140901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajoknak adagolható szilárdított alakba való hozatalára
,•••'.• Megjelent 1951. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140901. SZÁM. / A..0 , 0t ,o 30 h. /—«. OSZTÁLY. — Z-2650. ALAPSZÁM. Eljárás olajoknak adagolható szilárdított alakba való hozatalára. Dr. Zselyonka László orvos és Dr. Némedy Imre gyógyszerész, mindketten Budape*sten. A bejelentés napja: 1946. szeptember 18. A gyógyászíban használatos olajoknak, mint például ricinusólainak, csukamájolajnak, kellemetlen íze van. Ezért arra törekszenek, hogy azokat gyógyszerként oly álakban hozzák forgalomba, melynél ez a kellemetlen íz és szag nem jelentkezik. Kellemetlen ízű és szagú olajokat, zselatinkapszulákban adagolva: hoztak már forgalomba. Ezeknél az anyagoknál azonban az adagoláskor a cseppfolyós állag okoz nehézséget, úgyhogy ezekből nem, vagy csak körülményesen lehet szilárd és íztelen készítményeket előállítani. Ismert ilyen készítmények aránylag kevés olajat tartalmaznak. Úgy találtuk, hogy olajokat adagolható, szilárdított alakba hozhatunk, ha azokat zsírsavas sóba, mint hordozóanyagba ágyazzuk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az olajokat az összmennyiség csak egy részének, előnyösen egy negyedének elszappanosításához .:', elegendő mennyiségű lúgos hatású anyaggal, előnyösen alkáli- vagy földalkálihidroxidokkal, elszappanosítjuk és az így kapott keverékből alaktesteket formálunk. A zsírsavas sókat növényi vagy állati olajok vagy zsírok elszappanosításival kaphatjuk és az elszappanosítás folyamán adódó — esetleg ß besűrített —- reakciós keveréket használjuk fel ; a megszilárdítani kívánt cseppfolyós anyag :•-,: hordozójaként. Növényi és állati olajok esetét , ben eljárhatunk úgy is, hogy a szilárdítani kívánt növényi vagy állati olajat csak törtrészének, előnyösen 1/4 részénél kisebb részének elszappanosításira elegendő lúggal szappanosíti• ; juk el és az e szappant,' valamint az el nem ; szappanosított olajat tartalmazó keverékből •;•:•'•' alalktesteket képezünk. • Szappanként a zsírsavak nátriumsóját hasz-I Hálhatjuk. Számos esetben azonban egyéb sók, V'. például kálciumsó használata előnyös. A kál-I ciumsó vízben rendszerint nehezebben oldódik, f , azonkívül szilárdabb vázat alkot, melybe arány• ' lag több Cseppfolyós anyagot ágyazhatunk be. Mivel gyógyászati célra való felhasználásról van szó, ügyelünk arra, hogy a keverékben semleges szappanok legyenek jelen. Igen előnyös a ricinusoleinsavas sók alkalmazása. A nátriumsó egvben fokozott hatású hashajtó. A kalcium sójával- pedig — már néhány százaléknyi mennyiséget alkalmazva — jó szilárdító Hatást lehet elérni. A zsírsavas sók segélyével az említett olajokat gyógyszeradagokká kiszerelhető képlékeny állapotba hozhatjuk. E gyógyszeradagokat védőbevonattal láthatjuk el, például édesipari drazsirozó masszával, mint cukorral, csokoládémasszával, vonhatjuk be. Elláthatjuk a gyógyszeradagokat lakkszerű bevonattal, például selakkal vagy szandlarakgyanta-bevonattal is. A gyógyszeradagokat ilymódoni a légköri behatásoktól mentesíthetjük, az olajokat például az avasodástól óvhatjuk és vitamintartalmukat megőrizhetjük. /. példa. A IV. kiadású Magyar Gyógyszerkönyv szerinti ricinusolaj 300 g-nyi mennyiségét vízfürdőn 60 g desztillált vízben oldott 40.8 g vegytiszta NaOH-dlal elszappanosítjuk. Az elszappanosítás után a reakciós keveréket 375 g súlyúra főzzük be, majd kb. 40 C°-ra lehűtve, 700 g ricinusolajat adunk hozzá. Az egész anyagot egyenletesen átgyúrjuk. Kihűlés után pl. pilulákká, szuppozitóriákká formázzuk és légmentes bévonóréteggel látjuk el, például cukorral drazsírozzuk. 2. példa., 500 k csukamájolaj, 50 „ ricinusolaj, 500 „ 96%-os etilalkohol keverékéhez 250 „ vízben oldott 50 „ CaO-t adunk. Az elszappanosítási nitrogén légkör alatt, 85 C°-on, állandó keverés mellett végezzük, melynek befejeztével gyúrható masszát
