140904. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rezgőkör önfrekvenciájának befolyásolására változó reaktancia segítségével
2 140904. mire az ellencsatolás úgy jön létre, hogy az egyenirányított feszültséget és a moduláló e feszültséget a 8 cső 9 vezérlőrácsára adjuk. Az ellencsatolás folytán a 6 transzformátor 5 primer tekercselésének feszültsége és a moduláló e feszültség között gyakorlatilag arányos összefüggést kapunk, ami nem szorul közelebbi magyarázatra, mert ez az ellencsatolásnák ismert következménye. Minthogy pedig az elsősorban említett feszültség a 4 tekercs változó önindukciójának értékévél fordítva arányos, az elleucsatolással egyszersmind azt is elérjük, hogy a 4 tekercs változó önindukciójának értéke a moduláló e feszültséggel fordítva arányosan változik és minthogy a frekvenciameghatározó rez-, gőkör önfrekvenciája, meg a változó induktivitás értékével fordítva arányosan változik, az ellencsatolás folytán elsőfokú összefüggés létesül a frekvenciameghatározó rezgőkör önfrekvenciája és a moduláló e feszültség között. Az előzőkben feltettük, hogy az 5 primer tekercselés feszültsége fordítva arányos a változó 4- induktivitás értékével, ha a feszültség a rezgőkörben állandó. Ha az utóbbi feltétel nem is teljesül, akkor is elérhetjük, hogy az 5 primer tekercselés feszültsége a 4 tekercs változó önindukciójával fordítva arányos legyen, p. o. az 5. ábrabeli kapcsolás alkalmazásával. Ebben a kapcsolásban a rezgőkör a jelzett célból állandó amplitúdójú és a rezgőkör önfrekvenciájától eltérő frekvenciájú E feszültségforrást foglal magában. E frekvenciával szemben a 3 tekercs és 2 kondenzátor együttese majdnem rövidzárlatot alkot és ekkor a 4 tekercsen átfolyó áram közel fordítva arányos e tekercs induktivitásával. Az 5 primer tekercselés feszültsége tehát, amennyiben az E feszültségforrásból ered, fordítva arányos a változó induktivitás értékével és az ellencsatoláshoz szükséges feszültség csak az E feszültség frekvenciáját átengedő 6 szűrőn át . vehető le a 16, 17* kapcsokról. Ha az öninduk'eiós tekercs veszteségei túlságos nagyok és így az már nem tekinthető tisztán önindukciónak, akkor az 5 primer tekercs feszültsége nem lesz teljesen fordítva arányos a változó önindukció értékével, még akkor sem, ha a feszültség a körben állandó. A veszteségek úgy tekinthetők, mintha azokat az 1. ábrán jelzett, a 4 tekerccsel párhuzamos 13 veszteségelleinállás okozná. Ez a párhuzamos csillapító ellenállás sok esetben oly nagy lesz, hogy az önindukciós tekercs impedanciája csak kevéssé fog eltérni a tekercs reaktív részének impedanciájától. De ha a veszteségek túlságosan nagyok, akkor a transzformátor 5 primer tekercselésének feszültsége nem lesz többé pontosan arányos a 4 tekercs önindukciójának értékével. Ennek következtében sok esetben az ellencsatolás ellenére sem érhetjük el a kielégítő arányosságot. Ha a veszteségeílenállás állandó és nem függ nagyobb mértékben az előmágnesező áramtól, a helyzeten javíthatunk oly 14 ellenállással, amely az oszcillátorcső anódáját a rezgéskeltő frekvenciáját átvezető 12 kapacitáson át a 4 önindukciós tekercs és az 5 primer tekercselés közös pontjához köti. E 14 ellenállást úgy méretezzük, hogy a rajta keresztül az 5 primer tekercsdésbe folyó áram a változó 4 önindukciós tekercsen és az 5 primer tekercselésen átfolyó áramnak a 13 veszteségellenállástól eredő összetevőjével közel azonos értékű, de ehhez képest ellenfázisú legyen. Ily módon elérjük, hogy az 5 primer tekercs feszültsége a változó önindukciós, tekercsen átfolyó áramnak csak az induktív összetevőjétől függjön és így ez a feszültség az önindukciós tekercs változó önindukciójának értékével fordított arányban változzék. . Ferromágneses mag alkalmazása esetén hiszterézis jelenkezik, azaz az összefüggés az előmágnesező áram és a mágneses indukció között nem lesz egyértelmű. Ennek következtében a változó önindukció értéke és az előmágnesező áram között sem lesz egyértelmű összefüggés, úgy hogy a rezgőkör önfrekvenciája is meghatározott előmágnesező áram mellett különböző értékeket vehet fel. A találmánybeli kapcsolásnak járulékos előnye, hogy a hiszterézisnek ezt a nem kívánatos kihatását a frekvencia-ellencsatolás csökkenti. A 2. ábrán az 1 görbe az összefüggést a moduláló e rácsfeszültség és a w önfrekvencia közt ellencsatolás hiányában tünteti fel. Ha a moduláló feszültség kis értékről növekedik, akkor ennek et értékénél a rezgőkör önfrekvenciája W] lesz. Ha a moduláló feszültség nagyobb értékről csökken, akkor az önfrekvencia a1 Wi értéket a moduláló feszültség e2 értékénél éri el. Frekvencia-elienesatolás alkalmazása esetén az önfrekvencia a Wi értéket csak a növekvő moduláló feszültség es értékénél éri el, amely 0inél nagyobb, és pedig annyival, hogy a különbség ea és ex között egyenlő a 15 ellenálláson: (1. ábra) mérhető et ellencsatolási feszültséggel. A moduláló feszültség csökkenése esetén a Wi önfrekvencia et értéknél jelentkezik. Minthogy az ellencsatolási et feszültség meghatározott frekvenciánál meghatározott értékű, a különbség e4 és e2 között ugyanakkora lesz, mint 0 3 és ei között. Ellencsatolás esetén az összefüggést a moduláló feszültség és az önfrekvencia közptt a 2 görbe tünteti fel. Erről látszik, hogy a hiszterézis kihatása csökkent, mert meghatározott frekvenciánál, pl. Wi-nél a moduláló feszültség megfelelő lehetséges eltérése aránylag kisebb lett, nevezeetesen — helyett — vagy — -02 04 04 Ha a rezgőkör önindukcióját állandó értékű önindukcióval sorba kapcsolt változó önindukció alkotja, a frekvencia-ellencsatolást akkor is egyszerű módon foganatosíthatjuk. Ilyen kapcsolást tüntet fel a 3. ábra, ahol a rezgőkör önindukciója az állandó értékű 3 ön-indukcióval sorba kapcsolt, ehhez képest kis értégű, változó összindukciós 4 tekercsből áll. A változó önindukciós 4 tekercs feszültsége e tekercs önindukciójával arányos lesz. Ezt az amplitúdójában modulált feszültséget a 11 egyenirányító egyenirányítja és az egyenirányítóit' feszültség1 a moduláló e feszültséggel együtt az előtnágnesező áramot szabályozó 8 cső 9 vezér-
