140873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírban oldható vitaminok, provitaminok, vitaminkoncentrátumok vagy provitaminkoncentrátumok emulzióinak előállítására, vízben vagy vizes közegben

2 14087a. Zést nagyon megnehezíti. A találmány szerinti eljárással például emulziógrammonként 500.000 nemzetközi egység iD3 -vitamint tartalmazó emulziót kapunk, mely még teljesen homogénen hígítható. Vitaminos olajnak tejporhoz való keverésével és más efféle úton kapott készítményekkel szemben a találmány szerinti emulziónak még az az előnye, hogy jóval kevésbbé romlandó. A találmány szerint annyira tartós emulzió­kat kaphatunk, hogy az ezekkel vitaminezeít tejet aggály, nélkül pasztőrözhetjük és forralhat­juk, sőt — miivel a részecskék igen kicsinyek. — alig fenyeget annak- veszélye, hogy az úgyne­vezett lefölözéskor az egész vitamin a fölbe jusson. Egyszerű kísérlettel megállapítható, hogy a találmány szerinti emulgátor tejhez keverendő emulzió előállítására jól alkalmas-e. Evégből körülbelül' 10 mg emulgátort 1 cm3 , néhány csepp etanolt tartalmazó desztillált vízhez adunk, majd 10 g sovány tejpornak 25 cm3 desztillált vízben frissen előállított, homogéne­zett és centrifugált oldatát adjuk hozzá, a fo­lyadékot elkeverjük és néhány óra multán meg­vizsgáljuk. 'Ellenőrzés céljából a kísérletet emul­gátor hozzáadása nélkül is elvégezzük. Ha a kísérleti oldat és az ellenőrző oldat a vizsgálat­kor azonos külsejűek, az emulgátor a kitűzött célnak megfelel; ha azonban kisebb-nagyobb mértékben pelyhes váladék mutatkozik, az emulgátor nem használható. A fenti kísérlet elvégzése azt mutatta, hogy például a buttán-l,2,3,4-tetrakarbonsavas mono­koleszterilészter trinátriumsója, az acetil-citrom­savas monokoleszterilészter nátriumsója és a borostyánkősavas monokoleszterilészter nát­riumsója tejjel szemmellátható elváltozást nem okoz. Az említett anyagokkal, mint emulgátorokkal előállított emulziók ennek megfelelően tejjel tör­tént hígítás után is megtartották jó tulajdonsá­gaikat. (Karbokoleszteroxi) metil-trietil-ammonium­fcloriddal végzett kísérlet esetében ezzel szem­ben csapadék mutatkozott, ami e vegyület ka­tionjának a negatív töltésű tejfehérjére kifejtett hatásával magyarázható. Ciklohexén-4-dikarbonsavas-1,2-monokolesz­terilészter káliumsójával, a glicerint-foszforsa­vas monokoleszterilészter káliumsójával és nát­riumsójával végzett kísérlet esetében azonnal pelyhes váladék jelentkezett; ftálsavas mono­koleszterilészter nátriumsójával, továbbá kagyló (Mytilus edulis) zsírjának el nem szappanosit­ható részéből kapott szterinkeverék ftálsavas monoészterének nátriumsójával végzett kísérlet esetében néhány óra multán képződött jól lát­ható, pelyhes váladék. E kísérleteknek ímegfelelően oly vitaminemul­ziók, melyek előállításához emulgátorként az említett anyagokat alkalmaztuk, tejhez elválto­zás előidézése nélkül nem keverhetők, annak ellenére, hogy ezek az anyagok magukban véve — például vitaminnak szilárd anyagokban való homogén elosztására vagy közvetlen alkal­mazására, —, kiválóan alkalmasak. A találmány szerinti eljárás kiváltképpen elő­nyös zsírban oldható vitaminok befecskende­zésre alkalmas készítményeinek ellőállítására. Ismeretes, hogy vitamin olajos oldatának be­fecskendezése különböző hátrányokkal jár, úgyhogy ez az eljárás a gyógyászatban csak kevéssé terjedt el. Kiváltképpen az úgynevezett lökés-terápia számára azonban jól kezelhető, fájdalommentes, nagytöménységű készítmé­nyekre nagy szükség van. Állatkísérleteink eredményei azt mutatták, hogy a találmány szerinti, — például szterinek bután-l,2,3,4-tetra­karbonsavas észtereinek trinátriumsóival ké­. szült —•, emulziók erre a célra kiválóan alkal­masak. Különféle szterin-észterekről és szterinéterek­ről ismeretes, hogy emulgáló hatásuk van; mindezideig azonban nem volt ismeretes az a sajátos képességük, hogy vitaminkészítmények emulgálására különösképpen alkalmasak. Külö­nösen nem volt ismeretes, hogy ezeknek az anyagoknak egyszerű kísérlettel megállapítható', olyan része van, mely tejjel keverhető emulzióik előállítására kiváltképpen alkalmas. Foganatosítási példák. I. példa. Bután-l,2,3,4-tetrakarbonsavas monokolesz­terilészter trinátriumsójából 400 g-ot 100 cm3 levegőmentes, desztillált vízben oldunk, az ol­datot 60 C°-ra hevítjük és ríitrogénlégkörben kavarás közben 8 g, 50 millió nemzetközi1 egy­ség D3 -vitamint tartalmazó nyers besugárzási terméknek 100 cm3 etanolban való oldatát cse­pegtetjük hozzá. Az etanol lepárlása és vákuum­ban végzett töményítés után cm3 -ként 550.000 nemzetközi egység D3 -vitamint tartalmazó, tar­tós vizes emulziót kaptunk. A végzett állatkísér­letek azt mutatták, hogy az emulzió tetszéssze­rinti tejmennyiséggel, volt hígítható anélkül, hogy ez a diszperzitás rovására ment volna. //. példa. 0,5 g (karbo-koleszteroxi)-etil-trietil-ammo­niumkloridnak 3 cm3 etanolban való oldatát 18 cm3 desztillált vízzel hígítjuk. Grammonként 3 millió nemzetközi egység D-vitamint tartalmazó Da-vitaminnak arakizolajban való oldatából 2 g-ot 10 cm3 éterben oldunk és ezt az oldatot az előbbi vizes oldatban rázassál emulgáljuk. Az éter és etanol vákuumban történő ledesztillálása után cm3 -ként 400 nemzetközi egység D a -vita­mint tartalmazó, tartós emulziót kapunk. ///. példa. 500 mg ftálsavas monokoleszterilészter ná't­riumsójának 800 om3 levegőmentes, desztillált vízben való oldatát 60°-ra melegítjük, majd ka­varás közben 0.5 g ergoszterint, 100 cm3 etanol­ban oldva, csepegtetjük hozzá. Áz etanolt vá­kuumban ledesztiláljuk, majd ugyanilyen mó­don újra 100 cm3 etanolban oldott 0,5 g ergo­szterint adunk hozzá. Vákuumban 17 cm3 tér­fogatra történő töményítés után 5,9% ergo­szterint tartalmazó tartós emulziót kapunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom