140895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fúrással keresztezett talajrétegek dülésének meghatározására
Megjelent 1952. évi májust hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140695. SZÁM. 21 g, 29—35. OSZTÁLY — D-6206. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék fúrással1 keresztezett talaj rétegeik dűlésének meghatározására. Société de Prospection Electrique Procédés Schlumberger cég, Paris, mint Doll H. G., Houston-i (Texas USA) lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1947. december 31. ^r É. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1943. január 1. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet alapján.) A találmány eljárás és készülék fúrással keresztezett talajrétegek dűlésének úgy irányra, "mint szögre nézve való meghatározására. Az eljárás szerint a szóbanforgó rétegek jellegeinek a fúrás hosszában fellépő változásait a mélységfüggvényeként, a furat belsejében több, különböző vízszintes irányban állapítjuk meg, még pedig lehetőleg két szomszédos réteg érintkezési síkjának szomszédságában. A 804.111. számú francia szabadalmi leírás ismertet oly eljárást és berendezést, amellyel a talajrétegek dűlésének hajlásszögét és irányát lehet megállapítani azzal, hogy a furat hosszában a maguktól fellépő potenciálkülönbségeket mérjük. Ennek az eljárásnak előnye, hogy az eredményeket talajpróbáik vétele nélkül karija meg. Habár ez az eljárás általában jó eredményeket ad, bizonyos talajalakulatoikban pontos adatokat csak különleges óvintézkedésekkel lehet elérni. így pl. vannak oly sűrű kőzeteik, mészkő-, gipsz- és anhidritformációk, amelyekben a fúrás hosszában fellépő potenciálkülönbségek oly gyengék, hogy rendkívül érzékeny mérőműszereket kell használni és a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, ami gyakran nagy nehézségeket okoz. A találmány azt célozza, hogy a szóbanforgó méréseket közepes érzékenységű mérőkészülékekkel, minden különös óyatossági rendszabály nélkül lehessen elvégezni. A találmány szerint a fúrás minden mélységében keresztezett rétegben három vagy több egymással szöget bezáró vízszintes irányban veheitjük fel a jellegeket, amiből azután a rétegek dülését megállapíthatjuk. Az eredményt a fúrás átmérőjének változásai nem befolyásolják. A találmány értelmében a fúrás belsejében a keresztezett rétegek jellegének egy vagy több függvényét vesszük fel egyidejűleg több, egymással szöget bezáró különböző vízszintes irányban fekvő ponton, amelyek célszerűen a kutatandó réteg és a vele szomszédos réteg érintkezési felülete közelében fekszenek. Legalább három pontot választunk, amelyeik a fúrást keresztező síkot határoznak meg. A számítás egyszerűsítése végett ezt a síkot a! fúrás tengelyére merőlegesen választjuk. A találmány szerint a rétegek bármely oly jellegét használhatjuk fel, amely a helyszínen mérhető, pl. a keménység, az akusztikus viselkedés, a permeabilitás vagy az elektromosí impedancia. Noha bizonyos körülmények között a jellegek bármelyikét használhatjuk fel, mégis általában a fajlagos ellenállás vagy impedancia lesz erre a célra a legalkalmasabb, miért is az alanti leírásban ennek ismertetésére szorítkozunk. Minthogy a fúrások átmérője a vizsgálandó rétegek oldalirányú kiterjedéséhez képest igen csekély, a fúrás a rétegek mindegyikét egész kerületén vágja át és ennek a metszésvonalnak síkja a réteg irányával szöget zár be. A rétegek jellegei tehát mindhárom mérési ponton megjelennek, csupán az azonos jellegű pontok a rétegek dűlésének megfelelően a fúrás hosszirányában egymáshoz képest el vannak tolva és éppen ebből az eltolódásból állapíthatjuk meg a dülést. A dülés irányát abból állapítjuk meg, hogy a három mérési pont helyzetét egy isimert irányba eső ponthoz képest regisztráljuk. A fúrással keresztezett egyes alakulatok az öblítővíz hatására, szétmállanak úgy, hogy a dülést a találmány szerint ezen alakulat és egy kemény alakulat érintkezési felülete közelében végzett átmérőméréssel állapíthatjuk meg. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas készülék, néhány példaképpeni megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a furat belsejébe süllyeszthető készüléknek részben metszett távlati képe.
