140887. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás menetutak reléi számára

Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140887. SZÁM. 20 i. 1—14. OSZTÁLY. — S-20930. ALAPSZÁM. Kapcsolás menetutak reléi számára. Société Technique pour l'Industrie Nouvelle S.-A. „STIN" cég, Vevey-ben (Svájc). A bejelentés napja: 1948. december 31. Svájci elsőbbsége: 1947. október 20. (A 41.700/1948. Ipl M. sz. rendelet 1. §-a alapján.) Ismeretesek építési fajták állítóművekhez, amelyeknél a menetutak billentyűk, vagy kis emelők működtetésével, amelyek egy vágányképen geográfiailag vannak elrendezve, állíttatnak be. Minthogy e működtetési szervek csak egészen kevés kontaktussal szerelhetők fel és nem alkalmasak mechanikai zár-regisztráló működtetésre sem, a menetutak fenntartására reléket kell használni. Rendszerint minden lehetséges menetúthoz egy ú. n. menetútrelét rendeznek el. amelyet a hozzátartozó működtetési szervek gerjeszthetnek és amely gerjesztett állapotban ellenséges menetutakat villamos úton kizár és az illető meneútba eső kitérőket tartja. Ha egy nagyobb pályaudvaron több kezdeti és több végpont között lehetségesek menetek, úgy nagyszámú menetút és ugyanilyen sok menetútrelé adódik. Így például az A, B, C kezdeti pontok és X, Y végpontok között hat: AX, AY, BX, BY és CX, CY menet-lehetőség van. Minthogy pedig X és Y is lehetnek kezdeti pontok és A B, C is lehetnek végpontok, egészben véye 12 menetút lehetséges és így 12 menetrelé válik szükségessé. A találmány szerinti kapcsolás a szükséges relék számát azzal csökkenti, hogy ezek nem magukhoz a menetutakhoz, hanem ezek kezdteti, illetve végpontjaihoz vannak elrendezve. E menetútrelék kapcsolását az jellemzi, hogy minden egyes menetutat két menetútrelé tart, amelyek közül az egyik a menetutak kezdeti, a másik a menetutak végpontjához van elrendezve, mimellett e menetútrelék tekercsei egy közös áramkör kezdetén és végén feküsznek, amely áramkör a relék között fekvő, a menetút kitérőinek állásával korrespondeáló kontaktusokkal van felépítve. A találmány egy kiviteli példáját ábrázoló rajzon egy A, B, C vágánnyal ellátott pályaudvar van feltüntetve, amely vágányok /—5 kitérőkön keresztül X és Y térközvágányokkal állnak kapcsolatban. Valamennyi vágányból valamennyi szakaszra ki lehet járni és megfordítva. A relétekercsek között vannak a kitérők helyzetével korrespondeáló W1—W5 kontaktusok. A kontaktusok rajzolt állása a kitérők alapállásának felel meg, amelyben az A vágány X-el és a B vágány Y-nal van összekötve. Ennek megfelelően az A és X, illetve B és Y relétekercsek egy közös áramkörön feküsznek. E két áramkörön egyidejűen folyhatik áram keresztül, minthogy mindkét odatartozó menet egyidejűen vihető ki. Ha azonban a kitérők más helyzetbe jutnak, pl. az / és 3 kitérők mínuszállásba jutnak, úgy a megfelelő Wl—W3 kontaktusok átallnak és ß-t X-szel kötik össze. Ezzel valamennyi összeköttetés, amely ellenséges menetutaknak felelne meg, lehetetlen. Az eddig említett menetútrelék még nem elegendők arra, hogy a beállított menetutat meghatározzák, minthogy még a menetirány is megállapítandó. Szükséges a működtetési szerveken, lévő kontaktusok, vagy a működési szervektől függő más berendezések kapcsolóelemei által a menetútrelék áramkörére hatni. Ez, a példa szerint, olykép történik, hogy a menetútrelék áramköre a menetirányt meghatározó kapcsolóelemek által akként lesz feszültségre helyezve, hogy az áramkörben az áramirány a választott útiránytól függjön. E rendszabály lehetővé teszi két ellenkező irányú menet egyidejű beállításának megakadályozását és magát a menetirányt a menetútreléken érvényesülésre juttatja. A rajzon a menetirány megfelelő kontaktusait AR, BCR, XR és YR jelzik. A rajzból azonfelül látható, hogy lehetséges több, önmagát kizáró áramkör részére ugyanazon kapcsolóelem egy közös kontaktusát felhasználni. Minthogy minden egyes menetútrelé nem az egész menetutat, hanem csak ennek kezdetét, vagy végét határozza meg, többé nem is lehetséges minden egyes menetútrelével az egész