140929. lajstromszámú szabadalom • Ellentétes irányokban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

140929. 9 'avégett, hogy a láncértéket még tovább csökkentsük. Az egyenlet szerint ez 3,414-nek megfelelő láncértéket ad, úgyhogy az anyag mindössze 0.078 egységgel van túlsúlyban a láncban. A jelen találmány szerint készült alapanyagok vagy keményítetlen anyagok egyszerűen vizsgálhatók meg és hasonlíthatók össze a göradörödés szempontjából akként, hogy kicsi, öt hüvelyk oldalhosszúságú diarabokat vágunk ki belőlük, ezeket a négyzeteket {a keményítendő rostok és fonalak jellegének megfelelő) vizsgáló folyadékkal impregnáljuk, melegen kivasaljuk és azután megfigveljük alakváltozásukat szabványos körülmények között, pl. megfigyelve bármelyik sarkuknak egy vízszintes hordozófelülettől való felemelkedését, illetve felkunkorodását. Egy előnyös és igen érzékenv vizsgalati módszer pamut és / vagy viszkóza műselyem anyagokhoz abból áll, hogy az anyagot először a következőképen összeállított oldattal impregnáljuk: bakelit-oldat (XR568 — részben polimerizált fenolformaldehid-oldat, 40% bakelit, 60 % metilalkohol) . 4 rész metilalkohol 1 rész víz .._ 5 rész Az anyag ebből az oldatból (az alapanyag súlyára számítva) pl. 125—150%-ot vehet fel. A mintadarabot ezután két hevített fémfelület között, 4,5 kg összes netto-nyomás mellett, kb. 150 C° hőmérsékleten, 60 másodpercig sajtoljuk a gyanta teljes polimerizálása és rögzítése végett. A mintadarabot ekkor rögtön eltávolítjuk és szabadon vízszintes felületre, pl. egy asztalra fektetjük és azonnal megfigyeljük.. Minthogy ez a kísérlet igen érzékeny, gyakorlati szempontokból az ekként 'vizsgált anyagok gyakorlatilag göndörödésre való hajlamosság nélkülieknek tekintendők, ha az anyag lényegében kinyúlva marad és egyik sarka sem- emelkedik 2,5—4 cm-nél (1—1 V2 hüvelyknél) magasabbra arról a vízszintes hordozófelületről, melyre azt ráhelyezték. A jelen találmány célszerű kiviteli módja szerint készült anyagok jól az említett határon belül vannak. A .legtöbb, a fentiek szerint a szövetkikészítő iparban, közönséges kereskedelmi gyakorlatban használt .keményítő, duzzasztó, illetve ömlesztő oldat nem okoz a 12,7 X 12,7 cm-es mintadarab esetében a sarkokon 1,3—2,5 cm-nél nagyobb emelkedését a vízszintes hordozófelület fölé. Az előzőkből világos, hogy a jelen találmány új termékeket szolgáltat és új módszereket uyujt az ilyen termékeknek, általában rendelkezésre álló felszereléssel és anyagokkal való kikészítésére és hogy ä találmány természete olyan, hogy ezek a termékek egészen elfogadható költségekkel állíthatók elő. Bár fentebb a találmányt megtestesítő jellegzetes anyagokat és azok előállítására való alkalmas eljárásokat ismertettünk, nyilvánvaló, hogy a találmány, gondolatának és szellemének keretein belül, nagyszámú alakban valósítható meg és hogy kisebb eltérések történhetnek a fentebb ismertetett módszerektől, amikor még mindig a találmány lényeges tanításait követjük. Ismertetvén ekként találmányomat, újdonságként a következőket kívánom igényelni: Szabadalmi igénypontok: 1. Szövött textilanyag, túlnyomórészt cellulóztartalmú, ellentétes sodratirányú fonalakból, amelyben az előnyösen egymással egyenlő vastag láncfonalak, valamint a vetülékfonalak egyenletesen vannak elosztva, azzal jellemezve, hogy az egyik fonalrendszer túlnyomórészt azonos sodratirányú fonalakból, a másik fonalrendszer pedig túlnyomórészt egymással ellentétes sodratirányú fonalakból áll, amelyek közül azonban az elsőnek említett rendszernek megfelelő sodratirányú fonalak a túlnyomóak, mimellett a két fonalrendszer azonos' sodratirányú fonalai a sodrattényezők, a fonalfinomsági számok és a fonalsűrűségek tekintetében gyakorlatilag a f/V»,' ]/Nfy egyenletet kielégítik, ahol M a sodraftényező, N a fonalfinomsági szám, E a fonalsűrűség, a w és f indexek pedig a láncra, illetve a vetületre utalnak, míg a másodlik fonalrendszer fennmaradó fonalai gyakorlatilag felerészt jobb-, felerészt pedig bal-sodratú fonalakból állanak. 2. Az 1. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tonalrendszerek egyikének hosszegységenkénti fonalsűrűsége kisebb, mint a másik fonalrendszeré. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a túlnyomórészt egyenlő sodratirányú fonalakból álló fonalrendszer a vetüléket alkotja. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti szövött textillanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetülékfonalrendszer hosszegységenkénti fonalsűrűsége kisebb, mint a láncfonalrendszeré. 5. Az 1. igénypont szerinti szövött textilanyag kiviteli alakja, melynél a két fonalrendszer közül legalább is az egyik mindkétféle sodratirányú fonalakat tartalmaz és az egyik fonalrendszer göndörödési hajlama a másik fonalrendszer göndörödési hajlamát gyakorlatilag kiegyenlíti, azzal jellemezve, hogy a iánc-és vetülékfonalak sodratirányai, sodrattényezői. fonalfinomsági számai és fonalsűrűségei a