140895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fúrással keresztezett talajrétegek dülésének meghatározására
2 140895. Az la ábra az 1. ábra 1—1 vonala szerinti nagyobb léptékű keresztmetszetben mutatja az elektródák szerkezeti részleteit. A 2. ábra a dülési szöget és irányt jelző szerkezet alaprajza nagyobb léptékben. A 3. ábra a'fajlagos ellenállás diagrammjait mutatja, amelyekben az egymásnak megfelelő pontok hosszirányú eltolódása látható. A 4. ábra a lesüllyeszthető készülék oly mólosulata, amely a fúrás átmérőjének mérését is lehetővé teszi. Az 5., 6. és 7. ábrák a lesüllyeszthető készülék és a napvilágon lévő készülékek elektromos kapcsolási vázlatait ábrázolják. A 8. és 9. ábra a fúrás átmérőjének mérésére alkalmas kapcsolási vázlatokat tünteti fel. A lesüllyeszthető készülék (1. ábra) a 10 vezetőrészből a fúrás hossztengelyének a függőlegestől való elhajlását jelző 11 részből és a fúrást kitöltő 12 elektródatartóból áll, amelyen ,a furat falának' közelében tartott kisméretű elektródák vannak. A készüléket a 13 tartókábellel bocsátják le, amelyben egymástól elszigetelt 14, 14' és 14" vezetékek vannak, amelyek révén a készülék a napvilágon lévő műszerekkel kapcsolható. A 13 kábel a 15 fejhez van kötve, amelyet a 16 kapcsolórész kapcsol a 10 vezetőrészhez. Ez tetszőleges szerkezetű lehet, pl. három rugalmas 17 kengyelből állhat, amelyek egyenletesen vannak körben elosztva és úgy vannak méretezve, hogy a készülék tengelyét a fúrás tengelyében tartják. A 10 vezetőrész fölött fekszik az ismert 11 díilésmérő szerkezet, amely pl. a nem mágneses és vízmentesen záró 18 hüvelyből és ebben elhelyezett 20 filmből áll, amelyet a 19 és 23 csévék hordanak és a 21, 22 görgők vezetnek. A film alatt a kis 25 központi nyílást tartalmazó 24 fényrekesztő van, amely alatt a megvilágításra szolgáló 26 elektromos lámpák fekszenek. A 24 fényrekesztő fölött fekvő szerkezet az átlátszó homorú 27 lapból áll, amelyen az átlátszatlan 28 golyócska gördül, alatta pedig a minden irányú kilengést megengedő 31 keresztcsuklóban ágyazott 30 tartón lévő 29 deleitű van, amely a készülék irányától függetlenül, mindig vízszintes irányba áll be. A 18 hüvelyben a 33 mutató van, amelynek: a készülék többi részeihez viszonyított helyzete ismeretes. A 11 részt az ismert szerkezetű 34 kapcsolás mereven köti a 12 részhez, A 12 elektrődahordórész a 35 vázból és a neoprénből vagy más rugalmas szigetelőanyagból álló vagy ilyennel bevont 35 vázon alkalmazott 36 vezetőrészekből áll, amelyekbe a felülettől csekély mélységben fekvő, kisméretű 37, 37' és 37" elektródák vannak olyként beágyazva, hogy csak külső felületükön juthatnak á környező folyadékkal érintkezésbe. A rajzban három, egyenként 120° szögtávolságban elrendezett 36 vezetőrész van feltüntetve. Az la. ábrában jól láthatók az elektródák, amelyek kis tárcsákból állanak és 38, 38' és 38" vezetékek kötik azokat össze a később leírandó műszerekkel. Az elektródák egyformák és célszerűen1 be vannak vulkanizálva a tartórészbe, úgy, hogy csak külső felületük érintkezhetik a folyadékkal és így ennek hatása a mérési eredményekre a minimális. Az elektródák tetszőleges anyagból pl. ólomból készíthetők. Minthogy váltakozó, vagy időszakos reverzált árammal dolgozunk, az elektródák a mérés alatt nem polározódnak, ha pedig egyenáramot akarnánk használni, úgy nem polározódó, pl. az elektróda fémjének sójával burkolt elektródákat alkalmazunk. Az elektródáknak, főképpen pedig a fúrással érintkező felületüknek, lehetőleg kis méretűnek, pl. 6—25 mm átmérőjűeknek kell lenniök, hogy pontnagyságúaknak legyenek tekinthetők. Minthogy az elektródák áramkörében aránylag gyenge áram folyik, az elektródák is kisméretűek lehetnek anélkül, hogy túlnagy áramsűrűség lépne fel bennük. A kőzet közvetlen szomszédságában fekvő, kisméretű elektródák sokkal gyengébb változások éles megfigyelését teszik lehetővé, mint a nagyméretű és távolabb fekvő elektródák. Az 5. ábrában feltüntetett kapcsolást használhatjuk, amellyel a napvilágon elhelyezett két műszer közül bármelyik kapcsolható az elektródákhoz. A műszerek áramkörébe az egyenáramot adó 116 áramforrás lehet kapcsolva, amelynek egyik sarka a 39 ampérméteren és a 40 kapcsolón át a 42 háromsarkú kettős átkapcsoló egyik kapcsához, másik sarka pedig az átkapcsoló 43 kapcsához van kötve. A 116 áramforrás sarkai közé a két sorosan kapcsolt 44 és 45 ellenállás van mellékzárlatba kapcsolva, amelyek feszültségelosztóiként szerepelnek és 46 mozgó kontaktusuk a 47 jelzőlámpán és a 40 megszakítón át a 42 átkapcsoló harmadik 48 kapcsához van kötve. A 42 átkapcsoló 49, 50 és 51 kapcsai az 52, 53 és 54 regisztrálóműszereken át az 55, 56 és 57 áramforrásokkal vannak összekötve, amelyek viszont a 58 testhez vannak kötve, amely a 13 kábel (1. ábra) fémburkolatával áll összeköttetésben. A 42 átkapcsoló 59, 60 és 61 mozgó kontaktusai a 13 kábel 14", 14, illetve 14^ vezetékeivel vannak összekötve, amelyek dülésmérőszerkezeten keresztül vezetnek a 37", 37, illetve 37' elektródákhoz. Az 1. ábrában feltüntetett készüléket a 13 kábel segélyével a fúrásba süllyesztjük és a 17 és 36 vezetőszervek a készüléket a fúrás közepén tartják. Ha a készülék elérte a vizsgálandó réteg alsó végét, a fúrás tengelyének a függőlegestől való eltérését úgy állapítjuk meg, hogy a 42 átkapcsolót (5. ábra) balra fordítjuk, miáltal a 41, 48 és 43 kapcsok a 14", 14 és 14' kapcsokkal köttetnek össze. Ezután a 40 kapcsoló zárásával a 26 lámpákat bekapcsoljuk, miáltal a 28 golyó, a 29 iránytű helyzete és a 33 mutató a 20 filmre lefényképeztetik. Ily képet mutat a 2. ábra. Ezután a 40 kapcsolót felső állásába' hozzuk, miáltal a 11 szerkezet felső részében, elhelyezett 62 motor megindul és a 20 filmet továbbmozgatja. Egyszersmind a 14" középvezetéket a 37' középelektródához 'kapcsolja, aminek a megtörténtét a 47 lámpa kigyulladása: jelzi.
