140847. lajstromszámú szabadalom • Kétirányban záró és háromszorosan reteszelhető tolóajtózár, főleg vasúti járművek és épületek tolóajtóihoz

Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140847. SZÁM. 68 a. 89—95. OSZTÁLY. .—' S-21037. ALAPSZÁM. Kétirányban záró és háromszorosan reteszelhető tolóajtózár, főleg vasúti járművek és épületek tolóajtóihoz. Szarka József lakatosmester, Rákospalota. A bejelentés nap'ja: 1949. május 21. A találmány kétirányban záró tolóajtózár, melynél a zárnak két horgasvégű zárnyelve van, melyeknek horgas végei a zárházbői jobbra és balra kiállanak és a zárdió elforgatásával egymástól függetlenül működtethetők. A találmány lényege az, hogy mindkét zárnyelv közös függőleges csap körül elforduló egykarú emelőként van kialakítva, melyeknek horgas végei a közös forgáscsap körül a zárház síkjából előre, vagy hátra kiforgathatok, továbbá, hogy a zárnyelvek záró helyzetének biztosítására egyrészt a zárnyelvekre ható rugók, másrészt a zár diót reteszelő ellenzárdió, végül pedig ugyancsak a zárdiót reteszelő tolólemez van alkalmazva, mely utóbbi kulccsal működtethető reteszlemez-csoporttal áll kapcsolatban. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, mégpedig az 1. ábra a zár ellőnézete a fedőlap eltávolítása, után, a 2. ábra ugyanannak oldalnézete, a 3. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet. A rajzon —1— jelöli a zárházat, —2— és —3— a két zárnyelvet, —4— pedig a zárnyelvek nyitását eszközlő zárdiót. A zárnyelvek egykarú emelőket alkotnak, melyek a közös függőleges —5— forgáscsap körül forgathatók el és melyeket egy-egy —6— illetve —7— tekercsrugó feszítő ereje tart záró helyzetben. A zárnyelveknek szabad vége horgasra van kialakítva és ezek a horgas végek az —1— zárházból jobbra és balra kiállanak. Az ajtókereten egy-egy ellenlemez van megerősítve és az ajtó csukott vagy nyitott szélső helyzetében az egyik zárnyelvnek horgas vége átbújik a megfelelő ellenlemeznek nyílásán és a lemezbe belekapaszkodik. Mindkét zárnyelvnek egy-egy függőlegesen lefelé álló, lejtősre lerézselt —8—> illetve —9— nyúlványa van, melyekre a —4r— zárdió kissé lekerekített szárnyúlványával felfuthat. A —4— zárdió alsó síkja rátámaszkodik a —10— csap körül elforgatható —11, 12— kétkarú emelő —11— karjára, mely emelőkart a —19— rugó feszítő ereje a —4— zárdióhoz szorít. Ez emelőkart a —13— ellenzárdió reteszeli az 1. ábra szerinti helyzetben, miáltal a —4— zárdió elforgatása, vagyis a —2, 3— zárnyelvek nyitása meg van akadályozva. Az ellenzárdió ugyancsak a —19— rugó hatása alatt áll. E rugó tudniillik egyik végével a —11— emelőkarnak, jimásik Végével pedig a —14— csap körül elforduló —15— kétkarú emelő egyik karjának támaszkodik; a —-15— emelő másik karjának csésze alakú vájatában a —16—támaszkarnak gömbszerűen kiképezett —17— vége van ágyazva, míg a támaszkarnak másik vége —18— csappal csuklósan hozzá van kapcsolva a —13— ellenzárdióhoz. A —14— zárdiónak a —13— ellenzárdiótól függetlenül történő reteszelésére a —20— tolólemez van alkalmazva, mely a —21— kulcsvezető nyílásba dugott kulccsal megemelhető —22— reteszlemezek segélyével feltolható a —12— emelőkar mögé. A zár működése a következő: Az ajtó csukott, vagy teljesen nyitott helyzetében a —2—, illetve —3— zárnyelv horgas végét a zárnyelvre ható —6—, illetve —7— rugó feszítőereje beszorítja az ajtókereten megerősített megfelelő ellenlemeznek nyílásába, ahol a horgas vég az ellenleimezbe belekapaszkodik. Ezáltal a tolóajtó fogva van csukott, vagy teljesen nyitott helyzetében. Ebből a helyzetből a tolóajtót csak akkor lehet kimozdítani, ha a zárnyelv horgas végének az ellenlemezbe való kapaszkodását megszüntetjük. Ezt a —4— zárdiónak a zárkilincs segélyével történő' elforgatásával érjük el. Ekkor t. i. a zárdSó egyik szárnyúlványa ráfut a —2— vagy —3—• zárnyelv —8—, ill. —9— nyúlványának lejtős felületére és a zárnyelvet a függőleges —5— forgáscsap körül elforgatja, úgyhogy a zárnyelv kifordul a zárház síkjából és horgas vége kiakad az ellenlemezből.