140931. lajstromszámú szabadalom • Egyik irányban merevebb szövedék és eljárás annak előállítására

140931. 3 nevezzük, hangsúlyozva azt, hogy ezeket a kifejezéseket esetleg nem használjuk a tudományosan szabatos értelemben. Irányítottan keményített anyagok előállításánál azt találtuk, hogy az ily módion kezelt anyagok, kísérleteink kezdetén kétségbeejtő göndörödést mutattak, amely göndörödés akként jelentkezett, hogy egy négyzetes szövetdarab két átlósan szemközt fekvő sarka felfelé és egymás felé görbült, tekercs alakjában, mimellett a tekercs tengelye átlósan feküdt, és a fennmaradó két sarkot kötötte össze, melyek lefelé igyekeztek göndörödbi. Valóban ez a két további sarok, ha lehetővé válik, ellentétes tekercset alkot, melynek görbületi tengelye közelítőleg derékszögben fekszik az először említett tekercs tengelyéhez. E meglepő és nem kívánatos eredmény okának felderítésére foganatosított kísérletek sorozata eredményeképen azt találtuk, hogy ezt a jellegzetes göndörödésí a keményített fonalaknak az a törekvése okozza, hogy egyénileg csavarodjanak, még pedig meglepően a keményített fonalak ama törekvése következtében, hogy bizonyos okokból zselatinizálódásuk folytán szorosabbra sodródjanak, bár természetesen eddig azt tételezték fel, hogy a zselatinizálás egyszerűen azt eredményezi, hogy a rostok rögzítődnek és kiküszöbölik a fonalaknak egyik vagy másik irányban történő sodró- , dásra való hajlamát. ,. Az ömlesztett fonalak szorosabbra sodródásának e jelensége okozta anyaggöndörödés irányára nézve azt találtuk, hogy az attól az iránytól függ, melyben az ömlesztett fonalak csavarodnak. így pl. egy olyan anyagnál, melynek szürke láncfonalai és ömlesztett vetülékfonalai egyaránt Z- vagv jobb-sodratúak és amelyben a vetülékfonalak az ömlesztőkezelés következtében óramutató járásával ellentétes irányban igyekeznek szorosabbra sodródni, az anyagnak (melyet az óramutató járásával ellentétesen szorosabbra sodródó vetülékfonalak irányában nézünk), jobb sarka felemelkedik és felfelé görbül, mimellett az anyag baloldali sarka lefelé hajlik. Hasonlóképen, ha ebben az anyagban az ömlesztett vetülékfonalak egyaránt S-sodratúak volnának, az anyag baloldali sarka emelkednék és így tovább. Azt találtuk, hogy a göradörödési törekvés szabályozása vagy éppen annak kiküszöbölése több különböző módon történhet és hogy egy irányítottan merev anyag esetében a göndörödést szabályozó tényezőt a fehérített pamutfonalak vagy más reagáló fonalak alkotják, minthogy ezek azok a fonalak, amelyekben az a hajlam, hogy szorosabbra sodródjanak és az anyagot göndörítsék, erősen fokozódott a vegyi kezelés folytán. A göndörödés kiküszöbölésére alkalmasl

célszerű módszer abban van, hogy hasonló vagy azonos, ellentétesen sodrott, reagáló fonalakat közelítőleg egyenlő mennyiségben alkalmazunk a láncban vagy a vetülékben aszerint; hogy az anyagot melyik irányban kívánjuk merevíteni. Vagyis a keményítendő jobb- vagy Z-sodratú fonalak göndörítő hatásának kiegyensúlyozása vagy semlegesítése * végett egyenlő számú, hasonló bal- vagy S-sodlratú fonalat kellene használni. Ez megvalósítható akár a láncban, akár a vetülékben (aszerint, hogy az anyagot melyik fonaliránybart kívánatos merevíteni), akként, hogy váltakozó sodratú, egyszerű fonalakat (vagy ilyen fonalpárokat) szövünk be, vagy pedig az anyagba az egyszerű fonalak helyett, melyek a váltakozó sodratú csoportokat alkotnák, olyan fönalcsoportókat szövünk be, melyek egyes csoportjai ebben az esetben valamennyi S-fonalat vagy valamennyi Z-fonalat tartalmazzák. Előnyösen azonban ugyanabba vagy a szomszédos csoportokba úgy S-, mint Z-sodratú fonalakat iktatunk be. A gyakorlatban és a íöbbvetélős váltószövőszék használatának elkerülése végett, melyre szükség van, ha egyszerű S- és Z-sodratú fonalakat (vagy pedig S-sodratú csoportokat és Z-sodratú csoportokat) használunk a vetülékben, gyakran előnyösebb és sokkal gazdaságosabban megvalósítható az eljárás egy közönséges szövőszéken, olyan szövési módszerrel, amelynél a cséve minden átvetésnél több, egymással ellentétesen sodrott fonalat húz, vagyis amelynél pl. egyszerre egy S- és egy Z-sodratú fonál helyezhető be úgy, hogy minden egyes' vetélőmozgás vagy vetés á szövetben két fonalvéget eredményez.-Egy ilyen anyag példája látható vázlatosan a rajz 1. ábráján, amelyben a 2 láncfonalakhoz keresztben a 4 vetülékfonalak vannak beszőve, ahol is — ahogy azt imént ismertettük — minden egyes vetés két fonalat, még- pedig egy S-és egy Z-sodlratú fonalat tartalmaz, mimellett" ezek a fonalak együttesen ugyanarra a csévére vagy hüvelyre vannak feltekercselve, még pedig előnyösen a 3. ábrán szemléltetett újszerű módon, ahogy azt a következőkben részletesebben ismertetjük. Hasonlóképen a 2. ábrán a szürke 6 láncfonalak 8 vetülékkel vannak* átszőve, amelyeknek minden egyes egymást követő átvetése négy-négy fonalat tartalmaz, melyekből kettő S-sodratú, kettő pedig Z-sodratú és amelyeket mind ugyanarról a csévéről vagy hüvelyről veszünk le, amelyre azokat a 3. ábra szerinti módon csévéltük fel. • Avégett, hogy egyetlen csévén ellentétes sodratú fonalakat rendezzünk el, melyek egyenletesen csévélődnek le, amikor azokat a cséve vagy hüvely vége felöl lehúzzuk és avégett, hogy olyan összetett csoport-fonalat állítsunk elő, mely nem okoz anyaggöndörödést, az ipari gyakorlatban nagyon kívánatosnak mutatkozott, hogy azokat" a hüvelyre vagy más csévemagra egy bizonyos módon csévéljük fel, hogy az egyik fonál legalá^? is bizonyos mértékben az ellentétesen sodrott fonál köré legyen csavarva. Azt találtuk, hogy ez kényelmesen vihető véghez, a 3. ábra szerinti módon, ahol a Z-sodratú fonalat hordozó kúpos csévét az S- • sodratú fonalat hordozó kúpos cséve alá helyeztük és a fonalat az S-sodratú kúpos cséve üregén vezettük át, úgyhogy a Z-fonal kijön, az S-sodratú fonal hozzácsatolódik és köréje csavarodik és az így kapott S + Z kettős fonalat együtt húzzuk tovább és csévéljük fel az 5