140912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az altalaj szerkezetének elektromos kikutatására

140912. felelő vektorok nagysága közötti viszony adja meg. Más szóval, a fent említett jelzéseket al­kalmazva, az 1, 2, 3, 4. pontok egy 0 pontból vont olyan vektorok végpontjait jelentik, ame­lyek a VM vektorokkal párhuzamosak és ame­lyeknek hosszát a v8 viszony adja meg. Ekkor a 2. ábrából megállapíthatjuk, hogy az említett vektorok végpontjai, egynek a kivéte­lével, valamint az e pontokkal centrálisán szim­metrikus 1', 2', 3\ 4' pontok, ellipszisen feksze­nek, ami abból következik, hogy a mérőállomás tellurikus vektora által leírt vonal az alapállo-. más tellurikus áramvektora által leírt vonalból vetületi transzformációval származtatható le. Az alapállomás tellurikus vektora által leírt görbe pedig kör. Az így kapott ellipszis terü­letének és az alapállomás körterületének vi­szonya adja az A tellurikus térület nagyságát. Ebből következik, hogy bármiképpen dolgo­zunk is, minden M mérési ponton az A-nak vagyis a tellurikus területnek értékét az alap­ként felvett, változatlan B ponthoz viszonyítva kapjuk. A B pontban megállapított A tellurikus területet egy más B' alapra vonatkoztatva A'­nak jelölvén, az A függvényből következik, hogy az M pontban a tellurikus terület értéke, a B' pontra vonatkoztatva, egyenlő tesz AXA'­tel. így az alap változtatása az egység meg­változására redukálódik. Ugyanazon terület különböző alapokra vonatkoztatott tellurikus te­rületi térképei tehát csak az egység tekinteté­ben különböznek és így egymásra helyezhetők. Minthogy a tellurikus terület az altalaj szer­kezetének függvénye, de független valamely mérési iránytól, a tellurikus területek térképe sokkal hívebben tükrözi vissza az altalaj szer­kezetét, mint az egy mérési irányra nézve fel­vett bármely más adat. Földtani értelmezése különösen könnyű és eredményes. így pl. ha oly területről van szó, amelyben az altalaj1 nagy ellenállású antiklinálisát jól vezető hoihogén réteg fed'i, az egyenlő tellurikus terü­letű vonalakat feltüntető térkép nagyon hason­lítana a talajszerkezet izobátjainak térképével. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az altalaj szerkezetének elektro­mos kikutatására, a talajban uralkodó elektro­riios áramok (tellurikus áramok, bolygó áramok és hasonlók) vagy elekromos mezők révén, amelyre az a jellemző, hogy különböző ponto­kon elhelyezett állomásokon uralkodó tellurikus mezők teljes rendszerét megállapítván, ezekből a jellegzetes adatokat, esetleg ezek legjellegze­tesebb adatát vagyis a tellurikus területet, te­hát a mérési állomás tellurikus áramainak vek­tora által leírt területnek és az alapállomás tel­lurikus áramainak vektora által leírt területnek viszonyát meghatározzuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás megvalósítási módja, amelyre az a jellemző, hogy célszerűen több, aránylag rövid ideig tartó méréssel az alapállomáson! és a mérőállo­máson egyidejűleg mérjük meg a tellurikus mező vektorának változásait és a vektorok ál­tal leírt területek viszonyát, ismert módion, köz­vetlenül mérjük. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás megvalósítási módja, amelyre az a jellemző, hogy az alapállomáson és a mérőállomáson a tellurikus mező változásainak két irány menti összetevői szerint két diagrammot veszünk fel és a két diagramm homolog vektorpárjaiból a tellurikus területet meghatározzuk. 4. A3, igénypontban meghatározott eljárás megvalósítási módja, amelyre az a jellemző, hogy a két diagrammból a tellurikus terület legvalószínűbb értékét állapítjuk meg és meg­szerkesztjük azt az ellipszist, amelyet a mérő­állomás tellurikus áramváltozásainak vektorai­val párhuzamos vektorok végpontjai írnak le, amely vektorok hossza a mérőállomáson és az alapállomáson felvett tellurikus áramváltozások vektorainak viszonyával egyenlő, mire az így kapott ellipszis területét megmérjük. 5. A 4. igénypontban meghatározott eljárás megvalósítási módja, amelyre az a jellemző, hogy a vizsgálandó terület térképén az egyenlő tellurikus területű pontokat összekötő, az alta­laj szerkezetére jellemző görbéket tüntetjük fel. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 4516. — Fv. a nyomda igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom