nehezítő és puhító hozzátét mellett és azonos szárazanyag-tartalmat véve alapul — az appretált árunak fogása sokkal puhább és kellemesebb,, mint a keményítővel vagy dextrinnel történt appretálás esetén. Az új termék különös" előnnyel használható nyomópépek sűrítőjefcéht. Az anyag könnyen vesz fel nagymennyiségű vizet és á tragantot mindenben kiválóan helyettesíti. Feltűnő, hogy az új anyaggal készített nyomópép annak ellenére, hogy rendikívül hígfolyósnak látszik, éles és jól álló nyomást ad, mind a hengernyomás, mind pedig filmnyomás esetében. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a találmány szerinti termék nyúlóssága1 a traganténál sokkal' kedvezőbb. Noha az új eljárás terméke a fentiek szerint elsősorban a textiliparban bír jelentőséggel, számos egyéb alkalmazási lehetőséget is megenged mindama területeken, amelyeken a fentismertetett tulajdonságok érvényesülhetnek. így használható ragasztószerként, a bőriparban mint appreturaanyag, vagy bőrpaszták fényesítő szere, a papíriparban és fémiparban, valamint a festékiparban is.
