140837. lajstromszámú szabadalom • Mintás kötést, főleg csipkemintázást végző kézi harisnya-körkötőgép

2 < 140837 nyelv hossza szempontjából csupán a nyelv hegyes vége és a —9— dudor közötti darab jön számításba. A rajz 2—3. ábrád szerint a —8— nyelv oly hosszúra van felvéve, hogy a nyelv vége és a —9— dudor közötti szakaszra hat tű esik, így tehát hat tűből álló tűcsoporton belül kell a készítendő mintázatnak megfelelő tűrendszert kialakítani. Természetesen készíthető a —8— nyelv más hosszban is, mely esetben a rajzon feltüntetett-tői eltérő, pl. négyes, ötös, hetes stb. tűcsoportonként is lehet a mintázatot beállítani. A beállítás olymódon történik, hogy egy tűcsoporton belül egyes tűket a gép kezelője a gép megindítása előtt fölemel, vagyis üzemen kívül hegyez. Ha ezt a kezelő személy egy tűcsoportnál előre beállítja, akkor ezt a beállítást a gép működése közben a —8— nyelv a további tűknél önműködően elvégzi, vagyis a tűhenger tűi olyan rendszer szerint fognak üzemen kívül helyeződni, amint az az első tűcsoportnál előre be lett állítva. • A 2. ábrán —3a, 3b, 3c, 3d, 30 és 3f— jelöli azt a hat tűt, mely a —8— nyelv hosszának megfelelő tűcsoport alkotja és mint a rajzon látható, e tűcsoportban a beállítás — amit a gép kezelője előre elvégez — olymódon történt, hoky a hat tű közül minden második tű, még pedig a —3a, 3c és 3e— jelűek, fel lettek emel-. ve, vagyis üzemen kívül lettek helyezve. A gép működtetése közben ez a beállítás minden következő hat tűből álló tűcsoportnál önműködően megismétlődik, vagyis végeredményben a tűhenger minden második tűje üzemen kívül helyeződik. Ezt a —8—• nyelv segélyével érjük e.l E nyelv t. i. saját súlya, vagy rugóhatás alatt a —7— forgáscsap körül lefelé igyekszik billenni és így a lefelé álló —9— du dóra a kezdeti beállítás alkalmával felemelt, hozzá legközelebb eső —3a— tűnek -*5— lába alatt rátámaszkodik a —4— köpeny —6— peremére. Ez a nyelvnek legmélyebb helyzete. Ekkor a —3b, 3d és 3f— tűk lábai a —8— nyelv alsó széle alatt vannak, a felemelt —3a, 3c és 3e— tűk lábai pedig a nyelv fölött helyezkednek el. A nyelv hegyes vége ugyancsak legmélyebb helyzetében van. Ha a gépet megindítjuk, a —4— köpeny az —1—i tűhenger körül az —A— nyíl irányában elfordul. E forgás közben a köpeny —6— pereméből fölfeléálló lejtős —10— nyúlvány sorban megemeli a —6— peremen vezetődő —5— tűlábakat és így lehetőséget nyújt arra, hogy a nyelv hegyes vége a megemelt —5—' tűlábak alá bújjon. A 2. ábrán az a helyzet látható, midőn a nyelv hegyes vége a —10— nyúlvány által éppen megemelt —3g—• tű lába alá fog bújni. Ha ez megtörtént, akkor a gép továbbforgatása közben ez a tű már a nyelv felső szélére fog felfeküdni és így a nyelv által felemelődik, vagyis üzemen kívül helyeződik. A gépnek a kezdeti helyzetből egy tűtávolsággal való elfordulása után a nyelv —9— dudora felfut a —3b— tű lábára, miáltal! a nyelv a —7— csap körül fölfelé elfordul, akkor történik1 a —3g— tű üzemen kívül helyezése, ugyanekkor pedig a tű hegye elhalad a —3h—•• tű lába fölött, tehát ez a tű nem emelődik fel. A gép továbbforgatása közben a nyelv —9— dudorá ismét lesüllyed a felemelt —3c— tű által szabadon hagyott helyre;" a nyelv hegye pedig alábújik a —10—j- dudor által megemelt —3i— tű lába alá és a tűt fölemeli. Ez a játék folyton ismétlődik, úgyhogy kötés közben mindlen második tű üzemen kívül helyeződik. Ezt az ismétlődést szemlélteti a 3. ábra, mely a tűk helyzetét a 2. ábrához képest hat tűtávolsággal elforgatott gépállásban mutatja. Természetesen, ha az első tűcsoport beállításánál a tűket más rendszerbe osztjuk be, pl. csak minden harmadik tűt emeljük fel, vagy pl kettőt egymás mellett felemlünk és négyet egymás mellett lent hagyunk stb., akkor ez a rendszer fog a kötés folyamán minden további hat tűből álló tűcsoportnál ismétlődni. A fölemelt tűket az ékalakú -—11— lehúzótest széle téríti vissza eredeti helyzetük felé. A —8— nyelvet lehet kézzel, vagy pedig tetszésszerinti vezérlőmű segélyével a működésből felváltva kiiktatni és azután újból bekapcsolni. A kiiktatás olymódon történik, hogy a nyelvet hegyével fölfelé néző helyzetben rögzítjük; ekkor a nyelv hegye magasabban fekszik ,mint a —11—i lehúzótest alsó csúcsa. Ilymódon szabályozni lehet azt, hogy a kötés folyamán mikor történjék mintázás. Természetesen mind a —8— nyelvnek, mind a —11— lehúzótestnek kialakítása a találmány keretén belül tetszésszerinti lehet és a —10— nyúlvány alkalmazása kiküszöbölhető esetleg azáltal, hogy a —4— köpeny —6— peremén alkalmas mélyedést vágunk ki, melybe a —8— nyelv legmélyebb helyzetében a nyelv hegye beléfekszik. Szabadalmi igénypontok:^ 1. Mintás kötést, főleg csipkemintázást végző kézi harisnya-körkötőgép, azzal jellemezve, hogy a gép el van látva a tűknek egymás után következő és meghatározott számú tűkből álló csoportjaiból egyes tűket kötés közben, előre beállított rendszer szerint üzemen kívül helyező, majd pedig azokat eredeti helyzetükbe visszatérítő szervekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti kézi harisnyakörkötőgép kiviteli alakja, azzal jeietmezve, hogy a tűket üzemen kívül helyező szervet a gép tűhengerét körülvevő hengres köpeny belső falsíkjára felerősített, egykarú emelő gyanánt kiképzett, nyelvalakú lapos test alkotja, mely szélesebb végénél forgáscsap segélyével van a hengeres köpenyre erősítve, ellentétes szabad vége pedig meg van keskenyítve és hegyesre van kialakítva, míg alsó széléből a középrészen dudor áll ki és e dudor, valamint a hegyes nyelv-vég között a nyelv alsó széle homorúan ívelt, mimellett a nyelv úgy van a hengeres köpenyre felerősítve, hogy a forgáscsap körül lebillenő legmélyebb helyzetében a dudor és a hegyes nyelv-vég, a köpenynek a tűlábakat vezető, befeléálló perempályájára fekszik fel. 3. A 2. igénypont szerinti kézi harisnya-körkötőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy