140872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aszbesztcement festésére
140872. lemreméltó tény, hogy a tapadás kisebb, ha az eljárást már kötött, száraz azbesztcementtel kapcsolatban alkalmazzuk. Ámbár a száraz és a képlékeny azbesztcementlap, az ismertetett módon kezeive, látszólag egyforma lesz, a kettő mégis különbözőképen viselkedlik. A képlékeny állapotban kezelt lap megtartja a festőanyagot és a bitument, ha kalapáccsal ráütünk, míg száraz állapotban kezelt lapról, kalapácsütés hatására, a bitumen lehámlik, lepattogzik. Azt találtuk, hogy a képlékeny állapotban kezelt lap élettartama sokkal nagyobb, mint a száraz állapotban kezelte. Az időjárás viszontagságaival szembeni állékonyság biztosítására, porított azbesztet vagy sziiiciumtartalmú töltőanyagot keverhetünk a kötőanyaghoz. Ez az intézkedés szintén azt célozza, hogy az azbesztcement tűző napsugárnak kitett felületének elcsúszási hajlamát kiküszöböljük vagy legalább is csökkentsük. A festőanyag bármely szokásos fajtájú, vagy pedig földfesték lehet. „Festőanyag" az alábbi leírásban általában minden anyagot jelent, amely az ismertetett módon alkalmazva, az azbesztcementet vagy annak rokonanyagait megfesti. A festőanyagrészecskék lényegébein akkorák, mint a bitumenszemcsék és pl. 1/20.000" = = 0.00127 mm vastagságú réteget alkotnak. Képlékeny lapokkal kapcsolatban alkalmazandó kötőanyag kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a melegítésnek az azbesztcementlapra kifejtett hatására. A megfestett képlékeny azbesztcementet gyakran dörzsölésnek, valamint rovátkálásnak vagy más alakító műveletnek vetik alá. Képlékenységének tehát a festés folytán nem szabad lényegesen csökkennie. Az azbesztcement képlékenysége csökken, ha huzamosabb idíeig magas hőmérsékletnek van kitéve.. A kötőanyagnak 95 C° alatt nem szabad megömlednie, mert különben erős napsütés hatására meglágyulna, sőt folyóssá is válnék. A megömlesztést kemencében végezhetjük. Kívánatos, hogy az egyes lapok kemencében tartásának időtartamát minimumra csökkentsük. E célból előnyös, ha a festőanyagot előhevítjük, mely művelet különösen akkor hajtható végre könynyen, ha a festőanyag földfesték. Alkalmas kötőanyag, pl. 70 s. r. tisztított trinidad-aszfalt és 30 s. r. szintetikus bitumen keveréke, melynek lágyulási pontja— a „gyűrű"- és „golyó"-módszerrel mérve — 80—90 C°. A keveréket felaprítjuk és por alakjában használjuk, amely 600—610 F°-on = 315.5 — 321 C fokon, IV2 perc alatt könnyen megömled, amikor is elzárja a pórusokat és egyúttal a földifesték tapasztószereként is hat. Kelégítő eredményeket kaptunk 60% kőszénkátrány-szurok (olv. p. 195 F° = 90.5 C°), 30% aromás petróleumfrakció és 10% azbesztpor keverékéből álló kötőanyaggal is, mely keverék 200—210 F° = 93.3—98.8 C° között ömled meg. A keveréket 3V2 percig 560—580 F° = 293.3— 304.4 C° közötti hőmérsékleten kemencében megömlesztük, amikor is kellően folyóssá válik. Ily hőmérsékletnek 3V2 percig való fenntartása az azbesztcement képlékenységét károsan befolyásolja. A földfestéknek " 170—200 F°-ra = = 72.2—93.3 C°-ra való előhevítésével sikerült az 560^580 F° = 293.3—304.4 C° hőmérsékletű kemencében tartás időtartamát 1% percre csökkenteni. Ekkor igen kielégítő eredményeket kaptunk és egyúttal kiküszöböljük az azbesztcementre gyakorolt káros hatást. A fenti két keveréket csak példaképen adtuk meg. A kötőanyagnak olyannak kell lennie, hogy vékony rétege 180 F° = 82.2 C°-nál a vízszintessel. 30°-os szöget bezáró lapon ne folyjon le és —40F° = —4.44 C°-nál ne repedezzék és ne pattogjon le. Ugyancsak kívánatos, hogy a „behatolási szám" és a kötőanyagnak 7 órán át 200 C°-on való tartásával megállapított lágyulási pont változásai a lehető legkisebbek legyenek. A bitumenes anyag tapadását oly anyag csekély mennyiségeinek hozzáadásával fokozhatjuk, amely a bitumennel keveredik és amely kis mértékben tapad a festőanyaghoz. Így pl. csekély nafténsav-adalék növeli a bitumennek a földfestékhez való tapadását. * Érdes vagy rotátkált lapoknál vagy más eképen alakított testek gyártásánál a találmány szerinti eljárást célszerűen akikor foganatosítjuk, amikor a lapok felülete még sík. Emellett a megömledés hőmérsékletét és idejét úgy állítjuk be, hogy az anyag képlékeny maradjon. Csak a festés befejezése után történik a lap felületi alakítása. A festőanyagot célszerűen feleslegben alkalmazzuk és a felesleget a megömledés után eltávolítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás azbesztcementnek vagy rokonanyagainak festésére, melynél a még képlékeny azbesztcement stb. felületén bitumenes vagy ezzel egyenlő értékű kötőanyag segélyével festőanyagréteget kötünk meg, melyre jellemző, hogy a festék kivirágzásának» meggátlására, az elemi kötőanyagrészecskékből vagy darabokból álló, vagy ilyeneket tartalmazó réteget rakunk fel a még képlékeny azbesztcement és a festőanyag közé é§ e réteget hevítéssel megömlesztjük, amikor is a festőanyagot az azbesztcementen megkötő, folytonos, vízálló réteg keletkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás» kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a vízálló réteget szemcsés vagy porított száraz bitumenből létesítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy mind a kötőanyagot, mind a festőanyagot száraz részecskék vagy darabok alakjában szórjuk az azbesztcementre. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyet a festőanyag előhevítése jellemez. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyet áz jellemez, hogy a festőanyagot fölöslegben! alkalmazzuk és a fölösleget a megömledés után eltávolítjuk. A kiadáséit felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 4516. — Fv. a nyomda igazgatója.
