140835. lajstromszámú szabadalom • Légcsöves hőkicserélővel ellátott kályha vagy ilyen kályhatoldat
2 M963S lyozza, hogy a (3) fűtőtéren áthaladó füstgázok melegüket leadhassák a légcsövek palástja által hasznosítani kívánt megnövelt fűtőfelületein) át. A találmány .felismerésié szerint állandó és hatásos .levegőáramlást csak azáltal lehet elérni, ha a légcsövek hosszúsága és keresztmetszete oly viszonyban vannak egymással, hogy a légcsövekben kellő mértékű huzat létesüljön, amely huzat vákuum létesítésével a fűtendő helyiség levegőjének a légcsöveken való átáramlását kényszermenetűen biztosítja és megakadályozza, hogy a levegő megszorulhasson a légcsövekben. Természetesen a fűtendő helyiségek légterének nagysága szerint kisebb vagy nagyobb teljesítményre méretezett iütőkályhákra van szükség és ennek megfelelően a kályhák szerkezeti nagysága szerint változik a találmány szerinti beépítendő légcsövek száma és méretei is. Úgy találtuk, hogy a lógcs&vete '99— 250 mm átmérőjű mérethatárainak a 600— 1500 mm hosszmérethatárok felelnek meg, míg a közbenső átmérőméreteknek a megadott hosszméretek közötti, arányosan választandó csőhosszúságok felelnek meg. Ezen átmérő és hosszméretek szerint ké&zített légcsövek a kályhák második aknájaként épített (3) fűtőtérben alkalmazva megvalósítják még változó füstgázhőfok mellett is a fűtendő helyiség levegőjének a légcsöveken való függőleges áthaladását oly kényszermenetű .áramlási sebességgel, hogy a felmelegített légcsövekben állandó felfelé irányuló szívóhatás uralkodik. E szívóhatás .állandóan és folyamatosan friss levegőt áramoltat a légcsövek belsejében és palástfelülete mentén, és a .palástfelülefctel érintkező állatid® áramlásban levő levegő átveszi a .füstgázok melegét, amelyek ilymódon hőjüket leadva, távoznak el az (5) füstcsőcsonkokon át a 'kéménybe. A kályha1 egyéb szerkezeti részeiben a szokásos és célszerű elrendezéssel és -szerkezetekkel felszerelten készíthető, mint pl. alsó (6) és felső (7) tüzelőajtókkal, amelyek lehetővé teszik akár az alsó, akár a felső begyújtása tüzelést. Alkalmazható a hamu eltávolítására rázó, forgatható vagy billenő rostély, alatta (8) hamuszekrénynyel, célszerűen felhasználható az (1) tűztér feletti fedőlap ételmelegítő felületként, avagy alkalmazható a kályha felső (9) lapján díszítő rácsozat is. Készíthető a kályha egyszerű vagy díszesebb kivitelben, pl. nikkelezett keretvázzal, színesre zománcozott oldallapokkal. A 2. ábrán hőkihasználó toldatként kivitelében látható a találmány szerinti hőkicserélő, ahol a (10) dobba vannak'beépítve a (4) légcsövek, amely dob (11) toldata révén a fűtőkályhák tűzteréből felül a kályhacsövek csatlakoztatása végett kinyúló meglevő füstcsőcsonkhoz kapcsolható. Ilymódon a kályha tűzteréből az égési gázok a zárt szekrényt képező (10) dobba jutnak, amely ugyanúgy működik, mint az 1. ábra szerinti kályhánál a második aknát képező (3) fűtotér és abban a füstgázok meghosszabbított úton a légcsövekben felszálló levegővel ©llenáramlási irányban haladva és megkerülve a (4) légcsöveket, azok révén melegüket leadják, majd az (5) csatlakozócsonkon át a füstcsőbe, illetve a kéménybe távoznak. A hőkihasználó toldatként kialakított hőkicserélő alkalmazásával lényegében a csupán tűztérrel rendelkező régebbi kivitelű egyaknás kályhákat is fcétaknásakká alakíthatjuk át, mert a (10) dob belső tere fűtőaknaként működik és az abban hőkicserélőként beépített (4) légcsövek kéményhatásszerűen ugyanúgy a fűtendő helyiség levegőjének: áramlását létesítik, mint ahogy azok működése az 1. ábra kapcsán ismertetve van. A (10) dob alakjában —> a légcsövek méretarányainak betartásával — és méreteiben a négyszegletestől eltérően és különböző nagyságban is készítheető, pl. hengeres (Méidinger-hályha, vagy az ír rendszerű stb.) kályhákhoz annak a kályhához csatlakozó (10a) oldalát megfelelően hengeres íveléssel lehet készíteni, miáltal jobb helykihasználást érünk el. Előnyös a (10) dob és a kályha között keskeny légrést hagyni, amelyen a fűtendő helyiség levegője ugyancsak átáramolhat. A hőkihasználó (10) dob csatlakoztathiató természetesen kétaknás kályhák után, vagy szükségszerűek olyanokhoz is, ahol a füstcsőcsatlakozás a kályha alsó részén van, ez esetben csupán 180°-kal meg kell fordítani a (10) <dioböt, és a (ll)i csatlakozás kerül lejjebb, míg az (5) kérnénycsatlaközas felülre kerül. A légcirkulációs (4) csövek hevítésére gazvagy víílanyffítés is alkalmazható, amely előbbi esetben a légcsöveket ikb. fele hosszában célszerűen felső felén csőkigyöszerűen körülvevő csőrendszeren gáz bevezetésével apró Bunsenlángokkail, vagy utóbbi esetten ugyanott körültekercselt villanyfűtőtekercsekkél hevítjük, és ilymódon létesítünk a légcsövek révén fűtést és. levegőáramlási Ezen gáz- vagy villanyfűtés járulékos fűtésként alkalmazható azon esetben, ha ilyen lehetőség olcsón áll rendelkezésre, vagy akár kényelmi szempontból is, amikor a kályha befűtese nélkül vagy a befötési idő megrövidítésével gyorsan akarjuk légcirkulációval a helyiség íelJűtését elérni. Szabadalmi igényporttok: 1. Légcsöves hőkicserélő készülék, mély alkalmazható a kályhába beépítve, vagy utána csatlakoztatható toldatként, 'jellemezve használati helyzetben függőleges vagy álló helyzetű hőkicserélőfelütetet képező egy vagy több csövei, melyek a fűtendő helyiségnék a kályha, illetve tolidla-t alatti és feletti légterét kötik össze egymással és 99—250 tum átmérő mérethatárok mellett hosszméretük 600—1500 mm 2. Az 1. igénypont szerinti légcsöves hőkicserélovel ellátott kályha kiviteli alakja, .melyre jellemző, hogy a hőkicseíélö felületet képező csövek a kályha tüztere utáni fűtőaknában vannak függőlegesen elhelyezve. 3. Az 1. igénypont szerinti légcsöves hőkícse^ rélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőkicserélő felületet képező csövek be- és tóvezstö csőcsatlakozással ellátott zárt szekrényben
