140825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szeszgyári cefrékben keletkezett élesztő hasznosítására

Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140625. SZÁM. 6 a, 14—23. OSZTÁLY. — D-6249. ALAPSZÁM. Eljárás a szeszgyári cefrékben keletkezett élesztő hasznosítására, Dinich Károly vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. november 16. Cukortartalmú folyadékok szeszes erjedésé­nél a természetben minden 100 1. szesznek kép­ződése mellett általában 25 kg élesztőtermés is keletkezik. A szesziparban is így van ez, hol a kierjedt cefréket lepárolókészülékekre viszik, a szeszt gyűjtőedényekben fogják fel, a szesz­főzés maradékát — a moslékot — pedig vagy állatokkal etetik fel, vagy a szennyvízcsator­nákba vezetik. A szakemberek tudják, hogy csak a gőzölési eljárásokkal feltárt nyers­anyagok, pl. burgonya, cukorrépa, kukorica, stb. moslékját szokás takarmányozásra hasz­nosítani, míg a kilúgozási eljárásokkal dol­gozó cukorrépa, cukornád, stb. -szeszgyárak és a melaszt feldolgozó üzemek moslékait legtöbbször eleresztik a szennyvízcsatornákon, a lepárlás közben megfőtt élesztőterméssel együtt. A találmány olyan eljárás a szeszgyári cef­rékben keletkezett élesztő hasznosítására, mellyel az érett cefrék lepárlása előtt, túlnyo­mórészt teljes virulenciában lévő, óriástömegű szeszélesztőt lehet az elkallódastól olcsón meg­menteni. A találmány értelmében a megszokott er­jesztési munkamódokon, mint pl. anyaélesztő­készítés, átvágás, stb. — a fenékélesztős eljá­rást kivévén változtatni nem kell, de ha azt kívánjuk, hogy az érett cefrékből leválasztható élesztőmennyiség sütés céljaira is kifogástala­nul alkalmas legyen, akkor ügyelni kell arra, hogy a szeszgyári cefrék törkölyrészeket és más élesztőszennyezőanyagokat ne tartalmaz­zanak. A zavaros cefrékből nyerhető élesztő színe sötétebb, bár gyógyszerkészítésre, takar­mányozási és különböző ipari célokra így is kiválóan értékes. Szükség esetén sütési célokra is alkalmas, de nem kifogástalan. Az élesztő kinyerését illetőleg úgy járunk el, hogy az erjedés befejezése után, mikor az élesztő leüllepedik az erjesztőkádak fenekére, a cefréket nem kavarjuk fel, mikor a cefre­szivattyút működésbe hozzuk, hogy a szivattyú csak az alsó, élesztősréteg feletti tiszta folyadé­kot vigye a lepárlókészülékre. Mikor a zavarosain folyó alsóbb réteghez érünk, a cefreszivattyút leállítjuk, illetve átál­lítjuk a centrifugálóra vagy másféle szűröké­szülékre, melyen a vízzel is utánamosott zava­ros cefremaradékból az élesztőt a folyadéktól különválasztjuk. Mivel ez a folyadék is szesz­tartalmú, lepárlás alá vesszük. A centrifugaion vagy más szűrőn összegyűjtött élesztőt minő­ségének és céljának megfelelő módon kezeljük tovább. Az erjesztő kádak teljes' cefretartalmá­nak centrifugálása vagy más módon való szű­rése felesleges munkát okozna és némi alkohol­veszteséggel járna. A találmány egyik igen előnyös foganatosí­tási módja szerint a leírt módon összegyűjtött élesztőt rövid ideig 1—2% cukrot tartalmazó friss cefrén erjesztjük át szellőztetés közben, de az új cefréhez nitrogéntartalmú élesztőtáp­anyagokat nem adagolunk, mint az élesztőgyá­rakban szokták. Azért nem, hogy a szeszgyári cefrékből leválasztott élesztőben jelenlévő sejt- . hullákat maguk az eleven élesztősejtek küszö­böljék ki a friss cefréből azáltal, hogy a holt sejtek aminosavakra bomlasztott fehérjeanya­gát szaporodás közben asszimilálják. Az a ta­pasztalat ugyanis, hogy az élő sejtek nem nyúl­nak hozzá a holt sejtek testanyagához, ha a cefrében más nitrogéntápanyaghoz is hozzá tudnak jutni. A cefre savfokát és a levegőztetés mértékét a szeszélesztő gyártásánál szokásos módsze­rek szemmeltartásával szabjuk meg. Az élesz­tőre káros baktériumok ellen is ismert mód­szerek szerint védekezünk, pl. kénsav, folysav, szerves savak vagy formaldehid adagolásával, ha a célszerűség úgy kívánja, baktériumfalók vagy kémiailag hatékony sugarak alkalmazásá­val is. Az áterjesztéshez alkalmazott cefrék készí­téséhez kristálycukrot is használhatunk, de bármilyen szeszgyártási nyersanyagból szár­mazó cukoroldat is megfelel. Az áterjesztést legelőnyösebben 15—30 C , fok közötti hőmérsékleten végezhetjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom