140924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kifeszített kábelek lehorgonyzására, különösen betonszerkezetekben

140924. 3 hasítékaiba vezetjük s csavarokkal megerősítjük, mire minden a helyén van megrögzítve. Ezután a,-16- kúpot, -17- csövével, -18- tokjával és második -19- tokjával együtt, a kábel centrális üregébe tesszük s kvarchoímok vagy azbeszttatíájmú, plasztikus, friss habarcsot csömöszÖltrnk a -19- és -20- tok közötti hézagba. A s

csávaremelő azután, melynek -21-dugattyúja.a -12- aljlemez közvetítéséveil, a -6-acéldarabot körülvevő betonra; támaszkodik, kifeszíti azokat a -8, 9- huzalokat, melyek páronként ez emelő -23- hengerének -24- pofáiban vannak lehorgonyozva; a -23- henger pedig, ha a nyomást átvette, elmozdul a betonról. Ezután mikor a huzalok már ;ki vannak feszítve, a -22- dugattyút a -16- kúpba hajtjuk, mikor is a -18- tök, fém és féim közötti enyhe súrlódással elcsúszik a -19- tokon. A kúp a -19- és -20- tok között a habarcsot 400 kg/cm2 nagyságrendű értékben erősen összenyomja, aszerint a kiviteli példa szerint, melyet a rajz szemléltet. A habarcs felesleges vizét leadja, nagyon mégkeményedik és rajta és az acélon nagyon nagy súrlódási szögértéket mérhetünk; ugyanakkor a habarcs a, legkisebb térfogatra zsugorodik össze. 4 Ha az emelő -23-. hengerében a nyomás csökken,- a -8, 9- acélhuzalok húzása teljesen átmegy arra a szerkezeti részre, mely a -16-kúpból, a -18- és -19- tökből, és a -19-, -20-tokok közötti habarcsból s a -20- tokból áll. Ez a feszültség alatt álló egész rendszer elcsúszik a -6- aeéldárab és a -20- tok közötti, megkent felületeken s ez a körülmény nagyon erős tapadást idéz elő a -8, 9- huzal és rajta lévő habarcs közölt ami kb. 800—1000 kg/cm2

tapadásnak felel meg. Ez a tapadó hatás a habarcsot a huzalon tökéletesen megköti, minthogy a súrlódási szög a -6- acéldarab és -20- tok felületei között, melyet a kúp rézsútos helyzete még növel, kisebb, mint a huzalnak a habarescsal1

szembeni belső' súrlódása. A -6- acéldarab és a -3- tekercs rugalmas duzzadása: összenyomja azt a betont, mely a -3- és a -25- tekercsek között van és a lehorgonyzásban kifejlődött feszültséget a -25- és -26- fegyverzetek közvetítésével átadja, az egész fegyverzeti -2- táblának. A -21-- dugattyúból és -23- hengerből álló hidraulikus emelőt azután el lehet mozdítani, s a huzaloknak ama részeit, amelyek a szerkezetből • kinyúlnak, le lehet vágni. Ezután a központosán elhelyezett -17- csövön át rozsdavédő anyagot, pl. folyós cementet, megmerevedő műgyantát vagy egyéb töltőanyagót lehet befecskendleizni; ily módon a huzalok és burkolatok között lehet kötést létesíteni. Könnyen olvadó, meleg anyagot, mint pl. bitument vagy gyantát is lehet a -8, 9- kábelbe fecskendezm, miután belsejét meleg levegő vagy gőz bevezetésével felhevítettük. Az -1- tekercsrugóból alkotott magnak az a. szerepe ' hogy e befecskendezéseké lehetőségét továbbá a kábel szabályos, alakját is biztosítsa, azokban a görbült helyzetekben, amelyeket felvesz. Világos, hogy a most leírt megvalósítás csak kiviteli példa és ettől el lehet, térni anélkül, fogy a találmány lényegét érintenénk. Pl. az esetben, ha a fegyverzeteket a beton elkészítése és megkeményedése után húzzuk meg, a fegyverzeteknek a betontól szigetelő burkolata, egyszerűen, kenőanyagburkölatból vagy alacsony olvadásponté, plasztikus anyagból állhat, mely főként bitumenből, kátrányból, vagy gumiból áll s a huzalra van téve és ha szükséges, még papírral vagy más rostos anyaggal van bepólyázva. Ezt az alacsony olvadáspontú, plasztikus anyagot a húzáskov

r pl. úgy lehet meglágyítni, hogy a fegyverzeten villamos áramot bocsátunk át. A találmány arra az esetre is alkalmazható, ha a kifeszítendő kábel, elemi huzalok helyett, huzalok csoportjaiból vagy drótkötélből van összeállítva. A „huzal" kifejezés alatt, az elemi huzalon kívül, voltaképen, az igénypontokban is huzalok csoportját vagy drótkötelet. is kell érteni. . Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás valamely szerkezet, elsősorban be-' tonszerkezet acélhuzalok csoportjából álló fegyverzete végének lehorgonyzására, jellemezve azzal, hogy üreget létesítünk azon a helyen, ahol elhelyezzük az említett végeket, a • huzalok csoportját elhelyezzük ebben az üregben, a huzalokat kifeszítjük az üreg belső felületére külső erővel, azután a kifeszített drótokat az üregbe besajtoljuk, amikor az üreg. falát használjuk támpontnak, olyan: nyomással, mely a huzalok végein hosszirányban olyan súrlódást képes előidézni, mely ellenáll a 'huzalok feszítőerejének. 2. Szerkezet az 1. igénypont »szerinti eljárás • foganatosítására, azzal jellemezve, hogy. a huzalcsoportokat befogadó üregnek kürtő formája van, melynek, bővebb nyílása a kifeszítendő kábel vége felé néz. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kifeszített huzalokra gyakorolt nyomást olyan értéken tartjuk, mely képes arra, hogy az üreg falának rugalmas deformálódását idézze elő. 4. Az 1. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel- ..• lemezve, hogy a huzaloknak az üreg falához* való szorítását. legalább egy olyan ékkel létesítjük, melyet erőhatással nyomunk az üregbe. 5. Az 1., 3. vagy 4. igénypontok bármelyike, szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a huzaloknak az üreg falához kifeszítettük, oly anyagba ágyazzuk őket, mely a huzalokhoz tapad és megkeményszik s miután megkeményedett, az üreg belső falához szorítjuk legalább egy olyan ék segélyével, melyet erőhatással nyomunk az üregbe. 6. Az 1. és 3—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az üreget a szerkezetben, pl. a