140929. lajstromszámú szabadalom • Ellentétes irányokban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

140929:' 7 hogy a szövőszéken a régimódi, fékezéses utánaengedés előnyben részesítendő az önműködő, pozitiv utánaengedő mechanizmusokkal, mint pl. a „Roper-Draper" vagy „Bartlett" szerkezetekkel szemben, melyek a fonalvégszámokban nagyobb eltéréseket tesznek lehetővé, minthogy a feszültséget általában kisebb pontossággal szabályozzák. Kellő gondot/kell fordítani arra is, hogy a későbbi kikészítő eljárások során a szövött „semlegesített" anyag mindennemű számottevő torzítását elkerüljük. Eléggé egyenletes feszültségek (alkalmazása mellett azonban, melyek következtében a fonalvégszám a kikészített anyagban nagyjából egyformán nagyobb vagy egyformán kisebb úgy a láncban, mint pedig a vetülékben, ebből a szempontból nem kell zavartól tartani. A találmány néhány kiviteli példája a következő: /. példa. Egy bizonyos korábban ismeretes könnyűsúlyú anyagnak, mely hidlroxietilceilulóz-kikészítéssel való keményítésre van szánva, tényleges fonalsűrűsége 59,4 X 51,4, mimellett a láncfonalak finomsága 29,95, sodrattényezője 4,48, a vetülékfonalak finomsági száma 50,06, sodrattényezője pedig 3,91. Ez az anyag keményítős után határozott göndörödést mutat, minthogy lánca az egyenlet szerint 1,002 egységgel túlsúlyban van. A vastag láncfonalak célja ebben az anyagban az, hogy nagy láncerősség szükséges, a vékony vetülékfonalak célja pedig az, hogy a kikészített anyag súlyának nem szabad bizonyos, meghatározott határokat túllépnie. Az egyenlet közveetlen alkalmazása a .... sz. (K. 17490 alapsz.) szabadalom leírásával összhangban csupán azt mutatja, hogy ezt a göndörödést a vetülék fonalsűrííségének növelésével (ami itt nem vihető keresztül, minthogy az anyag súlyát növelné), vagy pedig a lánc fonalsűrűségének csökkentésével (ami nem foganatosítható, minthogy a lánc szakítószilárdságát csökkentené) vagy a vetülék -fonal vastagításával (ami azért nem tehető meg, mert az anyag súlyát növelné), vagy pedig a láncfonal vókonyításával (ami ismét azért nem lehetséges, mert a lánc szakítószilárdságát csökkentené), lehetne elkerülni. Ennek az anyagnak göndörödési hajlamát % lehetséges volna csökkenteni a vetülékfonalak sodratának szorosabbá tételével és a láncfonalak sodrata szorosságának csökkentésével is. Az utóbbit azonban csak minimális értékig lehet foganatosítani, minthogy minden jelentékenyebb csökkentés számottevően csökkentené a lánc szakítószilárdságát. Az egyenlet alkalmazásánál azt találjuk, hogy ha a vetülék sodrattényezőjét egészen 6,00-ra fokoznánk, az anyag a lánc szempontjából még mindig 0,699 egységgel lenne túlsúlyban, ami még elegendő volna arra. hogy erősen kifogásolható göndörödést okozzon. Ebben az esetben avégett, hogy a fenti feltéteteknek eleget tegyünk, az egyetlen célravezető út a göndörödés kiküszöbölésére az, hogy a láncba bizonyos számú ellentétes sodratú fonalat iktassunk be. Az egyenlet alkalmazásánál azt találjuk, hogy a lánchoz tartozó érték 1,459, míg a vetülékhez tartozó érték 0,457. Az egyenlet láncoklalát egyenlővé téve ezzel a vetülékértékkel és azt a E-re megoldva, azt találjuk, hogy hüvelykenként 18,6 láncfonál pontosan kiegyensúlyozza a hüvelykenkénti 51,4 vetülékfonalat. Kivonva a 18,6-ot az 59,4-ből, a maradék 40,8 láncfonál egymás között egyenlítendő ki, ami azt jelenti, hogy azokat egyenlő arányban S- és Z-sodratú fonalakra kell felosztani. Más szóval, ha a vetülék egyöntetűen Z-sodratú, a láncfonalak csaknem! pontosan kétharmadának ugyancsak Z-sodratúnak kell lennie, míg a fennmaradó egyharmadrésznek S-sodratúnak, avégett, hogy olyan anyagot kapjunk, mely gyakorlatilag ki van egyensúlyozva az egyenlet szerint. Ha a láncfonalalkat a ZZS, ZZS, ZZS és így tovább rendszerben vetjük fel, hüvelykenként összesen 59,4 fonalvégszámmal (39,6 Z és 19,8 S fonál) olyan nem gönd'örödő anyagot állítunk elő, mely pontosan eleget tesz az előírt anyagminőségnek és amely a láncban mindössze 0,029 egységgel van túlsúlyban. //. példa. Alapszövetként használandó anyag, mely fenolformaldehiddel való impregnálás- és a gyanta rögzítése után nem; göndörödik, szabványos 80 X 60-as fonalvégszámmal készíthető, mimellett a láncban 30-as finomságú fonalakat használunk 4,18-as sodrattényezővel, a vetülékben pedig 40-es finomságú fonalaikat 3,29-es sodrattényezővel. Ha az egyenletet erre az anyagra alkalmazzuk, felhasználva a tényleges 79,8 X 59,3-as fonalvégszámot, és a ténylegees 30,05-ös és 40,32-s fonalfinomsági számokat,. azt találjuk, hogy a láncnak az egyenletben 1,804 egység az értéke, a vetüléké pedig 0,620 egység, ami olyan anyagot ad, melynél a lánc 1,184 egységgel túlsúlyban van. Ha a 0,620-as vetülékértéket behelyettesítjük a láncba, és az egyenletnek ezt az oldatát E-re megoldjuk, azt találjuk, hogy 27,4 láncfonalvég szükséges a vetülékfonalak göndörítő hatásának kiegyensúlyozására. A láncfonalak 52,4-et ' kitevő feleslegét egyformán kell elosztani az S- és Z-sodrat között és így egymás között kiegyensúlyozni avégett, hogy olyan anyagot állítsunk elő, mely tökéletesen döndöirödlésmentes. Egyszerűsítve, ha a vetüléket 100% Z-sodratú-fonallal szőjjük és a lánc két-két sodratú fonalat tartalmaz, egy-egy S-sodratú fonálra, vagyis a lánc mintája SZZ, SZZ és így tovább, nem göndö'rÖd%;keményített szövetet állítunk elő, mely az egyenlet szerint a vetülékben mindössze 0,019 egységgel van túlsúlyban. Az ezen példa szerinti anyag jól alkalmazható rádió -hangszórók lepkéihez. ///. példa. Rétegezett vásznakhoz és szalagokhoz való alapanyagot készíthetünk 88 X 40-es (ténylegesen 87,8 X 39,7) felépítéssel, mimellett a láncban 25,03-as fonalaikat alkalmazunk 4,52