140938. lajstromszámú szabadalom • Ütésre működő gyujtókészülék lövedékekhez, amely kicsi beesési szögek esetén is működésbe lép

2 140938. ben oly elem tartja,* mely a lövedéknek a céltár­gyon bekövttkező becsapódásakor utánaenged vagy megsemmisül. Ezt a gyújtót az jellemzi, hogy mozgatható fejrésze sokkal keményebb anyagból van, mint a szokásos páncélok anya­ga, keménysége 70 fok „Rockwell C" fölött van és elől olyan ütközőket vagy éleket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy még kemény tárgyba is behatoljanak, illetve abba bevágód­jamiak, minekfolytán a gyujtókészülék a becsa­pódás helyén rögzítődik olykép, hogy az ütő­déssel létesített robbanás ferde becsapódás ese­tén is biztosítva van. A találmány másik jellemzője szerint a gyuj­tókészülék kemény fejrésze homorú kialakítású és a köralakú peremrész hegyes szögű kereszt­metszeti profilt mutat s ezért a páncélba való bevágódásra alkalmas. Ha a gyujtókészülék a céltárgyhoz ütődvén a kívánt mértékben lassul, ezáltal az őt tartó lövedékrészben hátraszorul, miáltal a robbanás biztosan ugyancsak bekövet­kezik. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti gyuj­tókészülék éppen úgy használható vastagfalú tüzérségi lövedékeknél is, amely esetben a gyujtókészülék tartóját előnyösen a lövedék fej­részén vagy csúcsán csavarmenettel erősítjük meg. A találmány további részleteit és jellemzőit a csatolt rajzzal kapcsolatos részletgs leírás is­merteti, amely rajzok a találmány példaképem kiviteli alakjait mutatják. Az 1. ábra a találmány szerinti gyujtókészü­lék tengelyirányú metszete nyugalmi helyzet­ben, a 2. és 3. ábra pedig ugyanezt a gyújtóké­szüléket a becsapódás pillanatában, tehát mű­ködés közben szemlélteti1 éspedig a 2. ábrán az ütődés okozta visszatolödlás esetén, a 3. ábrán pedig a becsapódás pillanatában létrejövő tö­megerők hatása alatt előállott helyzet látható. A 4. ábra a találmány egyik változatát met­.szetben szemlélteti és az 5. ábra további kivi­teli alak metszete, amely a^j. ábrához ha­sonló megoldás, de vastagfalú lövedék fejré­szére szerelve. A 6. és 7. ábra további változatokat ábrázol. A különböző ábrák a lövedék csúcsában el­helyezett, ütésre működő, evors (pillanat) ha­tású olvf ajtajú gyuitókészüléket mutatnak, mely az ütődlés által előidézett hátra szorítással! vagy tömegerőkkel működlik. E gyuitókészülék lénye­gében véve az -1- testrészből áll, amely ten­gelyirányban mozgást végezhet a -3- lövedék­burkolat mellső részével egybeépített -2- gyuj­tókészüléktartóban. A gyújtást előidéző elemek egyike, előnyösen a -4- ütőszeg, az -1- test mellső részén van mereven megerősítve. A tüzet létesítő másik elem, előnyösen a csappantyú, amely a feltüntetett kivitelnél az aránylag nagy­méretű -5- gyutacsból állj az -1- test hátsó ré­szén van elhelyezve. Ennek a hátsórésznek nyi­tott -6- feneke van, vagyis a fenék közepén a -7- nyílása van. Egy képlékeny vagy rugalmas alkatrész, elő­nyösen a -4- ütőszeg és -5- gyutacs közé van behelyezve és ez a -8- rugó elég erős' ahhoz. hogy ezt a két elemet egymástól távoltartsa, vagyis, hogy a szállítás és kezelés ideje alatt a tüzet létesítő két alkatrész egymáshoz ne köze­ledhessen. A -4- ütőszeg a -9- fejrészhez van erősítve, vagy azzal egy darabot képez, ez pedig az -1-test mellső részéhez van erősítve, vagyis a -9-- fejrész a lövedéknek az ütést felvevő és az ütés hatása alatt működő részét képezi. Ezt a -9-fejet a találmány értelmében igen kemény anyagból készítjük. A -9- fej a gyujtókészüléket tartó -2- részen túlnyúlik, illetve azon kívül esik és ebben a helyzetében a becsapódáskor- után­engedő alkatrész tartja és ez utóbbi pl. egy vagy több -10- pecekből áll, amelyek az -1-testet a -2- tartóban rögzítik és ezek a peckek a becsapódáskor 'az ütés hatása alatt elnvíród­nak (megsemmisülnek). Másrészt az -1- test -11- rögzítőalkatrésszei van ellátva, amely nem engedi a tartórészben előre mozogni. Ez a rögzítőalkatrész pl. oly -11- gyűrűből áll, amely az -1- test -12- hor­nyában van elhelyezve, de e horonyból kiáll olykép, hogy a -2- rész belső gyűrűszerű, ki­álló -13- pereméhez ütközhetik és ilyen módon rögzíti. Ez a -11- gyűrű a becsapódáskor, vagyis amikor az -1- test a -2- tartóban hátra tolódik a lövedék belseje felé, ezt a mozgást nem gátolja, de a gyujtókészülék előre irányuló mozgását nem engedi meg, vagyis a gyujtóké­szülék nem csúszhat ki a -2- tartóból, ha a lö­vedék nem talál, akár a gyujtókészülék érint­kezik valamely tárgyhoz vagy a talajhoz, akár pedig a lövedék teste. A -2- tartó belsejében, annak hátsó részén a gyűrűszerű -13a- ütköző van, mely és az -1-test -13b- pereme gátolja a gyujtókészüléket a hátra mozgásban, az tehát a -10- peckek lenyí­rása után nem csúszhatik szándékolatlan mó­don a lövedék belseje felé, ha a gyujtókészülé­ket lövés előtt ütés éri. A -9- fejrész elől homorú kialakítású, vagyis -14- mélyedése van, amelynek -15- pereme kör­alakú élt képez és ez azs él vagy perem a cél­pont páncéljába vagy lemezének anyagába ha­tolhat, illetve a becsapódáskor abba tjevágódik. Ilyen módon a lövedék irányát a becsapódás­kor meg nem változtatja és nem: csapódik vagy nem csúsftk félre, hanem a gyakorlatban lehe­tővé válik a lövedék megállítása vagy jelenté­keny lassítása, mikor az a céltárggyal érintke­zésbe kerül. Ez az eredmény lényeges előnyt jelent az üreges robbanótöltetű lövedékeknél, mert tehetővé teszi a gyujtókészülék biztos és helyes működését akkor is, ha a becsapódás nagyon ferde, vagyis á>merőlegestől nagymér­tékben eltérő szög alatt történik. Az 5. ábra szerint a 15 él a 9 fejre erősített külön' gyűrűn van. Figyelembe veendő még, hogy a gyujtókészü­lék, noha szerkezeti magassága vagy hossza nagyon csekély, mégis jelentékenyen kiáll a -2-tartórészből, mind előre, mind pedig hátra, és így a teljes együttes, vagyis a szorosabb érte­lemben vett gyujtókészülék és annak tartórésze

Next

/
Oldalképek
Tartalom