140930. lajstromszámú szabadalom • Azonos irányban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

6' 140930. legmodernebb felszerelés és gondosan ellenőrzőt fonodái légnedvesség mellett is a fonalfinomság számottevő változása lép fel, ahogy a fonás előrehalad. Egy fonógépnél, melyet úgy egyensúlyoztunk ki és állítottunk be, hogy 30/1 fonalat fonjon, egy heti vagy tíznapi működés után azt találhatjuk, hogy ä 35/1-es vagy 36/1-es finomságú könnyű fonalat, vagy pedig 27/1-es vagy 26/1-es nehezebb fonalat szolgáltat, mimellett a vékonyabb fonalak felé való- eltolódás általában gyorsabban és messzebbmenően megy végbe, mint a vastagabb fonalak felé való eltolódás.. Ezeket az eltéréseket általában azzal magyarázzák, hogy azok a légnedvességnek, a hőmérsékletnek, valamint az anyagnak változásaiból, valamint gépkopásból erednek, melyek beállítási eltolódásokat idéznek elő. A modern fonodákban a szabványos üzem: megkívánja, hogy a fonalakat kb. minden két hétben megvizsgálják, amikor is az előírt fonalfinomság újbóli beállítását általáhan az első előfonógépen („slubber"), vagy a második előfonógépen („first intermediate") foganatosítják. Ez az ellenőrzési, illetve szabályozási rendszabály a közönséges anyagok gyártásához elegendő, de minthogy fonalíinomságnak fentemlítcít mértékű eltolódásait megengedi, a jelen találmány alapját teyő egyenletbői nyilvánvaló, hogy az a találmány gyakorlati megvalósításához nem elegendő. A fonalfinomságban mutatkozó bármiféle változás ezenfelül számottevő változást okoz. a sodrattényezöben is, minthogy a fonógép a valóságban . a fonálnak hüvelyenként meghatározott számú sodratot, nem pedig állandó sodrattényezőt kölcsönöz. A jelen találmány szerinti anyagok gyártásánál tehát ajánlatos, hogy a fonalvizsgálat és a berendezés újbóli beállítása naponta történjék és inkább a második nyújtón, mint valamely ezt követő előfonógépen. Ezenfelül különös gondot kell fordítani a fonóterem nedvességének, stb.-nek ellenőrzésére is. Az egyenlet alkalmazásánál a fonóteremben vizsgálattal megállapított tényleges fonalfinomsági számokat és a jól ismert képletek útján a fonógép-áttételek figyelembevételével meghatározott tényleges sodrattényezőket kell felhasználni az „elméleti" vagy „szabványos" értékek helyett. Hasonlóképen a szővőteremből jelentett tényleges sűrűség-(fonalvég)-számokat kell alkalmazni. Azt találtuk, hogy általában a szövőszékeken való feszültségváltozások okozta csekély sűrűség-(fonalvég)-számváltozások nem zavarók, feltéve, hogy a szövetfeszítést a szokásos módon naponta ellenőrzik és beállítják. Olyan anyagokkal kapcsolatban, melyeknél, mint pl. rádióhangszórók lepkéihez való szöveteknél a göndörödésnek gyakorlatilag tökéletes távolléte a követelmény, azt találtuk, hogy a szövőszéken • a régimódi fékezés utánaengedés előnyben részesítendő az önműködő, pozitív utánaengedő mechanizmusokkal, pl. a „Roper-Draper" vagy „Bartlett" szerkezetekkel szemben, melyek a fonalvégszámokban nagyobb eltéréseket tesznek lehetővé, minthogy a feszültséget általában kisebb pontossággal szabályozzák. Kellő gondot kell fordítani arra is, hogy a szőtt, „semlegesített" anyag mindennemű számottevő torzítását elkerüljük a későbbi kikészítő eljárások során is. Eléggé egyenletes feszültség alkalmazása mellett azonban, melynek következtében a fonalak hosszegységenkénti száma a kikészített anyagban nagyjában egyformán nagyobb vagy egyformán kisebb, végül úgy a láncban, mint a vetülékben, ebből a szempontból nem kell zavartól, tartami. A találmány néhány példája a következő: /. példa. Egy 50/1 finomságú láncfonalakkal és 55/1 finomságú veíülékfonalakkal szőtt 60X52-tes pamutvoál, mely függönyként való használatra volt tervezve, kifogásolható göndörödést mutatott, ha azt korbamidformaldehid-kazeinformaldehid kombinációval keményítve készítettük ki. Ebben az anyagban a lánc sodráttényezője 6,97, a vetülék sodrattényezője pedig 6,0 volt. Az anyag szövéstervét a fenti egyenlettel lényegileg összhangban megváltoztattuk, gyakorlatilag nem göndörödő anyag létrehozása végett, mégpedig akként, hogy a lánc sodrattényezőjét 6.97-ről 6,51-re csökkentettük és a vetülék sodrattényezőjét 6,00-ról 6,25-re emeltük, mimellett a láncfonalak finomságát 50/1-ről 55,02/l-re fokoztuk., a vetülékfonalat finomságát pedig 55/1-ről 50,81/l-re" csökkentettük. Ha eseket az új értékeket helyettesítettük be az egyenletbe, a tényleges vetülék sűrűségre talált 51,4-gyel együtt, azt találtuk, hogy az egyenlettel kifejezett gyakorlati kiegyenlítés érhető el, ha a lánc fonalsűrűségét 57,6-ra csökkentjük. A fenti űj adatok szerint szőtt anyag felületi megjelenésében számottevően nem különbözik az eredetitől, de a kikészített anyagban nincs többé lényeges göndörödés,'bár a végső anyagnál az egyenlet két oldala egymástól 0,023 egységgel eltér, minthogy a lánc ebben az elhanyagolható értékben még mindig túlsúlyban van. //. példa. Rádióhangszóró-lepkékhez való használatra tervezett 64X60-as nyomtatott középnehéz pamutszövetet (print cloth) mind a láncban, mind a vetülékben 34,42/E finomságú parnutfonalakból állítottunk elő. A lánc sodrattényezője 4,05, a vetülék sodrattényezője 4,28 volt, mimellett az anyag tényleges fonalsűrűség-száma 63.8X X59,5 volt. Az egyenlet szerint ez az anyag nem göndörödik, minthogy az egyenlet két oldala csak 0,07 egységgel különbözik, mimellett a lánc van túlsúlyban; és ha az anyagot fenolformaldehid-oldattal impregnáltuk és rádióhangszóró kónuszokká csákoztuk és formáltuk, olyan kónuszokat szolgáltatott, melyek göndörödéstől vagy torzulásoktól tökéletesen mentesek voltak, tekintet nélkül a gyanta akkori állapotára, amikor a végső kicsákozás, alakítás és a gyanta hővel való rögzítése végbement, valamint arra a sebességre, mellyel a kónuszokat a hevített formából eltávolítottuk.