140814. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent, 4052. juüus hó 4-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ABADALMI LEÍRÁS 140814. SZÁM. 21/g. 1-16. OSZTÁLY. — P-10964. ALAPSZÁM. „Villamos kisütőcső" N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1944. február 12. Németalföldi elsőbbsége: 1943. február 16. A találmány legalább két vezérlőrácsot és e rácsok egyikéneik a katóda felőli oldalán pozitív ernyőelektródát tartalmazó villamos kisütőcső és különösképen; az említett ernyőelektróda felépítésére irányul. Az elektronáramot a vezérlőrács mindenkori saját potenciáljától függően többé vagy kevésbbé feltartja. Előfordulhat az a nem kívánatos jelenség, hogy a feltartott elektronok visszatérnek és a katódla vagy valamely a katóda előtt lévő rács közelében negatív tértöltéseket idéznek elő. Különösn aggályos ez több vezérlőelektródát tartalmazó, kettős vezérlésű csövek, mint keverőcsövek, például hat-, hét-, nyolcpólusú csövek és más effélék esetében. A két vezérlőrács között rendszerint ernyőrácsot tartalmazó csövekben ez a rács nagyon sűrű tekercselésű lehet azért, hogy a második vezérlőrácstól visszatérő elektronokat felfogja. Ekkor azonban ez az ernyőrács az elektronáram nagy részét közvetlenül felfogja, úgyhogy a meredekség csökken. Ismeretes továbbá a másik vezérlőrács olyan kialakítása vagy elhelyezései is, hogy a visszatérő elektródák meghatározott módon eltérüljenek és egy vagy több, külön erre a célra elrendezett elektródához ütközzenek akként, hogy már ne térhessenek vissza az első vezérlőrács közelébe. E megoldás hátránya, hogy a visszatérő elektronoknak bizonyos térre van szükségük, hogy az említett elektródákat más pályán elérjék. Ekkor azonbajt nem kívánatos tértöltéseik keletkeznek, amelyek nagyobb elektronáram áthaladását megakadályozzák, ez pedig a legnagyobb meredekség csökkenését idézi elő. Ezenfelül ekkor az efektronáramot gyakran bizonyos szög alatt irányítják a második vezérlőrácsra hogy a visszatérő elektronoknak a felfogóelektródák irányában oldalsó sebességösszetevője legyen. Ennek eredményekép az egész elektronáram csak akkor mehet át, ha a vezérlőrács feszültsége pozitív, ami azért aggályos, mert a rács áramvezetővé válik. Ez a hátrány különösen önműködő hangerősségszabályozás alkalmazásakor érvényesül. Ezeket a hátrányokat lényegesen csökkentjük, ha a találmány szerint legalábbis két vezérlőrácsot tartalmazó olyan elektródarendszerrel ellátott villamos kisütőcsőben, melyben e rácsok egyikének a katóda felőli oldalán pozitív ernyőelektróda van, az ertnyőelektródát több lemezalakú részből építjük fel akként, hogy e részek felülete az elektronpályák főirányával párhuzamos vagy közel párhuzamos. Azt találtuk ugyanis, hogy a visszatérő elektronok oldalirányú sebességösszetevőjük lesz abban az esetben is, ha az elektronáram merőlegesein ütközik a vezérlőelektróda felületéhez. Ez onnan van, hogy a potenciál a vezérlőrács felületében a rácshuzalok jelenléte miatt egyenlőtlenül oszlik el. Ez tehát lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti ernyőelektróda a visszatérő elektronokat felfogja anélkül, hogy ez az ernyőrács a főáram lényeges részét elvenné. A visszatérő elektronoknak ahhoz, hogy az ernyőelektródák lemezalakú részeit elérjék, csak igen rövid utakat kell megteraniöik; ennek következtében a tértöltés kicsiny és így nagy meredekséget kaphatunk. Minthogy az elektródáknak az illető vezérlőelektródáik felületére merőleges ütközése többé nem aggályos már, a katódához viszonyított nulla Voltos rácsfeszültségen csaknem az egész elektronáram áthaladhat. Az ernyőelektródla lemezalakú részeit különfélekép helyezhetjük el, azonban mindenkor gondoskodunk arról, hogy e részek keskeny oldalukkal nézzenek a katódára, úgyhogy a főáramból lehetőleg kevés elektront fogjanak feli A lemezalakú részeket több, egymás fölött némi távolságban elrendezett lapos gyűrű alkothatja. Felépíthtjük azonban az ernyőelektródát több sávból is, melyeket a katódia hosz-