140905. lajstromszámú szabadalom • Koporsó

140905. 3 ténhet. Nedvességgel szemben tömítő folyadék helyett úgy az -A- koporső-alsórész, mint a -B-koporsófedél elsősorban a belső és a külső réseknél, továbbá a teljes külső és belső felületen forrasztólámpa szúrólángjával megolvasztható. A felület közelében lévő fehér vagy fekete szurok megolvad és jő víztömftő záróréteget alkot. Tetszetős külső biztosítása céljából a koporsófedél a külső oldal felől, továbbá az -A- koporsó alsói-ész külső oldalfalai,, illetve a -10, II- burkolólapok a tömítés után festékszóró pisztollyal festékbevonattal láthatók el. Mivel a növényi rostok struktúrája a külső felületeken jól látható, tehát festékszóró pisztollyal való beszórás esetén művészi hatású szrneződések keletkeznek, amelyek a tömeggyártásban olcsón előállítható anyagnak különösen tetszetős külsőt kölcsönöznek. A -23- áttörésbe a -24- szellőztetőcső -25- csonkját iMesztjük. A -24- szellőztetőcső felső vége közelében a vízszintes elrendezésű -26^ szellőzőnyílások vannak, amelyek a -24- szellőztetőcső központos, függélyes csatornájába torkoMnak. A -24- szellőztetőcső felső végében a -27- üreg van alakítva, melybe fölülről a -<28- zárótestet süllyesztjük. A -24- szellőztetőcső magassága úgy van megválasztva, hogy a vízszintes -26- szellőztetőnyílások a talajszint fölé, a -3- sírhalmon belül kerüljenek. Nagyobb mélységű -I- sírgödöméi egynél több -24- szellőztetőcsövet illesztünk egymás fölé. A -24-szeHőztetőcső -25- csonkjának a -B- koporsófedél -19- fedőlapja -23- áttörésébe való helyezése után a -24- szellőztetőcsövet a tőrészénél, a -19- .fedőlap fölött, a -29- szuroktömítéssel víztöraítően zárjuk. A -24- szellőztetőcső és a -28- zárótest növényi rostok és cementhabarcs keverékéből készüHietnek. Nedvességgel szembeni tömítésre itt nincsen szükség, mivel a -24- szellőztetőcső célja a szárítás előmozdítása. A likacsos, a levegőt átengedő -24- szellőztetőcső a laza talajban a szárítást előmozdítja. Kívánatos a -24-szeHőztetÖcső és a -28- zárőtest súlyának lehető csökkentése, mivel el akarjuk kerülni azt, hogy a -24- ázeiiőztetőeső és -28- zárótest önsúlya a koporsó fedelét idő előtt összefoppantsa. A laza föld súlyát elsősorban a -B- koporsófedél veszi fel és az -A- koporsó-alsórész vázának adja át. Az -A- kopoFSó-alsórész vázának szilárdságát a rászegezett burkolólapok növelik. A temetés olymódon történik, hogy a koporsó -A- alsórészébe nedvszívó anyagot, pl. száraz faforgácsot vagy száraz homokot vagy enyvezetíen papirosrétegeket helyez&ík és a tetemet az -A- koporső-alsórészbe úgy fektetjük be, hogy a feje kb. a fedél -23- áttörése alá kerüljön.. Vagy nyitott koporsó-alsórészben történik a ravatalozás, vagy a -B- koporsófedelet az -A-koporsó-aísórészre helyezzük és az -A- alsórészt a -B- felsőrésszel a -16- tömítéssel vízzárőan tömítjük. A -16- tömítés helyett az -A-koporsó-alsórészt a -B- koporsó-felsőrésszel forrasztólámpávai is egyesíthetjük olymódon, hogy az illesztés magasságában a fehér vagy fekete szurkot kis mértékben megolvasztjuk. A -23- nyíláson vagy a 2.t

3. ábrákkal! kapcsolatban ismertetésre kerülő tetemnéző-kereteii át a ravatalozás alatt a halott arca megtekinthető. A koporsót a szertartás befejezése után az -1-sírgödörbe helyezzük, a -24- szellőztetőcsövet a koporsófedél -23- áttörésébe illesztjük, a -29-tömítőmasszával a -24- szellőztetőcső tőrészét vízzáróan tömítjük, a sírgödörbe a kiásott földet beszórjuk és a sírgödör fölött a sírt felhantoljuk. A -3- sírhant a -24- szellőztetőcsövet és a -28- zárótestet teljesen fedi, azonban a laza földön át a koporsó belső tere állandóan szeilőződik és a tetem gyorsan, még a koporsó öszszeroppanása előtt megszárad, szétporlad Azáltal, hogy a tetemet még a koporsó összeroppanásáig a talaj nedvességétől el tudljuk zárni és így biztosítani tudjuk azt, hogy a tetem külső nedvesség felvétele nélkül bomlik, a tatejvizfertőzés veszélyét kiküszöböljük. A találmány szerinti koporsó azt a további előnyt biztosítja, hogy a sírgödröt nem kell még oly mélyen sem kiásni, mint a talajvizes temetőknél, mivel a talajvíz nélküli bomlás lassúbb, túlnyomórészt száradás és porlódás. Azáltal, hogy a gáznemű bomlási termékek nemi közvetlenül, hanem a laza sírhanton át szűrve kerülnek a szabadba, a levegő fertőzése sem olyan nagy mértékű, mimt az edtdigi temetkezéseknéL A 2. ábrán látható második megoldási alak szerinti koporsó az I. ábra szerinti koporsótól mindenek előtt abban tőr el, hogy az -A- alsórész oldalfalait alkotó -30- keret és a -B- koporsófedél oldalfalait alkotó -31- keret egymással egyező alakúak. A -30, 31- keretekben ablakszerű áttörések vannak, amelyekben -32- és -33- betétlapok lényegében ugyanúgy vannak rögzítve, mint az ablakkeretekben az ablaküvegek. A rögzítést belül és kívül nedvesség ellen fömítő-masszával biztosítjuk. Az -A- koporsóalsórész -34- fenéklapja a -30- keretbe fölülről van besüllyesztve és helyzetében a -35- szögekkel rögzítve. A -34- fenéklap és a -30- keret közötti vízzáró tömítés jelölése -!2-. A -B- koporsói edé? -31- keretébe süllyesztett -19- feáőlap alakítása az 1. ábra szerinti fedőlap alakításával egyezik. Az -Á- koporsó-alsórész -30-keretének négy sarkam a csonkakűp^alakú vagy gúfe>-afakö -36- lábak vannak rögzítve, amelyeik — ha wem túl magas a talajvíz — a talajvizes, sáros sírgödörbe süllyesztett koporsót íogvatartják, azaz megakadályozzák azt, hogy az a víz felhajtóerejénél fogva a sírgödör fenekéről felemelkedjék. A -B- fedélnek az -A- alsórészre való pontos felhelyezése megkönnyítésére az -A- alsőrészből a -37- csapok (fejnéíküli szögek) emelkednek ki, amelyek a» -B- koporsófedél -31-keretének alsó lapjában alakított -38- üregekbe hatolnak. A -23- áttörésbe kizárólag ä ravatalozás alkalmával használatba kerülő -39- keret van süllyesztve, amelynek nyílását a -40- üveglap zárja le. A -39- keret -41- üregében a -42- zsebvillanylámpa van elrendezve, amelynek, segítségével az elhunyt arca jól megvilágítható, úgyhogy ravatalozás alatt a -40- ablakon át lezárt koporsónál is jól lehet látni az elhunyt arcát. A -39- keret célszerűen díszes kivitelben készül-