140928. lajstromszámú szabadalom • Izzítógyertya belső égésű motorokhoz
Megjelent 1952. évi május hó 15-éfi. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140928. SZÁM. 46 c3 , 22—62. OSZTÁLY. — K-17630. ALAPSZÁM. Izzítógyertya belső égésű motorokhoz. Koppány György iparművész, 73 részben, Budapest és Porkoláb Dezső elektrotechnikus, 2 /3 részben, Budapest, utóbbi úgyis, mint Müller Vilmos műszerészmester Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1949. január 4. A találmány belső égésű motorokhoz való izzítógyertya. Mint ismeretes, a belső égésű motorokhoz használt mindezideig ismert izzítógyertyák hátránya, hogy az izzító szál áramfelvevő képességét teljes szabatossággal nem lehet beállítani. Ennek oka egyrészt, hogy az izzító szálak, készítéséhez való rúdalakú félgyártmány — sem az átmérő, sem az anyagösszetétel szempontjából — már eleve nem egyenletes. így például 1 m hosszú huzalból előállított azonos hosszúságú darabok ellenállása és így áramfelvevő képessége különböző és azonos áramfelvevő képességhez az egyik esetben 50 mm, a másik esetben 60 mm hosszúságú t'arabra van szükség. A félgyártmány ilyen minősége mellett szabatos műszaki jellemzővel bíró izzítőgyertyák előállítása nem lehetséges. Az izzító szálakat ugyanis azonos hosszúságú darabokból készítik és ezért a félgyártmány egyenetlensége miatt az áramfelvételben észlelhető ingadozás 10—15%, sőt ennél nagyobb értéket is elér. További nehézségeket okozott, hogy az akkumulátorok áramerősségének különbözőségére való tekintettel esetenként más és más gyertyára van szükség, jóllehet ezek szabatosan nem, szabályozhatók be. Az áramfelvételben mutatkozó ingadozás az akkumulátor túlterhelését és. így időelőtti pusztulását vonhatja maga után. Ugyanez az oka annak, hogy a sorbakötött gyertyák közül" a kisebb áramfelvevő képességű gyertyák időelőtt elpusztulnak és ebből kifolyólag ugyancsak az akkumulátorok időelőtti elhasználódását vonják* maguk után. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly izzítógyertyát szerkesztettünk, amelynek izzító szála az áramfelvevő képesség szempontjából szabatosan beállítható, tehát egyrészt mentes az izzítószál anyagának egyenetlenségeitől, másrészt független a használt akkumulátor minőségétől. A találmány abban van, hogy az áramfelvétel szabatos beállíthatósága végett a gyertya izzító szála elé szabályozható ellenállású előtétszálat iktatunk. Az ellenállás szabályozhatóságának biztosítása végett az előtétszál hatásos* hosszúságát szabályozó eszközöket alkalmazhatunk. Célszerű, ha az előtétszái egyik végén a gyertya fejében szigetelten vezetett és a gyertya hosszirányú .középvonalával elállítható árambevezető rúddal van összekötve, másik végén viszont az izzító szállal összekötött és az árambevezető rűdtól villamosan szigetelt áramkivezető tömb vezetékében van vezetve. Különösen egyszerű kivitel adódik, ha az árambevezető rúd a találmány értelmében a gyertya fején elrendezett csavaranyával meneszthető csavarorsó. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen az 1. ábra az ismert izzítőgyertyák hosszmetszete, a 2. ábra pedig a találmány szerinti izzítógyertya egyik példakénti kiviteli alakjának hosszmetszetét tünteti fel. A rajzon azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. Amint az 1. ábrán Tátható, az izzítógyertya 3 izzító szála egyrészt az izzítógyertya hosszirányú középevonalában elrendezett villamosan vezető 4 fémrúdban, másik1 vége viszont a 4 fémrúdtól villamosan szigetelve elrendezett 5 fémhüvelyhez csatlakozik, amely testre van kapcsolva. Az árambevezető vezeték a 4 fémrúdhoz; csatlakozik, amelynek fölső része menettel van ellátva és a gyertyából kiálló végén ugyancsak fémből készült 6 csavaranyával és 7 ellenanyával kapcsolódik. A rajzon fel nem tüntetett árambevezető vezetéket úgy rögzítjük, hogy a 6 csavaranya és 7 ellenanya között a 4 fémrúdra tekercselve a 7 ellenanyát, a 6 csavaranya irányában meghúzzuk. Az 5 fémhüvely 8 szigetelőtest közbeiktatásával 9 gyertyatestben van ágyazva, amely önmagában ismert módon fölső végén hatszögként van kialakítva, alsó végén
