140903. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső
2 140903. rőzásakor áz anyag vastagságának számbaveendő növekedésére eleve tekintettel vagyunk. A találmány szerinti csövek esetén a fémtagok szabatos méretének nagy fontossáiga van, minthogy a tagok összeerősítésének egyetlen művelete az egymáshoz illeszkedő részeik egymásra helyezésében van és viszonylagos helyzetüknek ezt követő kiigazítása nem kívánatos, sőt lehetetlen. Kielégítő szabatosság érhető el, ha a tagokat kisajtolás útján állítjuk elő. Kisajtolással előállított aluminiumelektródák esetén az érintkező felületek utókezelésére általában, nincs szükség. Az elektródíarendszernek a gyártás alatt gáztalanítás végett való hevítése a találmány szerinti cső esetén nem jár nehézségekkel, még akkor sem, t ha az előbbiekben említett betéteknek megfelélő vastagságú szigetelőréteg erre okot adhatna is. A gáztalanítással járó zavarok és a különböző tágulási együtthatókkal járó nehézségek igen vékony réteg alkalmazása esetén elkerülhetők. E réteg ugyanis ez esetben nem mint kötőelem vagy mint független testként méretezett alkatrész kerül alkalmazásra. ' A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti elektronsugárcső elektródarendszerének két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel metszetben. Az 1. ábra elektronsugárcső mágneses fókuszoló lencsével ellátott elektronejektorát tünteti fel; a 2. ábra elektrosztatikus fókuszoló lencsét alkotó elektródarendszer metszete; a 3. ábra az 1. ábra részletét nagyobb léptékben tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán 1 hivatkozási számmal a közvetve fűtött izzókatódíát, 2 hivatkozási számmal pedig a iWehnelt-hengert jelöltük. Az 1. ábrán 3 hivatkozási szám szívóanódot jelöl, amely a 2 Wehnelt-hengerhez van erősítve. A 2 Wehnelt-henger 4 peremének külső átmérője a henger egyéb részeinek külső átmérőjénél valamivel kisebb. A 2 Wehnelt-henger e csökkentett átmérőjű 4 peremével szorosan illeszkedik a 3 szívóanód 5 peremébe, amelynek belső átmérője valamivel nagyobb a 3 anód egyéb részeinek belső átmérőjénél. A 2 Wehnelt-henger és a 3 szívóanód — mint a fentiekben említett fémtagok — egyaránt alumíniumból készült és az érintkezőfelület mentén anódos oxidálás útján van oxidálva. A 3. ábrán az 1. ábrán, -a- hivatkozási betűvel jelölt részt nagyobb léptékben tüntettük fel. A 2 Wehnelt-henger 4 peremét az érintkező felületet alkotó külső oldalon 6 oxidhártya borítja, a 3 szívóanód 5 peremének az érintkező felületet alkotó belső oldalán viszont 7 oxidhártya van. Az aluminiumoxidból (A12 0 3 ) álló 6, 7 hártyák vagy rétegek alkotják a 2, 3 elektródák közötti villamos szigetelést. Az elektródarendszer szerelése mindössze abból áll, hogy a 3 elektródát doboz fedelének módjára a 2 elektródára helyezzük. A 2. ábrán feltüntetett elektronejektoir esetén a 8 szívóanód hossza nagyobb, mint az 1. ábra szerinti rendszerben. A szívó 8 anódnak az 1 katóddal ellentétes végén van a magát a vetítő lencsét alkotó villamos mező első határoló felülete. A második határoló felületet a. gyorsító 9 anód belső felülete alkotja. Az 1 katód, a 2 Wehnelt-henger és a szívó 8 anód együttesen alkotják az előnyaláboló (előfókuszoló) rendszert. A 8 elektródának az 1 katóddal ellentétes végén ugyancsak van a bővebb 5 peremnek vagy szakasznak megfelelő bővebb 10 pereme vagy szakasza. A 9 elektróda 11 peremének vagy szakaszának külső átmérője viszont kisebb a 9 elektróda egyéb részeinek külső át- * mérőjénél. A 10 szakasz ez esetben is szorosan övezi a 11 szakaszt, az érintkező felületek pediig oxidálva vannak. Ez az oxidhártya szigeteli el egymástól a 8, 9 elektródákat. A finoman kivitelezett és szorosan illeszkedő elektródáknak* egymásra való helyezése és az érintkező- felületek oxidálása helyettesíti az elektródarendszernek idomszerek útján való szerelését, amely meglehetősen bonyolult és rendszerint utókezelést szükségessé tévő művelet, minthogy a rögzítő tagok feszültségei a rendszerben játékot okoznak. A találmány szerinti elektronsugárcső esetén az elektronsugárcső falán való rögzítés ugyanúgy mehet végbe, mint cserélhető közbenső darabokat, vagy a cementtel töltött közöket tartalmazó szerkezetek esetén, vagyis a Wehnelt-henger nyúlványai útján, amelyek lapított üvegrészbe vannak forrasztva. Annak megakadályozása végett, hogy ezek a nyúlványok a 2 ,8, 9 elektródákból álló rendszer súlya alatt meghajoljanak és ezzel az elektródák a cső vízszintes helyzetében a csőtengelyhez viszonyított részarányos helyzetüket elveszítsék, a 9 elektródát elláthatjuk a cső oldalfalára támaszkodó tartókkal. A behelyezés megkönnyítése végett, valamint arra való tekintettel, hogy szorosan illeszkedő üvegfal nehezen állítható elő, e tartók némileg rugalmasak lehetneik. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsugárcső, melyre jellemző, hogy központosán elrendezett, egymást hosszuk egy részén övező két hengeres fémtagja van, amelyek köze szigetelőanyaggal van kitöltve és amelyek szorosan illeszkednek egymásba, érintkező felületükön pedig egyikük vagy mindegyikük szigetelő anyagból készült hártyával van ellátva, amelynek vastagsága a fémtagok falvastagságának csak töredéke. 2. Az 1. igénypont szerinti elektronsugárcső kiviteli alakja, melyet az érintkező felület oxidálásával előállított szigetelőanyagú hártya jellemez, . ,
