140940. lajstromszámú szabadalom • Vasúti járműkerék
Megjelent 1952. évi január hó« 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140940. SZÁM. • • 20 d. 23—28. OSZTÁLY G-10454. ALAPSZÁM. Vasúti járműkerék. Greguss Károly gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. november 4. (f • — A találmány közúti vagy vasúti sínelken gördülő járműveken alkalmazható járműkerék, amely a járművek rugalmas és zajtalan járását biztosítja. Az ilyen járműveknél edldig a járműkerekek és a járműszekrény között alkalmazott különféle rugószerkezetekkel: próbálkoztak a járművek rugalmas és zajtalan: járását megvalósítani, azonban ez több oknál fogva nem sikerült. így könnyebb vasúti járműveknél, mint pl. pályakocsiknál, kézi hajtású vagy motoros hajtányoknál az építés szerkezeti nehézsége, súlytakarékosság vagy más oknál fogva nem tudtak rugószerkezetet alkalmazni avagy nehezebb járműveknél, pl. motorosikocsiknál ahol a súlymegtakarítás elhanyagolása folytán a rugószerkezeteik már alkalmazhatók is voltak, ott sem sikerült a rugalmas és zajtalan járást megvalósítani, mert a rugók a sinek egyenetlenségeibőí. a sínütközésekből, váltókból vagy más efféle felépítményi adottságokból keletkező rázkódásoikat vagy zajt átvitték a járműszekrényekre. A találmány az elmondott hátrányokat maradéktalanul megszüntető oly járműkerék, amelyeknél a keréktengellyel együttforgó agy vagy tárcsa és a kerékkoszorú vagy keréktalp között a fémanyag folytonossága meg van szakítva és rugalmas betét vagy betétek vannak közbeiktatva, amelyek a forgatónyomaték és a teherhordóképesség közvetítése mellett-rugalmas és zajtalan járást biztosítanak a jármű számára. A találmányt részletesebben annak; példaképem kiviteli alakjait szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos leírás ismerteti, ahol az 1. ábra a járműkerék felerészének függőleges keresztmetszete, míg a 2. és 2a ábrák annak egy részletét oldalnézetben, illetve II—II vonal menti metszetben mutatják. A 3. ábra másik kiviteli alak metszete és a 4. ábra hozzátartozó oldalnézet részletét mutatja. Az 1 kerékagyhoz vannak erősítve a lemezből készült 2 küüőtárcsák, amelyek szokásos módon súlykönnyítő nyílásokkal vannak ellátva. A tárcsák kerületén a 3 koszorú van, amelyen körbemenően a 4 rugalmas betétek befogadására alkalmas -3a- fészkek vannak kialakítva. E rugalmas betétek célszerűen furattal ellátott gumihengerek lehetnek. A 4 rugalmas betétekre fekszik fel az 5 keréktalp, amely belső palástján ugyancsak 5a fészkekkel van kialakítva, úgyhogy azok a tárcsakoszorúban levő -3afészkekkel együtt teljesen közrefogják a 4 gumibetétéket. E -4- gumibetétek a két küllőkoszorú körül két sorban vámnak alkalmazva és közéjük válaszfalszerűen nyúlik be az 5 keréktalp belső felületén körbemenő 6 borda. E bordában a 4 gumibetétek számának megfelelő 6a nyílások vannak, amelyeken a 7 csa^ varok vannak átdugva és- ezekre a borda mindkét oldalán a gumibetétek vannak ráhúzva, majd a gumi betéteket külső h%ilokfelületük mentén körbemenően a 8 karimák fedik be és mindezeket a 7a csavaranyák tartják össze. A keréktalp 6 bordája benyúlik a 3 küllőkoszorúk közé, míg a 8 karimák a kerék külső homlofcfelületei felől fedik a 3 külilőkoszorúkat, miáltal azok teljesen közre vannak fogva és megakadályozzák, hogy az -5- keréktalp a körbemenően ráfűzött gumibetétekkel együtt tengelyirányban lecsúszhasson a -3- küllőkoszorúkról. A kerék forgási irányában» a 3a és 5a fészkekbe behelyezett 4 gumibetétek akadályozzák meg, hogy a keréktalp elcsúszhasson vagy lemaradhasson a tengely által forgatott 3 küllőkoszorúkről. A 4 betéteik bármely megfelelő alakúak és nemcsak gumi, hanem1 más rugalmas tulajdonsággal rendelkező és megfelelő teherbírású anyagból is lehetnek, pl. bőrből, műanyagból, stb. és teherbiróképességük növelése céljából drótbeszövéssel, rugóik befoglalásával erősíthetjük, azokat. A keréktalp és a küllőkoszorúk, továbbá a 8 karimák, általában a fémrészek között annyi hézagot hagyunk, amennyi a 4 betétek rugalmasságából származó játék miatt szükséges, nehogy a fémrészek egymáshoz verődjenek.
