140930. lajstromszámú szabadalom • Azonos irányban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

2 140930. ható), melyek közül csupán az utóbbival lehetséges a Schönholzer által előállítani kívánt nem göndörödő, keményített árut előállítani, de csupán igén tekintélyes gyártási költségek árán, minthogy a munkamód többvetélős váltószövőszéket igényel. Mindazonáltal mindezek a módszerek a feladatnak kielégítő és egyöntetű megoldására alkalmatlanoknak bizonyultak, vágy pedig üzletileg használhatatlanok, illetőleg nagyon költségesek voltak, amennyiben költségességük alkalmazásukat ki nem zárta, (mint a Schönholzer-féle 3. ábra esetében), minthogy különleges felszerelést és különleges műveleteket tettek szükségessé. Az anyag-göndörödés problémájának különösen keményített anyagok esetében való megoldására tett számos, egymással ellentétes javaslat, mely javaslatok közül sokan az ellentétes sodratirányú összetevő fonalak használatával járnak, bizonyítják, hogy nem ismerték fel a fonalsodrat jelentőségét az anyag-göndörödés jelensége szempontjából, és teljesen elmulasztották értékelni egyéb tényezők jelenlétét és jelentőségét is, melyek az alább ismertetendő módon ugyancsak befolyásolják az anyag göndlörodését. A jelen találmány olyan új anyagokat szolgáltat, melyeknél a nem kívánatos göndörödést megszüntettük (illetőleg azt valamely kívánt fokra állítottuk be, vagy minimumra csökkentettük), és az ilyen anyagok előállítására alkalmas eljárást is nyújt, különleges felszerelés használata és az előállítási költségek számottevő növelése nélkül. A találmány célja általában olyan, akár keskeny, akár széles, textilanyagok létrehozása, melyek gyakorlatilag -nem mutatnak göndörödésre való hajlamot. Közelebbi célja olyan termék előállítása, melynek újszerű jellegzetessége, hogy gyakorlatilag vagy kifogásolhatóan nem göndörödik, ha ömlesztéses vagy más. keményítő műveletnek vetjük alá. További közelebbi célja a találmánynak ilyen, nem: göndörödő, keményített anyagok és ezek előállítására alkalmas eljárás megteremtése. A jelen találmány csak igen jelentékeny tanulmányozás és kísérleti vizsgálat útján . jött léire, melyek során a fenti célok megvalósításával kapcsolatban több. meglepő és előre nem látható felfedezést tettünk az anyag-göndö-rödést befolyásoló tényezőkre vonatkozólag, nevezetesen azt a felfedezést, hogy az összetevő fonalak finomsági száma az anyag-göndörödésben szerenet játszó legfontosabb, de csupán egyik tényező, továbbá, ho£y a fonál sodratának mértéke, továbbá az anyag hosszegységére a lánc- és vetülékirányokban eső fonalak száma — a lánc- és vetüléksűrűség — jelentős hatásúak, ahogy az az alantiakból kitűnik. Alapvetően megállapítást nyert, hogy a lánefonatak és a yetülékfonalak között mélyenfeikvő kancsolat és kölcsönhatás áll fenn és egy adott láncfonal által előidézett anyag-göndörítő vagy csavaró hatást kiegyenlítheti vagy hatástalanná teheti az ugyanolyan finomsági számú és azonos sodratú (hüvelyenként azonos sodratszámú és azonos sodratirányú) vetülék-fonál göndörítő hatása. Azt is felfedeztük továbbá, hogy a láncfonal-rendszer göndörítő hatását (a jelen'találmány szerint) kiegyenlítheti az azonos sodratirányú vetülékfonalak rendszere akkor is, ha a vetülék a lánctól a fonal finomsági száma, a sodrattényező, valamint ia fonalaknak az anyag , hosszegységére eső száma (a fonalsűrűség) tekintetében különbözik. E felfedezéseknek gyakorlatilag göndörödésre nem hajlamos anyagok előállítására való alkalmazásán alapuló találmány szerinti eljárást és módszert az alantiakban részletesebben ismertetjük. A műszaki tudományt fejlesztő fenti új felismeréseik mellett a keményített anyagok göndörödésének mechanizmusára vonatkozó egyéb felfedezéseket is tettünk, melyek hasonlóképen meglepőek. Az anyag-göndlörödés .valóságos végbemenésére vonatkozó elméleteinket számos kísérleti darab vizsgálata és metszete megerősítette, melyek azt mutatták, hogy nem keményített, lágy anyagok esetében, melyeik göndörödésre hajlamosak voltak, ezt bizonyos domi-. nálo összetevő fonalak szétsodródása okozta. Bizonyos, keményített anyagok vizsgálata viszont arra a paradox megállapításra vezetett, hogy az ilyen anyagokban a göndörödést a dbmináló összetevő fonalak sodratának növekedése (vagyis azok szorosabbra sodródása) okozza. így pl, ha egy kb. 30X30 cm-es négyzetes darab kereskedelmi vékony puplindarabot („broadcloth") sík felületre fektettünk, megfigyelhettük, hogy ' akként göndörödött, hogy átlósan szemközt fekvő sarkai közül kettő a sík felületről valamelyest felemelkedett, míg a másik két, átlósan ugyancsak szembenfekvő sarok lefelé törekedett hajolni. A göndörödést itt bizonyos összetevő fonalak kisodródása okozta. Ezzel szemben, ha az említett anyagot a szokásos keményítős keményítő kezelésnek vetettük alá és azt újból az asztalra helyeztük, azt figyeltük meg, hogy az átlósan szemközt fekvő azok a sarkok, melyek előbb felfelé igyekeztek göndörödni, most erősen az ellentétes irányban, vagyis lefelé akartak görbülni, míg azok a sarkok, melyek előzőleg lefelé görbültek, most erősen felfelé göndörödtek. Ezt az okozza, hogy az összetevő fonalak a keményítő kezelés következtében feszesebbre igyekeznek sodródni. A göndörödés irányának a keményítés utáni ilyen megfordulása eddig ne volt ismeretes jelenség és nem Vették azt figyelembe. Ha ezeket a felfedezéseiket megfelelően alkalmazzuk a fonal-előállításnál, és a fonal-kiválasztásnál, a szövés beállításánál, és a textilanyagok szövésénél, nagyszámú különféle új anyagot állíthatunk elő, melyek fonalsodrata úgy a láncban, mint a vetülékben ugyanolyan irányú és amelyeket a göndörödés gyakorlati hiánya iellemez, még akkor is, baki vannak keményítve, vagy pedig olyan göndörödésük van, mely bármilyen kívánt csekély fokra beállítható. Ezenfelül a kívánt fonalakat és az ilyen egyirányú sodratú anyagokat szabványos textilgyári felszereléssel s a költségeknek az