140925. lajstromszámú szabadalom • Húzó- illetve szakító zár
2 140925. •metszet, mely az összekapaszkodó tagok több működő tekerületét mutatja, a ,3. ábra a zár egy részletének felülnézete, a csúszó szervvel együtt, végül a 4., 5. és 6. ábrák felülnézetben, oldalnézetben, illetve keresztmetszetben a csúszószervnek egy különösképen az 1—3. ábrák szerinti zárral kapcsolatos használatra szerkesztett kiviteli alakját mutatják. . Az 1—3. ábrákon szemléitetet zárnak két, M és N zárótagja van, melyek mindegyike összetett típusú. Az M tag két balmenetű w, x tekercsből, az N tag pedig két {jobbmenetű y, z tekercsből áll, mimellett a zár mindegyik tekercsének ugyanaz a p menetmagassága van. . Amint az az 1. ábrán világosan látható, az' M tag W tekercse a T fonalak vagy más hasonlók útján az S szalaghoz, vagy valami más anyaghoz van erősítve. Ugyanígy az N tag y tekercse az S' szalaghoz vagy valami más anyaghoz van erősítve a T' fonalak, vagy más •hasonlók útján. Ezzel ellentétben az M tag x tekercse és az N tag.z tekercse nincs semmiféle szalaghoz sem hozzá erősítve. Ekként az M tag bármely szétkapcsolódott szakaszán az x tekercs a tekercs belső átmérőjével meghatározott határok között szabadon vehet fel egy , kívánatos helyzetet a w tekercshez képest, és a z tekercs hasonlóképen eltolódhat az y tekercshez viszonyítva. • ' A zár csukott helyzetében, az M tag w, x tekercseinek minden egyes „menetpárja" behatol a másik'N tag két szomszédos y, z „menetpárja" közé és fordítva. A rajz 1. és 2. ábráján világosan látható, hogy a csukott zárban az M tag harántirányban eltolódott w és x menetei két P érintkezés .pontja közül az egyik az*N tag kerületén1 belül fekszik, és az N tag y és z meneti P' érintkezési pontjai közül az egyik az M tag kerületén belül. Mindegyik „pár" hosszirányú vastagsága a P, illetve P' pontoknál £f c „összetett vastagságnak", míg a különböző tagok tekercseinek bármelyik látszólagos k, k', 1, 1', mi metszéspontjában (1. ábra) csupán egyetlen huzal vastagságának felel megj, és ennélfogva kisebb, mint az M, illetve N tagok szomszédos tekerületei közötti j, illetve j' hatásos közök szé. • lessége. A törzsszabadalom leírásában ismertetett zárakhoz hasonlóan, a reteszelő hatást itt is az M és N tagok tekercseinek ama méretezése biztosítja, hogy mindegyik tag szomszédos működő tekerületei közötti j, j' hatásos köz szűkebb, mint a másik tag mindenegyes működő tekerületének c összetett vastagsága. A módosított zár csukását célszerűen ugyancsak egy R futó vagy csúszó szervvel foganatosítjuk, melyet a zár rfyitása és csukása vé-; • gett a jól ismert módon működtetünk. Megfelelő elővigyázatossági intézkedésekre van szükség a módosított zár M, illetőleg N tagjának a w, x, illetőleg y, z tekercsekből való összeépítésénéi, hogy a zár csukott állapotában biztosítsuk, hogy . 1. mindegyik tag egymásmellé helyezett meneteiből alkotott „párok" lépjeneek be a másik tag egymásmellé helyezett tekercsmemeteiből. álló „párjai" közötti közökbe, és 2. hogy az M, N tagok működő összekapcsoiódásakor a tekercsek sorrendje •... —, w, x — y, z —*w, x — y, z — legyen, nem pe-^ dig .'.. —- x, w — y^ z — x, w — y, z •... x, ami azt jelenti, hogyr a csukott zárban az x és z lebegő tekercsek meneteinek nem szabad közvetlenül érintkezésben lenniök, hanem csupán a rögzített w és y tekercsekkel kapcsolódhatnák. E feltételek kielégítése különféle módon biztosítható, így például biztosítható azzal, hogy egyrészt az M tag menetei egy párját vagy néhány párját, másrészt pedig az N tag1 meneteinek egy yagy néhány párját, (így pl. az M és N zárótagok végmeneteit) valamilyen alkalmas módon, (pl. varrás, összekötés, forrasztás) útján összekapcsoljuk. Másként, a zárótagok helyes összekapcsolódását a 4.—6. ábrákon látható különleges szerkesztésű R' csúszó vagy futószervvel is biztosíthatjuk. Ezeken az ábrákon látható, hogy az R' futó vagy csúszó szerv U, V kilépő nyílásai különböző magasságban vannak elrendezve, és a csatornák G és H hasítékai a látható módon hajlítottak. Az ismertetett módosított zárral a törzsszabadalom leírásához tactozó 8—10. ábrákon szemléltetett kiviteli alak előnyein felül a következő előnyök érhetők el: • 1. A zár csukása akkor is megvalósítható, ha a zár igen erős húzásnak vagy feszítésnek van alávetve a záró művelet folyamán; 2. a zár hajlékonysága és símulékonysága jelentékenyen növekszik; 3. a zár hajlítása rendkívül kis sugarú görbületre fokozható, anélkül, hogy a zár kezelhetősége, vagy az elért reteszelő hatás ezzel befolyásolódnék; 4. a zár veternedésszerű csavarodásra vagy hasonló eltorzulásokra való hajlama gyakorlatilag kiküszöbölődik; 5. a zár csukása könnyebbé válik, mint bár-. mely más-zárnál,* mert nem, teszi szükségessé a zárótagok nagy szögben való széthajlítását egyesülésük helyén (a csúszótag belsejében). Ennélfogva "a módosított zár, bár alkalmazható mindenfajta cikkekre (így pl. ruházatra, cipőkre, bőrtárgyakra és hasonlókra), alka> mázható műszaki célokra is, melyekre a húzó, illetve szakító zárak eddigelé nem' voltak használhatók.' A fentebb- említett hatások az M és N zárótagok lehegő x és z tekercseinek ama képességéből erednek, hogy azok mind haránt-, mind " pedig hosszirányban: alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.' Hasonlp hatások érhetők el egynél több lebegő tekercses zárótagokkal is, és akkor is, ha a záró tagok közül csupán egy tartalmaz a leírt módon lebegő tekercset, míg a másik tag a törzsszabadalom leírásához tartozó 8.—10. ábrákkal kapcsolatban ismertetett fajtájú.
