140808. lajstromszámú szabadalom • Hevítő eszköz gumi vulkanizálásához
m Megjelent 1951. évi november hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140808. SZÁM. 39/a. 8—13. OSZTÁLY — N-4100. ALAPSZÁM. Hevítő eszköz gumi vulkanizálásához, Nitrokémia Ipartelepek Részvénytársaság, Budapest. A bejeletés napja: 1947. december 4. Ismeretesek a foltvulkanizáló eszközök, amelyekkel gumitömlők sérült részei javíthatók. Ezek rendszerint olyan fémes csészéből vannak, amely a vulkanizáláshoz szükség'es hőt termelő hevítőmasszát tartalmaz és egyben rendszerint a csészén van megerősítve a javításhoz használt gumifolt is, A csészében lévő hevítőmasszát lánggal, pl. gyufával szokták meggyújtani. Ez ismert hevítőeszközök hátránya, hogy a hevítőmassza rendszerint nehezen gyullad meg. A meggyulladás megkönnyítése végett eljártak már úgy, hogy a hevítőmassza mellett vagy e masszába részben beágyazva dörzsgyujtó elegyet alkalmaztak. Így pl. ismeretesek oly hevítőkészülékek, amelyeknél az alkálifémek sóival itatott éghető anyag két rétege közé dörzsgyujtó elegyet, pl. gyufafejet ágyaztak. Az ilyen gyufafejet rendszerint azzal való érintkezés közben mozgatott, dörzsanyaggal bevont szalaggal vagy lapocskával gyújtották meg. A gyakorlatban azonban ez a kiviteli alaki sem vált be, mert a dörzsgyujtó elegy ugyan a leírt eszközökkel könnyen meggyújtható, a gyufafej adta meleg azonban igen sok esetben nem elegendő ahhoz, hogy a csészében lévő hevítőmasszát meggyújtsa. A találmány célja a fenti hátrány kiküszöbölése. A találmány értelmében a meggyulladás biztosítása végett a dörzsgyujtó elegy és a hevítőmassza között oly átvivő elegyet alkalmazunk, amely könnyebben gyullad, mint a vulkanizáló hevítőmassza és azt meggyújtja. Az átvivőelegynek olyannak kell lennie, hogy egyrészt a dörzsgyujtó elegyen, pl. gyufafejen könnyen meggyulladjon, másrészt ezt az átvivőelegyet oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy az általa fejlesztett hő a hevítőmassza meggyújtásához elegendő legyen. Az ilyen hevítőeszközöknél ugyanis szükség van hevítőmasszaként oly elegy alkalmazására, amely-elégés közben parazsat termel, amely parázs elegendő hosszú ideig szolgáltat hőt ahhoz, hogy a vulkanizálódás folyamata végbemenjen. Az átvivőelegynek viszont nem kell olyan összetételűnek lennie, amely parazsat ad, úgyhogy erre a célra, pl. igen jól megfelel flegmatizált fekete lőpor. Ez az anyag a dörzselegy lángján könnyen gyullad és oly hőt fejleszt, amely a hevítőmassza meggyújtásához a kellő biztonsággal elegendő. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban felülnézetben és metszetben tüntettük fel. Az 1. ábra hevítőeszköz felülnézete, amelyen a védőbevonatot nem tüntettük fel, a 2. ábra az 1. ábrabeli hevítőeszköz keresztmetszete. —1— a szokásos fémcsésze, amely a —2— hevítőmasszát tartalmazza. A hevítőmassza középütt meg van osztva és ezen a helyen a hevítőmasszával szoros érintkezésben rendeztük el a —3— átvivőelegyet. —4— a szokásos védőbevonat, —5— az —1— csésze alsó oldalán megerősített gumifolt. A —3— átvivőelegybe, amely pl. flegmatizált fekete lőpor, a —6— helyen gyufafejet ágyaztunk, úgyhogy az az elegyből részben kiáll és így felső végén dörzsanyaggal bevont szalaggal vagy lapocskával meggyújtható. A —6— gyufafej meggyújtása után fejlődő hő elegendő ahhoz, hogy a —3— átvivőelegyet meggyújtsa, viszont az átvivőelegy hője a kellő biztonsággal gyújtja meg a —2— masszát, amely önmagában ismert összetételű és izzó parazsat szolgáltat. A felvett példában1 a —3— réteget úgy választottuk meg, hogy az átlós irányban a csésze egyik oldalától a másikig, mélységben pedig a csésze fenekéig terjed. Az átvivőelegy természetesen másként is elrendezhető, pl. a rajzban feltüntetettnél kisebb vastagságban és (vagy) csak középütt.