140931. lajstromszámú szabadalom • Egyik irányban merevebb szövedék és eljárás annak előállítására

.140931. y«í ^ ^% f . fonalaikból áll, melyek merevebbek, mint a má­sik rendszer fonalai és irányukban a textil­anyagnak nagyobb merevséget •kölcsönöznek, mint amekkorával az a másik irányban rendel­kezik. 2. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb merevségű fonalak rendfezere csopor­tokba összefoglalt, összeömlesztett cellulóz­fonalakból áll. 3. A 2. igénypont szerinti szövőt textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind­egyik fonalcsoport legalább is egy egyszerű, pl. • sodratlan fonalat tartalmaz. 4. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy gyakorlatilag göndörödésmerttes. 5. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az az egyik fonalirányban legalább 50-szer mere­vebb, mint a másikban., 6. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kevésbbé merev fonalrendszer össze nem öm­lesztett pamutszálakból áll. 7. Az 1. és 4. igénypont szerinti szövött tex­tilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetülékfonalrendszer túlnyomórészt gyengén sodrott, összeömlesztett, több végtelen szálat tartalmazó egyszerű cellulózfonalakból áll és a szövött textilanyagban ebben az irányban leg­alább is ötször akkora merevséget okoz, mint a másikban. 8. Az £ igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer jobb- és balsodratú fona­lakból áll, amelyek összeömleszthető cellulóz­szálakból vannak, amelyek ömlesztőkezelésre irányukban nagyobb merevség felvétele értel­mében reagálnak, míg a másik fonalrendszer túlnyomórészt olyan fonalakból áll, amelyek ömlesztőkezelésre nem reagálnak. 9. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer jobb- és bal-sodratú fona­lakból áll, melyek túlnyomórészt összeömlesz­tett cellulózrostokból állnak, amelyek e fonal­rendszer fonalait megmerevítik és ebben az irányban nagyobb merevséget okoznak, mint amilyennel az anyag a másik irányban ren­delkezik. 10. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer túlnyomórészt ellentétesen sodrott egyes fonalakból áll.. 11. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kivitéli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer túlnyomórészt egymással ellentétes sodratirányú, összeömlesztett, rege­nerált cellulózfonalakból áll. 12. Az 1. és 11. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer csoportosított, el­lentétes sodratirányú, összeömlesztett, regene­rált cellulózfonalakból áll. 13. Az 1.. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer ellentétes sodratirányú, összeömlesztett, regenerált cellulózfonalakból való egyesfonalakból áll. 14. Az 1. igénypont szerinti szövött textil­anyag kiviteli alakja, mely az egyik íonalirány­ban legalább ötször olyan merev, mint a má­sikban, azzal jellemezve, hogy az egyik fonal­rendszer zselatinizált cellulózfonalakat tartal­maz, mégpedig olyan számban és vastagság­ban, mely elegendő arra, hogy ebben az irány­ban a kívánt nagyobb merevséget biztosítsa. 15. Az 1. és 14. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisebb merevségű fonalrendszer túl­nyomórészt nyers pamutfonalakból áll. 16. Eljárás az előző igénypontok bármelyike szerinti szövőt textilanyag előállítására, amely textilanyagnál az egyik fonalrendszer jobb- és bal-sodratú fonalakból áll és e fonalak túlnyo­mórésze lényegében reaktív cellulózszálakból ill. rostokból van összetéve, míg a másik fonal­rendszer túlnyomórészt nem reaktív rostokból ill. szálakból áll, azzal jellemezve, hogy a két fonalrendszert egymással alapszövedékké szőj­jük össze, majd az elsőnek említett fonalrend­szer reaktív rostjait ill. szálait összeömlesztjük, azután szárítunk, minek következtében e fona­lak lényegesen megmerevítődnek, illetve kemé­nyítődnek, úgyhogy ebben az irányban a szö­vött anyag merevebbé válik. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 4516. — Fv. a nyomda igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom