140930. lajstromszámú szabadalom • Azonos irányban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására
8 r " ';.••/;•': :/.;v :.'' ' 140930. • fonalat használunk. A kikészített anyagban ;,' számottevő göndörödés elkerülése végett a lánc sodrattényezoje 6,01, a vetülék sodrattényezoje # pedig 6,55, ami a láncban 0,009 egyenléíi különbséget okoz. •. • e" • A jelen találmány szerint készült alap-, illetőleg keményítettem anyagok a göndörödés szem^ pontjából kényelmesen vizsgálhatók meg és hap sonlíthatók össze, ha belőlük kicsiny, 5X5 hü'ű- velykes (kb. 13X13 cm-es) négyzeteket vágunk v ki és ezeket a négyzeteket vizsgáló oldattal 4- * (mely keményítendő fonalak, illetve rostok jelf " legzetességének megfelel) impregnáljuk, meie'/ gen kivasaljuk és jgautáw torzulásukat szabyá, . nyos körülményekiMfeött megfigyeljük, így pl. megfigyeljük valamelyik saroknak a vízszintes f- hordozó felületről való felemelkedését, melynek í nem szabadi IV2 hüvelyket (kb. 38 mm-t) megr-- haladnia. Egy célszerű és igen jó vizsgáló ha, tású vizsgálati mód pamut és/vagy viszkózaműselyem-anyagokhoz abban van, hogy az anyagot először olyan oldattal impregnáljuk, I- melynek összetétele a következő: Bakelitoldat (XR 568, részben poli merizált fenol-formaldehidoldat, 40% bakelit, 60% metilalkohol) _._. 4 rész, metilalkohol . 1 rész, víz ; , 5 rész. Az oldatból az anyag (az alapanyag súlyára számítva) pl. 125—150 súlyszázalékot vehet fel. A mintát ezután két hevített fémfelület között sajtoljuk, 10 fontot (kb. 4,5 kg-ot) kitevő öszszes netto nyomás és kb. 150 C° hőmérséklet mellett, 60 másodpercig, a gyanta tökéletes po;'..-.'.. limerizálása és rögzítése végett. A mintát ez^ után azonnal eltávolítjuk és akadályozás nélkül í vízszintes felületre, pl. 'egy asztalra helyezzük és azonnal megfigyeljük. Tökintettel arra, hogy ez a vizsgálati módszer annyira érzékeny,, gya- , -! korlati szempontokból az ekként vizsgált anya':•'• gok gyakorlatilag göndörödésre nem hajlamo" saknak tekinthetők, ha a minta gyakorlatilag fi': kinyúlt marad és annak egy sarka sem emelke% dik \—\x k hüvelyknél, tehát 2.5—4 cm-nél töb•'•_.•' bel afölé a vízszintes felület; 'fölé, melyre a •: • - darabot ráhelyeztük. A jelen'/találmány előnyben részesített kiviteli alaSkj^Val, összhangban . készült anyagok jól az emíítéít határon belül vannak. Azok közül a IkétthiényítŐ' vagy megömlesztő oldatok közül, líieíyekét az előzőkben úgy említettünk, hogy' azokat a szöyetkiikészítő '{•• iparban használt közönséges ipari alkalmazásokban alkalmazzák,,a legtöbb nem okozza az 5 hüvelykes négyzet sarkának a hordozó vízszintes felület fölé V2—Í hüvelyknél (1.5—2.5 cm-nél többel való emelkedését. Az előzőkből nyilvánvaló, hogy ez a találmány új textilanyagokat szolgáltat és új módiszereket ilyen termékek előállítására, az általá\ ban rendelkezésre álló berendezésekkel és anyagokkal és hogy a találmány természete olyan, - hogy ezek az anyagok teljesen elfogadható költségekkel állíthatók elő. Bár a fentiekben bizonyos jellegzetes anyagokat ismertettünk, melyek a jelen találmányt megvalósítják és megfelelő eljárásokat ezek előállítására, nyilvánvaló, hogy a találmány, annak szellemén és határain belül, nagyszámú kiviteli alakban valósítható meg és hogy a fentebb ismertetett módszerektől kisebb eltéréseik megengedhetők, anélkül, hogy a találmány alapvető tanításaitól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Szövött textilanyag a lánc- és vetülékfonalrendszerekben egyenletesen elosztott, túlnyomórészt cellulóztartalmú, lényegében azonos sodratirányú fonalakból, azzal jellemezve, hogy a lánc- és vetülékfonalak sodrattényezői, fonalszámai és fonalsűrűségei egymással olyan viszonyban vannak, hogy a ][NWS • ]fNfs egyenletet gyakorlatilag kielégítik, ahol M a sodrattényező, N a fonalfinomsági szám, E a fonalsűrűség, mimellett a w és f indexek a láncra, illetve a vetülékre utalnak. 2. Az 1. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a textilanyag ezenfelül duzzasztott cellulózfonalakat is tartalmaz, melyek neki mesterséges merevséget kölcsönöznek. 3. Az 1. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a láncfonalaknak az a törekvése, hogy a szövött textilanyagot annak valamely keményítőszerrel való impregnálása után, a szárítás és kifeszítés folyamán, vízkivonás következtében bekövetkező keményedése, illetve merevedése esetén göndörítsék, a vetüíékfonaiaknak a szövött textilanyag ellentétes irányú göndörítésére való törekvésével ki van egyenlítve. 4. Az 1. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a láncfonalak a vetülékfonalakhoz képest a hosszegységre vonatkoztatva számszerűleg túlsúlyban vannak. 5. A 3. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az kikészítőanyagokkal való kikészítésre, azaz appretálásra alkalmas. 6. Eljárás az 1. igénypont szerinti szövött textilanyagok, különösen szalagok előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően kiválasztott és elosztott lánc- és vetülékfonalakat az 1. igénypont szerinti egyenletnek megfelelő szövött textilanyaggá feldolgozzuk. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szövött textilanyagot olyan kikészítőszerrel kezeljük, mely legalább is egyes lánc- illetve vetülékfonalakat legalább is részben megtámad, majd! a szövött textilanyagot megszárítjuk és ezzel megkeményítjük, ill. merevítjük. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás foganato«
