140907. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyen- vagy váltóáram, különösen magas feszültség mellett nagy teljesítményű egyen- vagy váltóáram kikapcsolására
4 140907. kapcsolófeszültség révén a cső újbóli gyújtása megakadályO'ZÓdik. A 4 kapcsolócső viselkedése megmagyarázható a 3. ábra kapcsán, mely a Paschen-féle átütési görbe minőségi lefolyását mutatja ritkított gáz számára amelyben a Vz> átütőfeszültséget a gáznyomás és az elektródaköz pd szorzatának függvényeként viszik fel. A kapcsolás művelete folyamán a cső olyan állapotban van, amelyet a minimumhoz képest balra elhelyezkedő görberész jellemez. A ti idő végén a cső olyan, állapotban van, amelyet az A pont ad meg. A fényív égése közben a t2 idő folyamán a nyomás növekedik, úgyhogy ez idő végén a B pontnál elérjük a (pd)2 értéket. Ez a pont megfelel a VŐ feszültségnek. Újbóli gyújtás nem következik be mindaddig, amíg gondoskodunk arról, hogy Vsa visszatérő V feszültségnél nagyobb legyen. Amint az ábrából kitűnik, ezt a feltételt adott V feszültségnél mindenkor kielégíthetjük, ha a görbe AB ágán a pd szorzat bizonyos (pd)2 kritikus értéken] alul marad. Azt, hogy a találmány szerint ezt a feltételt milyen rendszabályok segélyével elégíthetjük ki, az előbbiekben megadtuk. A cső oltása a 7 kapcsoló zárásával történik, ami szintén történhetik a 2 kapcsolótól függően, esetleg a 6 elektródán adódó gyújtóimpulzustól függően. Végül a ti és t2 idők akként választandók, hogy a 2 kapcsoló nyitási sebességével és az esetleg alkalmazott járulékos ionmentesítő eszközökkel kapcsolatosan a ti + t2 összidőtartánion belül a kontaktusok közötti tér, — az 1. ábrán a ö-vel jelzett, kontaktusok közötti tér —, olyan, az előbbiekben közelebbről megmagyarázott állapotban legyen, hogy a 4 cső oltása után a kontaktusok között az újbóli fényívképződés megakadályozódjék. Az ábrázolt esetben tehát a fr—a távolság mértéke a t2 időnek, ha "kizárólag a kapcsoló nyitási sebességét vesszük tekintetbe. Ámbár az 1. ábra kapcsán egyenáram lekapcsolását ismertettük, — amit a gyakorlatban eddig mindenkor a legnehezebbeni megvalósíthatónak tartottak—, a találmány szerint kényszeresen lekapcSolhaitunk váltóáramot is a perióduson belüli tetszőleges pontban, pl. egy félperiódus egy tizedrészén belül. A 2. ábra az 1,. ábra szerinti olyan berendezést mutat, amelyben az 1. ábra szerinti 2 kapcsoló egymással sorbanfekvo és egymással kapcsolt két 9 és 10 mechanikai kapcsolóból áll. A 10 kapcsolónak járulékos 11 segédkapcsolója van, amivel a 4 cső — a 12 telep, a 13 jeelfogó, a 14 kpnt aktus és a töltött ^5 kondenzátor segélyével való — gyújtásának helyes pillanatát állapítjuk meg. A 14 és a 16 kontaktusok oly felépítésűek, hogy a kapcsoló kontaktusainak zárása után rövid, esetleg szabáyozható t2 időn belül záródjanak. A 17 csövet ennekfolytán a töltött 18 kondenzátor gyújtja, minekfolytán a 19 berendezéssel feltöltött 8 kondenzátor a 20 segédkondenzátor útján a 4 csövön keresztül kisül. E lökés a csövet oltja. A 20 segédkondenzátor a 8 kondenzátorhoz viszonyítva oly méretű, hogy az előbbi főleg - a 4 cső oltása után visszatérő kapcsolófeszültséget veszi fel. Ez különösen előnyös nagy feszültség kapcsolásánál mivel az aránylag nagy oltókondenzátornak nem kell a visszatérő nagy feszültséggel szemben szigetelve lennie, mert a kisülés a 17 csőben a 20 kondenzátor töltése után kellő időben leszakad Periódusos működésű berendezésben ajánlatos * a 20 kondenzátor áthidalása 21 levezetőellenállás segélyével, amivel a kondenzátor elegendő kisülését érhetjük el az erre rendelkezésre álló időn belül. Nyilvánvaló, hogy az ábrázolt jelfogótói eltérő más ismeretes eszközöket is alkalmazhatunk arra, hogy a 4 cső gyújtásának és oltásának helyes időpontjait megkapjuk. Egy kísérletképpen alkalmazott kapcsolásban mintegy 20 kV feszültségeiket és mintegy 200 Amp.-ig terjedő áramokat kapcsoltunk le mechanikai kapcsoló és olyan gázkisüléses cső segélyével, amelyben az elektródaköz néhány cm volt és melynek térfogata mintegy 100 cmM tett ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés 10 kV-os és ennél nagyobb feszültségű egyen- és váltóáram, kiváltképpen ilyen feszültségű és nagy teljesítményű egyenes váltóáram kikapcsolására, mely berendezés mechanikai kapcsolóbői és ehhez párhuzamosan elrendezett, higanykatódás, gáz- vagy gőzkisüléses csőből áll, mely a kapcsoló nyitásának pillanatától számított korlátozott ti időtartam lejárta után önműködően gyújt akként, hogy közben szikráknak vagy fényívnek a kontaktusokra káros mérvű képződését megakadályozzuk, míg a cső oltása t2 időtartam lejárta után megy végbe, meíly akként van megválasztva, hogy a ti + t2 időtartam után a kontaktusok egymástól1 eléggé nagy távolságra kerüljenek és a kontaktusok közötti tér eléggé ionmentesült ahhoz, hogy szikrák vagy fényívek újbóli képződését a kontaktusokon a visszatérő feszültség következtében megakadályozzuk, azzal jellemezve, hogy a cső újbóli gyújtását a visszatérő feszültség révén megakadályozza az, hogy egyrészt oly kis méretű csövet alkalmazunk és másrészt a t2 időt, — ezzel tehát a t2 idő alatt az áramátmenet hatására felmelegedő csőben bekövetkező nyomásnövekedést is —, oly korlátozottan szabjuk meg, hogy a p gáznyomási1 és a d elektródaköz szorzata a t2 periódus végén bizonyos kritikus értéken alul maradjon. ••2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolót két vagy kettőnél több, soros elrendezésű és egyidejűleg nyitandó, — pl. egymáshozkapcsolt —, mechanikai kapcsoló alkotja.
