140855. lajstromszámú szabadalom • Füstölő készítmény és eljárás előállítására
2 140855. A találmány értelmében a füstölő készítmény oly keverék, melyet hő útján elpárologtatható kártevőirtó vagy rovarűző vegyület és olyan szemcséik, előnyösen száraz szemcsék jellemeznek, melyek ammóniuminitrátból és állati vagy növényi szénből állanak és mely szemcsékben az ammóniumnitrát legalább' részben a szénen van adszorbeálva és az ammóniumnitrát és a szén előnyösen olyan arányban van jelen, hogy 65—80 sűlyrész ammóniumnitrátra 35—20 súlyrész szén esik, mimellett a keverékben a kártevőirtó vagy 'rovarűző vegyület súlyszerinti mennyisége nem elégséges ahhoz, hogy a keverék szemcséinek önfenntartó termikus reakcióját lehetetlenné tegye és mennyisége a keverék 100 részére számítva előnyösen 40—55 rész. A találmány értelmében a hő által elpárologtatható kártevőirtó vagy rovarűző vegyület ammóniumnitrát és szén keverékéből álló füstölő készítmény előállítására vezető eljárást az jellemzi, hogy a hő által elpárologtatható kártevőirtó vagy rovarűző vegyületet olyan szemcsékhez, előnyösen száraz szemcsékhez keverjük hozzá, amely szemcséket úgy állítottunk elő, hogy szenet és ammóniumnitrátot víz jelenlétében összeőröltünk és az így kapott tömeget ezt követőleg előnyösen megszárítottuk. Az ammóniumnitrátnak és a szénnek a menynyisége előnyösen 65—35, illetve 80—20 határok között fekszik. Ebből látható, hogy elégtelen mennyiségű ammóniumnitrát van jelen ahhoz, hogy az egész szénmennyiséget akár szénmonoxidig is oxidálja. Nem lehetséges megállapítani, hogy a szenet az ammóniumnitrát egyáltalán oxidálja-e, de úgy látszik, hogy az ammóniumnitrát termikus reakciója alatt a szénben csekély veszteség áll elő. Valószínű, hogy az ammóniumnitrát-szén szemcsék termikus reakciója lényegében az ammóniumnitrát hőokozta bomlásából áll. Ajánlatos, hogy a füstölő készítménybe annyi kártevőirtó vagy rovarűző vegyületet vigyünk be. amennyi csak lehetséges. Ez egyrészt gazdasági okokból és még azért is ajánlatos, mert a kártevőirtó vagy rovarűző vegyület a! termikus változásnak alávetett füstölő készítményt lehűti. A füstölő készítmények gyújtásának elősegítését — különösen, ha a készítményeket kis adagban használjuk — kívánatos a gyújtást elősegítő adalékot is használnunk. Ilyen pl. a káliumnirát vagy az ammóniumbikromát. Ha káliumnitrátot használunk, igen kívánatos ezt az ammóniumnitrát és a szén szemcséibe, az őrlési művelet alatt bekebeleznünk. Ha azonban ámmóniumbikromátot alkalmazunk, ezt az anyagot előnyösen az ammóniumnitrátból és a szénből álló szemcsékhez, ezek kialakítása után keverjük hozzá. A szemcsék önfenntartó, T£rmikus reakciója okozta hőmérséklet csökkentése végett kívánatos az is. hogy kaolinból vagy közönséges sóból álló adalékot alkalmazzunk, amelyeket, a szemcsékbe előnyösen az őrlési művelet vége felé kebelezünk be. Előnyösen használhatunk a készítményből formált és tartóba helyezett töltényeket. E töltények előnyösen kis darab gyujtópálcát vagy gyorsan égő gyufa-keveréket, vagy más gyújtó keveréket tartalmaznak a füstölő töltettel .érintkezésben avégből, hogy az utóbbinak a meggyújtását közönséges gyufával, elektromos gyújtófejjel vagy egyéb gyújtással megkönynyítsék. A füstölő töltet laza por alakjában, vagy összeálló alakban lehet jelen. Ha összeálló alakot használunk, az adalékok porított keverékét nyomásnak vetjük alá. Egy más megoldás szerint a keveréket kötőanyagok segítségével hozhatjuk összeálló alakra és azt kisajtolhatjuk vagy formában alakíthatjuk ki. A füstölő töltetet előnyösen gyengén összeállóra alakítjuk a töltényben, amelynek papírból, cellofánból vagy hasonlóból lévő bevonata vagy borítéka van. Ha a töltetet egy helyen .gyufa-keverékkel vagy hasonlóval vagy gyujtópálcával vagy forró fémmel való érintéssel vagy hasonlóval felhevítettük, gáz távozik, melyet a kártevőirtó füst keletkezése kisér, láng azonban nem keletkezik. A gázfejlődés, amely az ,ammóniumnitrát hőokozta bomlásának és / vagy az aftrmóniumnitrát, valamint a szén reakciójának következménye, az egész tölteten át fennmarad1 . A találmány szerinti füstölő töltetek ezek szerint biztonságosak és alkalmasak zárt térben való használatra. A találmányt az alábbi példák világítják meg, amelyekben a részek súlyrészt jelentenek. Az alkalmazott hexaklórciklohexán a négy izomérnek, nevezetesen a, ß, y, d izomereknek a keverékéből áll, melyben a y izomer, vagyis az aktív kártevőirtószer1 kb. 12—16% mennyiségben van jelen. Az alkalmazásra kerülő kereskedelmi a, a-'bis (p-klorfenil)-ß, ß, ß-tr\k\oretán rendszerint kb. 80% aktív kártevőirtószert tartalmaz. /. példa. A találmány szerinti füstölő készítmény összetétele a következő: 30 súly rész ammóniumnitrát, 13 súlyrész szén, 2 súlyrész káliumnitrát, 10 súlyrész kaolin, 45 súlyrész hexaklónciklohexán. E keverék alkalmas sörét típusú füstölő előállítására és az alábbi módon nyerhető: Az ammóniumnitrátot — amely kaolintól mentes —, a szenet, — melynek finomsága 40-es szitának felel meg — és a káliumnitrátot 3% vízzel Edge Ronner malomban, 20 percen át összeőröljük. Ezután a malomban hozzáadjuk a kaolint és az egészet további 5 percen át őröljük. Az anyagot kivesszük, 16-os szitán átszitáljuk, tálcákon 40—50 C°-on megszárítjuk és ezután összekeverjük a hexaklórciklohexánnal dobozos keverőben vagy Manestyféle keverőben. E keverékből akként állítunk elő sörétet, hogy formában 0,35 tonna/cm2 nyomáson sajtoljuk. A sörét káliumnitráttal itatott fapépből álló gyutaccsal van ellátva, amely a söréthez ragasztóanyaggal van hozzáerősítve. A gyutacs leffentyű alakú.
