140895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fúrással keresztezett talajrétegek dülésének meghatározására

2 140895. Az la ábra az 1. ábra 1—1 vonala szerinti nagyobb léptékű keresztmetszetben mutatja az elektródák szerkezeti részleteit. A 2. ábra a dülési szöget és irányt jelző szer­kezet alaprajza nagyobb léptékben. A 3. ábra a'fajlagos ellenállás diagrammjait mutatja, amelyekben az egymásnak megfelelő pontok hosszirányú eltolódása látható. A 4. ábra a lesüllyeszthető készülék oly mó­losulata, amely a fúrás átmérőjének mérését is lehetővé teszi. Az 5., 6. és 7. ábrák a lesüllyeszthető készü­lék és a napvilágon lévő készülékek elektromos kapcsolási vázlatait ábrázolják. A 8. és 9. ábra a fúrás átmérőjének mérésére alkalmas kapcsolási vázlatokat tünteti fel. A lesüllyeszthető készülék (1. ábra) a 10 vezetőrészből a fúrás hossztengelyének a füg­gőlegestől való elhajlását jelző 11 részből és a fúrást kitöltő 12 elektródatartóból áll, amelyen ,a furat falának' közelében tartott kisméretű elektródák vannak. A készüléket a 13 tartó­kábellel bocsátják le, amelyben egymástól el­szigetelt 14, 14' és 14" vezetékek vannak, ame­lyek révén a készülék a napvilágon lévő mű­szerekkel kapcsolható. A 13 kábel a 15 fejhez van kötve, amelyet a 16 kapcsolórész kapcsol a 10 vezetőrészhez. Ez tetszőleges szerkezetű lehet, pl. három rugalmas 17 kengyelből állhat, amelyek egyenletesen vannak körben elosztva és úgy vannak méretezve, hogy a készülék tengelyét a fúrás tengelyében tartják. A 10 vezetőrész fölött fekszik az ismert 11 díilésmérő szerkezet, amely pl. a nem mágneses és víz­mentesen záró 18 hüvelyből és ebben elhelye­zett 20 filmből áll, amelyet a 19 és 23 csévék hordanak és a 21, 22 görgők vezetnek. A film alatt a kis 25 központi nyílást tartalmazó 24 fényrekesztő van, amely alatt a megvilágításra szolgáló 26 elektromos lámpák fekszenek. A 24 fényrekesztő fölött fekvő szerkezet az átlátszó homorú 27 lapból áll, amelyen az át­látszatlan 28 golyócska gördül, alatta pedig a minden irányú kilengést megengedő 31 kereszt­csuklóban ágyazott 30 tartón lévő 29 deleitű van, amely a készülék irányától függetlenül, mindig vízszintes irányba áll be. A 18 hüvely­ben a 33 mutató van, amelynek: a készülék többi részeihez viszonyított helyzete ismeretes. A 11 részt az ismert szerkezetű 34 kapcsolás mere­ven köti a 12 részhez, A 12 elektrődahordórész a 35 vázból és a neoprénből vagy más rugalmas szigetelőanyag­ból álló vagy ilyennel bevont 35 vázon alkal­mazott 36 vezetőrészekből áll, amelyekbe a felülettől csekély mélységben fekvő, kisméretű 37, 37' és 37" elektródák vannak olyként be­ágyazva, hogy csak külső felületükön juthat­nak á környező folyadékkal érintkezésbe. A rajzban három, egyenként 120° szögtávolság­ban elrendezett 36 vezetőrész van feltüntetve. Az la. ábrában jól láthatók az elektródák, amelyek kis tárcsákból állanak és 38, 38' és 38" vezetékek kötik azokat össze a később leírandó műszerekkel. Az elektródák egyformák és cél­szerűen1 be vannak vulkanizálva a tartórészbe, úgy, hogy csak külső felületük érintkezhetik a folyadékkal és így ennek hatása a mérési ered­ményekre a minimális. Az elektródák tetszőleges anyagból pl. ólom­ból készíthetők. Minthogy váltakozó, vagy idő­szakos reverzált árammal dolgozunk, az elek­tródák a mérés alatt nem polározódnak, ha pe­dig egyenáramot akarnánk használni, úgy nem polározódó, pl. az elektróda fémjének sójával burkolt elektródákat alkalmazunk. Az elektródáknak, főképpen pedig a fúrással érintkező felületüknek, lehetőleg kis méretűnek, pl. 6—25 mm átmérőjűeknek kell lenniök, hogy pontnagyságúaknak legyenek tekinthetők. Minthogy az elektródák áramkörében arány­lag gyenge áram folyik, az elektródák is kismé­retűek lehetnek anélkül, hogy túlnagy áramsű­rűség lépne fel bennük. A kőzet közvetlen szom­szédságában fekvő, kisméretű elektródák sok­kal gyengébb változások éles megfigyelését te­szik lehetővé, mint a nagyméretű és távolabb fekvő elektródák. Az 5. ábrában feltüntetett kapcsolást használ­hatjuk, amellyel a napvilágon elhelyezett két műszer közül bármelyik kapcsolható az elek­tródákhoz. A műszerek áramkörébe az egyen­áramot adó 116 áramforrás lehet kapcsolva, amelynek egyik sarka a 39 ampérméteren és a 40 kapcsolón át a 42 háromsarkú kettős átkap­csoló egyik kapcsához, másik sarka pedig az átkapcsoló 43 kapcsához van kötve. A 116 áramforrás sarkai közé a két sorosan kapcsolt 44 és 45 ellenállás van mellékzárlatba kapcsolva, amelyek feszültségelosztóiként szerepelnek és 46 mozgó kontaktusuk a 47 jelzőlámpán és a 40 megszakítón át a 42 átkapcsoló harmadik 48 kapcsához van kötve. A 42 átkapcsoló 49, 50 és 51 kapcsai az 52, 53 és 54 regisztrálóműszereken át az 55, 56 és 57 áramforrásokkal vannak összekötve, amelyek viszont a 58 testhez vannak kötve, amely a 13 kábel (1. ábra) fémburkolatával áll összeköt­tetésben. A 42 átkapcsoló 59, 60 és 61 mozgó kontaktusai a 13 kábel 14", 14, illetve 14^ veze­tékeivel vannak összekötve, amelyek dülésmérő­szerkezeten keresztül vezetnek a 37", 37, illetve 37' elektródákhoz. Az 1. ábrában feltüntetett készüléket a 13 ká­bel segélyével a fúrásba süllyesztjük és a 17 és 36 vezetőszervek a készüléket a fúrás közepén tartják. Ha a készülék elérte a vizsgálandó ré­teg alsó végét, a fúrás tengelyének a függőle­gestől való eltérését úgy állapítjuk meg, hogy a 42 átkapcsolót (5. ábra) balra fordítjuk, miál­tal a 41, 48 és 43 kapcsok a 14", 14 és 14' kap­csokkal köttetnek össze. Ezután a 40 kapcsoló zárásával a 26 lámpákat bekapcsoljuk, miáltal a 28 golyó, a 29 iránytű helyzete és a 33 mutató a 20 filmre lefényképeztetik. Ily képet mutat a 2. ábra. Ezután a 40 kapcsolót felső állásába' hozzuk, miáltal a 11 szerkezet felső részében, elhelye­zett 62 motor megindul és a 20 filmet tovább­mozgatja. Egyszersmind a 14" középvezetéket a 37' középelektródához 'kapcsolja, aminek a megtörténtét a 47 lámpa kigyulladása: jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom