140880. lajstromszámú szabadalom • Gép húzózárrészek előállítására
Megjelent 1952. évi májusi Hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140880. SZÁM. l 7 c. 24-47. OSZTÁLY. — S-20833. ALAPSZÁM. Gép húzózárrészek előállítására. Silberman David mérnök London, mint Sonntag Alfred mérnök greenwichi (Connecticut, USA) lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1948. augusztus 25. Nagybritanniai elsőbbsége: 1947. augusztus 25. A találmány húzózártag-gyártó gépek további kiképzésére vonatkozik. A találmány célja húzózártagakat csílkalakú anyagból gyártó és a tagokat hordozó szalagokat felerősítő gép létesítése, mely minimális súrlódással, nagy sebességgel járatható és a kopásnak kitett alkatrészek száma csekély. A 139065. lajstromszámú szabadalom leírása oly gépet ismertet, melynek alternativ mozgású feje és aljazattömbje van. E két rész felső és alsó szerszámot hordoz, mely szerszámok a húzózártagokat kialakítják, levágják és a húzózártagokat hordozószalagon megerősítő szerszámokat mozgatják, aholis az ide-oda menő fej csuszkába van szerelve és excentrikus hajtóműve van. Minden gép, melyben alternáló mozgású fej vezetékekben csúszik, tetemes súrlódásnak és kopásnak van kitéve, mely jelenségek gyorsjárású gépeknél különösen: kihangsúlyozottak. A húzózárak előállításánál a fejnek nemcsak hosszú ideig igen nagy sebességgel kell ide-oda járnia, hanem a legnagyobb mozgási pontosság is lényeges a részek csekély mérete folytán és bármily mértékű játék, még ha az 25 mikron nagyságrendű is, kerülendő'. Valóban a szokásos tűrés ily alikatrészek gyártásánál 25 mikronnál kisebb szokott lenni. A találmány lényege abban van, hogy húzózártagokat gyártó gépnél, a gép mozgathatóan szerelt részeinek vezetésére, hajlékony leniéizekét használunk. A találmány különösen a húzózárrészt alakító, ide-oda mozgó fej vezetése, .illetve működtetése végett javasolja a hajlékony lemezek alkalmazását. A találmány elsősorban húzózártagokat csíkokból előállító gépnél oly szerkezet elrendezésében van, mely lehorgonyzó tömböt, ide-oda menő fejet és aljazattömböt tartalmaz, (mely két utóbbi rész húzózártagokat alakító és levágó felső és alsó csákót hordoz), valamint hajlékony lemezeket, melyeik a lehorgonyzó tömbtől a fejig terjednek, aholis a hajlékony lemezek sík részei párhuzamos 'síkokban fekszenek úgy, hogy a fejet vezetik és lökés okozta elbillenés ellenében biztosítják, végül eszközöket a fej ide-oda mozgatására. „Hajlékony lemezeken" e leírásban és igénypontokban rúgóanyagból készült rudak értendők, melyek lemezaliakúak t vagy hosszuknak egy részén le vannak lapítva, úgyhogy a rudak egyrészt rugalmasan hajlékonyak, de emellett elég merevek ahhoz, hogy végeik tetemes terhelése esetén sem hajolnak ki. Ily rudakat eddigelé laboratóriumokban és tudományos célra szolgáló készülékekben alkalmaztak oly részek megtámasztására, melyeknek kis mértékű mozgást kellett végezni. Legjobb tudomásom szerint azonban ily szerveket eddigelé nem alkalmaztak oly ide-oda mozgó fejek megtámasztására, melyeknek gyorsan kell mozogniuk. A „hajlékony lemez"-eket eddigelé rendesen egyetlen tömör darabból készítették, azonban lemezekből készült ismert rugókötegek módjára, lamelláit testként is előállíthatók. A hajlékony lemezek ismertetett módon való alkalmazásának hatása az, hogy nemcsak lehetővé teszik a fej mozgását és oly módon való tartását, hogy ide-oda mozgása a munkadarabhoz képest mindig ugyanazon vonal mentén megy végbe és korlátlan hosszú ideig tarthat, hanem az is, hogy mivel: a hajlékony lemezek lapalakú részei különböző párhuzamos síkokban fekszenek, a fej hirtelen nyomó- vagy lökő erőknek hossztengely körüli billenés nélkül áll ellen, ami a szándékolt cél szempontjából fontos. Ámbár a 139.065 lajstromszámú szabadalom szerinti csákók és csíketető, valamint a húzózártagoknak, a hordozószalagon való megerősítésére szolgáló szerkezetek a találmány szerinti, váltakozó irányban mozgó fejjel kapcsolatban is alkalmazhatók, természetes, hogy másfajta csákók és etető szerkezetek is alkalmazhatók anélkül, hogy a találmánytól eltérnénk.
