140825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szeszgyári cefrékben keletkezett élesztő hasznosítására

Megjelent 1951. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140625. SZÁM. 6 a, 14—23. OSZTÁLY. — D-6249. ALAPSZÁM. Eljárás a szeszgyári cefrékben keletkezett élesztő hasznosítására, Dinich Károly vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. november 16. Cukortartalmú folyadékok szeszes erjedésénél a természetben minden 100 1. szesznek képződése mellett általában 25 kg élesztőtermés is keletkezik. A szesziparban is így van ez, hol a kierjedt cefréket lepárolókészülékekre viszik, a szeszt gyűjtőedényekben fogják fel, a szeszfőzés maradékát — a moslékot — pedig vagy állatokkal etetik fel, vagy a szennyvízcsatornákba vezetik. A szakemberek tudják, hogy csak a gőzölési eljárásokkal feltárt nyersanyagok, pl. burgonya, cukorrépa, kukorica, stb. moslékját szokás takarmányozásra hasznosítani, míg a kilúgozási eljárásokkal dolgozó cukorrépa, cukornád, stb. -szeszgyárak és a melaszt feldolgozó üzemek moslékait legtöbbször eleresztik a szennyvízcsatornákon, a lepárlás közben megfőtt élesztőterméssel együtt. A találmány olyan eljárás a szeszgyári cefrékben keletkezett élesztő hasznosítására, mellyel az érett cefrék lepárlása előtt, túlnyomórészt teljes virulenciában lévő, óriástömegű szeszélesztőt lehet az elkallódastól olcsón megmenteni. A találmány értelmében a megszokott erjesztési munkamódokon, mint pl. anyaélesztőkészítés, átvágás, stb. — a fenékélesztős eljárást kivévén változtatni nem kell, de ha azt kívánjuk, hogy az érett cefrékből leválasztható élesztőmennyiség sütés céljaira is kifogástalanul alkalmas legyen, akkor ügyelni kell arra, hogy a szeszgyári cefrék törkölyrészeket és más élesztőszennyezőanyagokat ne tartalmazzanak. A zavaros cefrékből nyerhető élesztő színe sötétebb, bár gyógyszerkészítésre, takarmányozási és különböző ipari célokra így is kiválóan értékes. Szükség esetén sütési célokra is alkalmas, de nem kifogástalan. Az élesztő kinyerését illetőleg úgy járunk el, hogy az erjedés befejezése után, mikor az élesztő leüllepedik az erjesztőkádak fenekére, a cefréket nem kavarjuk fel, mikor a cefreszivattyút működésbe hozzuk, hogy a szivattyú csak az alsó, élesztősréteg feletti tiszta folyadékot vigye a lepárlókészülékre. Mikor a zavarosain folyó alsóbb réteghez érünk, a cefreszivattyút leállítjuk, illetve átállítjuk a centrifugálóra vagy másféle szűrökészülékre, melyen a vízzel is utánamosott zavaros cefremaradékból az élesztőt a folyadéktól különválasztjuk. Mivel ez a folyadék is szesztartalmú, lepárlás alá vesszük. A centrifugaion vagy más szűrőn összegyűjtött élesztőt minőségének és céljának megfelelő módon kezeljük tovább. Az erjesztő kádak teljes' cefretartalmának centrifugálása vagy más módon való szűrése felesleges munkát okozna és némi alkoholveszteséggel járna. A találmány egyik igen előnyös foganatosítási módja szerint a leírt módon összegyűjtött élesztőt rövid ideig 1—2% cukrot tartalmazó friss cefrén erjesztjük át szellőztetés közben, de az új cefréhez nitrogéntartalmú élesztőtápanyagokat nem adagolunk, mint az élesztőgyárakban szokták. Azért nem, hogy a szeszgyári cefrékből leválasztott élesztőben jelenlévő sejt- . hullákat maguk az eleven élesztősejtek küszöböljék ki a friss cefréből azáltal, hogy a holt sejtek aminosavakra bomlasztott fehérjeanyagát szaporodás közben asszimilálják. Az a tapasztalat ugyanis, hogy az élő sejtek nem nyúlnak hozzá a holt sejtek testanyagához, ha a cefrében más nitrogéntápanyaghoz is hozzá tudnak jutni. A cefre savfokát és a levegőztetés mértékét a szeszélesztő gyártásánál szokásos módszerek szemmeltartásával szabjuk meg. Az élesztőre káros baktériumok ellen is ismert módszerek szerint védekezünk, pl. kénsav, folysav, szerves savak vagy formaldehid adagolásával, ha a célszerűség úgy kívánja, baktériumfalók vagy kémiailag hatékony sugarak alkalmazásával is. Az áterjesztéshez alkalmazott cefrék készítéséhez kristálycukrot is használhatunk, de bármilyen szeszgyártási nyersanyagból származó cukoroldat is megfelel. Az áterjesztést legelőnyösebben 15—30 C , fok közötti hőmérsékleten végezhetjük el.