140849. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet

Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140849. SZÁM. 4 d. 12—17. OSZTÁLY. — B-16939. ALAPSZÁM. Gyújtószerkezet. Baker & Company, Incorporated cég, Newark, N. J. (A. E. A.), mint Cohn Johann Günther vegyész East Orange (N. J.)-i lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1948. szeptember 29. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1947. december 19. A találmány gyújtókra vonatkozik, éghető anyagok gyújtására és különösen molekulárisán vagy másként finoman elosztott éghető anyagokhoz, így pl. éghető gázokhoz, főként földgázhoz és annak főalkotórészéhez, a metánhoz való gyújtók létrehozása a tárgya. Gázgyujtók, mint ilyenek, természetesen jól ismeretesek és különféle készülékekben, különféle célokra már használtattak. Háztartási készülékekben gyujtóláng közvetlen lángja használatos általában. Bizonyos készülékekben villamos gyújtókat, mint pl nagy intenzitású villamos szikrákat és izzó villamos ellenálláshuzalokat is használtak. Valamennyi ilyen gyújtó — gyujtóláng, villamos szikra, izzóhuzal — egy legalább is a szóbanforgó adott körülmények között az éghető anyag gyulladási hőmérsékletével rendelkező, hevítőelem útján előidézett indukált gyújtás elvén alapszik, amikor is az éghető:

anyaglevegő-keveráket helyileg olyan hőfokra hevítik, hogy a fejlesztett meleg eléggé nagy arra, hogy a lángragyujtást a szóbanforgó keverékben tovább vigye. Az ilyen gyújtóknak azonban számos tökéletlensége van. A gyujtólángok használata különösen költséges, emellett ezek megbízhatatlanok és veszélyesek. A villamos szikrák és izzóhuzalok számos szempontból előnyösebbek a gyujtőlángnál, de elég drágák és emiatt a leggyakoribb' alkalmazásokra használhatatlanok, így pl. villamos ellenállásgyujtók esetében a feszültségingadozásoktól független gyújtás biztosítása végett az ilyen gyújtókat olyan hőmérsékleten kell működtetni, mely lényegsen felülmúlja azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, melynél a gyújtás végbemegy. Ez a körülmény lényegesen megrövidíti az ilyen gyújtók élettartamát, minthogy az ilyen hőmérsékleten a huzal anyaga rekrisztallizációra, szemcsenövekedésre és lágyulásra hajlamos. Az ilyen túlságos hőmérséklet elkerülése végett használhatunk ugyan feszültség-stabilizátort, de ez a készüléket a legtöbb célra túlságosan drágává teszi. Ezenfelül az ilyen gyújtók működése elég költséges a nagy teljesítményfelvétel miatt. Kísérletek történtek már gázok gyújtására katalitos gyűjtők, vagyis platinából vagy hasonlóból való katalizátorok segélyéveli is, amikor is a gáz gyújtását az éghető gáz katalitos elégetésére alapították. A gyakorlatban: azonban az ilyen kísérleti katalitos gyújtók ki nem eiégítőknek bizonyultak, a működlés megbízhatatlansága, valamint a katalitos reakció megindításával és fenntartásával, valamint különösen a katalitos égés ama pontjáig való meggyorsításával járó nehézségek miatt, amely ponton a katalitos rakció láng nélküli égése meggyújtja a gázalakú éghető anyagot. Bizonyos esetekben a reakció megindítása és annak végső gyújtásig való gyorsítása könynyebb, mint más esetekben. így pl. a gyártott vagy másnéven városi gáz esetében az ilyen katalitos reakció viszonylag könnyű szabad hidrogénnek az ilyen gázban való jelenléte folytán, minthogy a szabad hidrogén katalitos égése kömben megindul és a szerves éghető anyag meggyújtására vezet. Ezzel szemben földgáz esetében, mely kevés egyéb összetevő mellett főként metánból áll és az olyan kereskedelmi gázok, mint pl. metán, propán, bután, etán, stb. esetében, melyek szabadi hidrogént nem tartalmaznak, a szerves éghető anyag katalitos égés útján való meggyújtása rendkívül nehéz és a kereskedelemben kapható katalitos gyújtók egyáltalában nem működnek: az ilyen gázokkal. Az eddig javasolt katalitos gyújtók minden körülmények között igen bizonytalanok és ezenfelül számottevő időbeli késedelmet mutatnak a katalitos reakció megindulása és a gyújtás között. Mármost azt találtuk, hogy az előző kutatók ellenkező végkövetkeztetései dlacára. mégis le- m hetséges katalitos gyújtó előállítása éghető gá-