140808. lajstromszámú szabadalom • Hevítő eszköz gumi vulkanizálásához

m Megjelent 1951. évi november hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140808. SZÁM. 39/a. 8—13. OSZTÁLY — N-4100. ALAPSZÁM. Hevítő eszköz gumi vulkanizálásához, Nitrokémia Ipartelepek Részvénytársaság, Budapest. A bejeletés napja: 1947. december 4. Ismeretesek a foltvulkanizáló eszközök, ame­lyekkel gumitömlők sérült részei javíthatók. Ezek rendszerint olyan fémes csészéből vannak, amely a vulkanizáláshoz szükség'es hőt termelő hevítőmasszát tartalmaz és egyben rendszerint a csészén van megerősítve a javításhoz használt gumifolt is, A csészében lévő hevítőmasszát lánggal, pl. gyufával szokták meggyújtani. Ez ismert hevítőeszközök hátránya, hogy a he­vítőmassza rendszerint nehezen gyullad meg. A meggyulladás megkönnyítése végett eljártak már úgy, hogy a hevítőmassza mellett vagy e masszába részben beágyazva dörzsgyujtó ele­gyet alkalmaztak. Így pl. ismeretesek oly hevítő­készülékek, amelyeknél az alkálifémek sóival itatott éghető anyag két rétege közé dörzs­gyujtó elegyet, pl. gyufafejet ágyaztak. Az ilyen gyufafejet rendszerint azzal való érintkezés köz­ben mozgatott, dörzsanyaggal bevont szalaggal vagy lapocskával gyújtották meg. A gyakorlat­ban azonban ez a kiviteli alaki sem vált be, mert a dörzsgyujtó elegy ugyan a leírt eszközökkel könnyen meggyújtható, a gyufafej adta meleg azonban igen sok esetben nem elegendő ahhoz, hogy a csészében lévő hevítőmasszát meg­gyújtsa. A találmány célja a fenti hátrány kiküszöbö­lése. A találmány értelmében a meggyulladás biztosítása végett a dörzsgyujtó elegy és a he­vítőmassza között oly átvivő elegyet alkalma­zunk, amely könnyebben gyullad, mint a vul­kanizáló hevítőmassza és azt meggyújtja. Az átvivőelegynek olyannak kell lennie, hogy egy­részt a dörzsgyujtó elegyen, pl. gyufafejen könnyen meggyulladjon, másrészt ezt az átvivő­elegyet oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy az általa fejlesztett hő a hevítőmassza meggyújtá­sához elegendő legyen. Az ilyen hevítőeszközök­nél ugyanis szükség van hevítőmasszaként oly elegy alkalmazására, amely-elégés közben pa­razsat termel, amely parázs elegendő hosszú ideig szolgáltat hőt ahhoz, hogy a vulkanizáló­dás folyamata végbemenjen. Az átvivőelegynek viszont nem kell olyan összetételűnek lennie, amely parazsat ad, úgyhogy erre a célra, pl. igen jól megfelel flegmatizált fekete lőpor. Ez az anyag a dörzselegy lángján könnyen gyullad és oly hőt fejleszt, amely a hevítőmassza meg­gyújtásához a kellő biztonsággal elegendő. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban felülnézetben és metszetben tüntettük fel. Az 1. ábra hevítőeszköz felülnézete, amelyen a védőbevonatot nem tüntettük fel, a 2. ábra az 1. ábrabeli hevítőeszköz kereszt­metszete. —1— a szokásos fémcsésze, amely a —2— hevítőmasszát tartalmazza. A hevítőmassza középütt meg van osztva és ezen a helyen a he­vítőmasszával szoros érintkezésben rendeztük el a —3— átvivőelegyet. —4— a szokásos vé­dőbevonat, —5— az —1— csésze alsó oldalán megerősített gumifolt. A —3— átvivőelegybe, amely pl. flegmatizált fekete lőpor, a —6— helyen gyufafejet ágyaz­tunk, úgyhogy az az elegyből részben kiáll és így felső végén dörzsanyaggal bevont szalaggal vagy lapocskával meggyújtható. A —6— gyufafej meggyújtása után fejlődő hő elegendő ahhoz, hogy a —3— átvivőelegyet meggyújtsa, viszont az átvivőelegy hője a kellő biztonsággal gyújtja meg a —2— masszát, amely önmagában ismert összetételű és izzó pa­razsat szolgáltat. A felvett példában1 a —3— réteget úgy vá­lasztottuk meg, hogy az átlós irányban a csésze egyik oldalától a másikig, mélységben pedig a csésze fenekéig terjed. Az átvivőelegy természe­tesen másként is elrendezhető, pl. a rajzban fel­tüntetettnél kisebb vastagságban és (vagy) csak középütt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom