140938. lajstromszámú szabadalom • Ütésre működő gyujtókészülék lövedékekhez, amely kicsi beesési szögek esetén is működésbe lép

2 140938. ben oly elem tartja,* mely a lövedéknek a céltárgyon bekövttkező becsapódásakor utánaenged vagy megsemmisül. Ezt a gyújtót az jellemzi, hogy mozgatható fejrésze sokkal keményebb anyagból van, mint a szokásos páncélok anyaga, keménysége 70 fok „Rockwell C" fölött van és elől olyan ütközőket vagy éleket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy még kemény tárgyba is behatoljanak, illetve abba bevágódjamiak, minekfolytán a gyujtókészülék a becsapódás helyén rögzítődik olykép, hogy az ütődéssel létesített robbanás ferde becsapódás esetén is biztosítva van. A találmány másik jellemzője szerint a gyujtókészülék kemény fejrésze homorú kialakítású és a köralakú peremrész hegyes szögű keresztmetszeti profilt mutat s ezért a páncélba való bevágódásra alkalmas. Ha a gyujtókészülék a céltárgyhoz ütődvén a kívánt mértékben lassul, ezáltal az őt tartó lövedékrészben hátraszorul, miáltal a robbanás biztosan ugyancsak bekövetkezik. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti gyujtókészülék éppen úgy használható vastagfalú tüzérségi lövedékeknél is, amely esetben a gyujtókészülék tartóját előnyösen a lövedék fejrészén vagy csúcsán csavarmenettel erősítjük meg. A találmány további részleteit és jellemzőit a csatolt rajzzal kapcsolatos részletgs leírás ismerteti, amely rajzok a találmány példaképem kiviteli alakjait mutatják. Az 1. ábra a találmány szerinti gyujtókészülék tengelyirányú metszete nyugalmi helyzetben, a 2. és 3. ábra pedig ugyanezt a gyújtókészüléket a becsapódás pillanatában, tehát működés közben szemlélteti1

éspedig a 2. ábrán az ütődés okozta visszatolödlás esetén, a 3. ábrán pedig a becsapódás pillanatában létrejövő tömegerők hatása alatt előállott helyzet látható. A 4. ábra a találmány egyik változatát met.szetben szemlélteti és az 5. ábra további kiviteli alak metszete, amely a^j. ábrához hasonló megoldás, de vastagfalú lövedék fejrészére szerelve. A 6. és 7. ábra további változatokat ábrázol. A különböző ábrák a lövedék csúcsában elhelyezett, ütésre működő, evors (pillanat) hatású olvf ajtajú gyuitókészüléket mutatnak, mely az ütődlés által előidézett hátra szorítással! vagy tömegerőkkel működlik. E gyuitókészülék lényegében véve az -1- testrészből áll, amely tengelyirányban mozgást végezhet a -3- lövedékburkolat mellső részével egybeépített -2- gyujtókészüléktartóban. A gyújtást előidéző elemek egyike, előnyösen a -4- ütőszeg, az -1- test mellső részén van mereven megerősítve. A tüzet létesítő másik elem, előnyösen a csappantyú, amely a feltüntetett kivitelnél az aránylag nagyméretű -5- gyutacsból állj az -1- test hátsó részén van elhelyezve. Ennek a hátsórésznek nyitott -6- feneke van, vagyis a fenék közepén a -7- nyílása van. Egy képlékeny vagy rugalmas alkatrész, előnyösen a -4- ütőszeg és -5- gyutacs közé van behelyezve és ez a -8- rugó elég erős' ahhoz. hogy ezt a két elemet egymástól távoltartsa, vagyis, hogy a szállítás és kezelés ideje alatt a tüzet létesítő két alkatrész egymáshoz ne közeledhessen. A -4- ütőszeg a -9- fejrészhez van erősítve, vagy azzal egy darabot képez, ez pedig az -1-test mellső részéhez van erősítve, vagyis a -9-- fejrész a lövedéknek az ütést felvevő és az ütés hatása alatt működő részét képezi. Ezt a -9-fejet a találmány értelmében igen kemény anyagból készítjük. A -9- fej a gyujtókészüléket tartó -2- részen túlnyúlik, illetve azon kívül esik és ebben a helyzetében a becsapódáskor- utánengedő alkatrész tartja és ez utóbbi pl. egy vagy több -10- pecekből áll, amelyek az -1-testet a -2- tartóban rögzítik és ezek a peckek a becsapódáskor 'az ütés hatása alatt elnvíródnak (megsemmisülnek). Másrészt az -1- test -11- rögzítőalkatrésszei van ellátva, amely nem engedi a tartórészben előre mozogni. Ez a rögzítőalkatrész pl. oly -11- gyűrűből áll, amely az -1- test -12- hornyában van elhelyezve, de e horonyból kiáll olykép, hogy a -2- rész belső gyűrűszerű, kiálló -13- pereméhez ütközhetik és ilyen módon rögzíti. Ez a -11- gyűrű a becsapódáskor, vagyis amikor az -1- test a -2- tartóban hátra tolódik a lövedék belseje felé, ezt a mozgást nem gátolja, de a gyujtókészülék előre irányuló mozgását nem engedi meg, vagyis a gyujtókészülék nem csúszhat ki a -2- tartóból, ha a lövedék nem talál, akár a gyujtókészülék érintkezik valamely tárgyhoz vagy a talajhoz, akár pedig a lövedék teste. A -2- tartó belsejében, annak hátsó részén a gyűrűszerű -13a- ütköző van, mely és az -1-test -13b- pereme gátolja a gyujtókészüléket a hátra mozgásban, az tehát a -10- peckek lenyírása után nem csúszhatik szándékolatlan módon a lövedék belseje felé, ha a gyujtókészüléket lövés előtt ütés éri. A -9- fejrész elől homorú kialakítású, vagyis -14- mélyedése van, amelynek -15- pereme köralakú élt képez és ez azs él vagy perem a célpont páncéljába vagy lemezének anyagába hatolhat, illetve a becsapódáskor abba tjevágódik. Ilyen módon a lövedék irányát a becsapódáskor meg nem változtatja és nem: csapódik vagy nem csúsftk félre, hanem a gyakorlatban lehetővé válik a lövedék megállítása vagy jelentékeny lassítása, mikor az a céltárggyal érintkezésbe kerül. Ez az eredmény lényeges előnyt jelent az üreges robbanótöltetű lövedékeknél, mert tehetővé teszi a gyujtókészülék biztos és helyes működését akkor is, ha a becsapódás nagyon ferde, vagyis á>merőlegestől nagymértékben eltérő szög alatt történik. Az 5. ábra szerint a 15 él a 9 fejre erősített külön' gyűrűn van. Figyelembe veendő még, hogy a gyujtókészülék, noha szerkezeti magassága vagy hossza nagyon csekély, mégis jelentékenyen kiáll a -2-tartórészből, mind előre, mind pedig hátra, és így a teljes együttes, vagyis a szorosabb értelemben vett gyujtókészülék és annak tartórésze