140803. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas sínszegek
2 140803 Kívánatos az 1. ábra —1—- tagjának felső részét a derékszögnél kissé1 jobban meghajlítani, hogy az —5— kar rugalmas fogást kapjon, úgy, hogy ez a —4— lábakhoz képest lehajoljon és a beveréskor felfelé feszítve feszültséget kapjon, mint a 3. ábra mutatja. Az 1. ábra —1— tagjának —2— szétágazó lábai helyett lehet a szeget úgy1 is kiképezni, hogy a —3— egyenes összekötő részt elhagyjuk és v— alakot adunk neki, mint az 5. ábra mutatja (—5—). Az —1— tag íve lehet többé-kevésbbé félkör vagy más görbe vonal, az eredménynek megfelelő alakot a 6. ábra mutatja (-5-). A 7., 8. és 9. ábrán bemutatott alak különösen alkalmas olyan esetekben, mikor a sínek közvetlenül talpfákon vannak elhelyezve, talplemez közbejötte nélkül. Ennél a szegnél az —5— kar lábai —12— a —13— pontnál többé-kevésbbé derékszögben a —4— lábaikhoz és kissé lefelé vannak hajlítva, hogy a lábak egyik oldalán a biztos tartást elérjék. Azután a szárak befelé, azaz egymás felé vannak hajlítva, majd visszatérnek a lábak felé és azon túl nyúlnak úgy, hogy a —14— összekötő rész vagy az íves kar a —4— lábakon kissé túl nyúlik. A —13—• pontnál lévő ívet úgy lehet kiképezni, hogy vállat képez (—15—). Használatkor a szeget úgy kell elhelyezni, hogy lábai szorosan a —6—< sín —10— talpának szélét érintik és így kell a zsámolyba előfúrt lyukakba azokat beverni, míg a —14—rész rászorítja a síntalpat. A —15— vállak a talp széleihez fekszenek, mint a 8. és 9. ábrán láthatók. Az ilyenfajta szeg a sín elhelyezésének és leszorításának kettős szerepét tölti be. Az —5— karnak1 megvan a szükséges hoszsza, hogy a kívánt rugalmasság biztosítható legyen:, míg a kar szabadbn hagyja a —6— sín fejét, hogy a szeg a zsámolyba legyen verhető. Az ilyenfajta szeg, ha szükséges, használható talplemezzel, csupán a szeget meg kell fordítani úgy, hogy a —14— rész a sín talpától —9— távol"legyen és a kar kinyúló része túlnyúlva a —4— láb másik oldalán, a síntalp felett fekszik, melyre rászorul, ha a szeget helyére verik. A 10., 11. és 12. sz. ábrán látható módosított kivitelű szeg —5— karjának —12— szárai —13— pontnál lényegesen a —4— lábak egyik oldalára vannak hajtva és kifelé görbítve, azaz egymástól távolodva, előbb a lábakhoz visszafordulva egy ívet vagy —14— összekötőrészt képeznek, mely a láb másik oldalán fékszik. Ezen megoldásnál a —4— láb a —12— szárak visszaforduló vagy külső része között fekszik és a sín hosszában; adott méretű —5— kaf van, a —4— lábak közelebb vannak egymáshoz, mint a 7., 8. és 9. sz. ábrákon ábrázoltaknál, aminek keskeny szélességű zsámoly esetében van előnye. Azon pontok között, ahol a —12— szárak belső része kifelé hajlik, illetve egymástól elfordul és az összekötő—14—< rész vagy ív középső része lefelé hajlítható, mint a 10. és 11. ábra mutatja, Ezen a szeget ugyanolyan módon lehet használni, mint ahogyan azt a 7. ábra mutatja. Minden esetben az anyagot megfelelően temperálni (lágyítani) lehet, a kívánt rugalmasság elérése céljából. Világos, hogy egy szeg, mely a találmány szerint több szárral rendelkezik, erősebb tartású lesz annál, amelyik csak egy szárral bír, továbbá a zsámolyban a sínvándorlás hatására nem tud elfordulni. Megfigyelhető, hogy az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10.. 11. és 12. ábráikon ábrázolt szegek rugalmas karja a síntalpoin egy vonal mentén fekszik fel, míg az 5. és 6. ábrán lévőknél a szeg lábai csak egy ponton érintik a síntalpat. Szabadalmi igénypontok: 1. Rugalmas sínszeg, mely több, egymástól bizonyos távolságra lévő szárral vagy lábbal bír, melyek egymástól ugyanolyan távolságra lévő és a zsámolyban vagy a keresztkötésben fúrt lyukakba beverhetők, továbbá jellemezve az előbbi szártól1 oldalt kinyúló karral, mely a síntalp rugalmas leszorítására alkalmas. 2. Az 1. igénypont szerinti rugalmas sínszeg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bizonyos hosszúságú rúd olymódon! van alakítva, hogy egy alsó rész keletkezik, mely több egymástól bizonyos távolságra lévő szárból vagy lábból áll, amelyek a zsámolyba vagy talpfába fúrt lyukakba beverhetők, és felső oldalt kinyúló rugalmas karjuk van, mely ráfeküdve a sín talpára, azt rugalmasan leszorítja, 3. A 2. igénypont szerint rugalmas sínszeg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az említett rúdanyag többé-kevésbbé U- vagy V-alakú, mely kétágú részből, azaz a lábakból vagy száraikból áll és a felső összekötő részből, amely olymódon van meghajlítva, hogy egy oldalt kinyúló rugalmas kart képez. 4. Az összes előző igénypontok szerinti rugalmas sínszeg kiviteli alakja, amelynél az említett oldalt kinyúló rugalmas kar az előbb említett száraknak teljesen egyik oldalán helyezkedik el. 5. Az 1., 2. és 3. igénypontok szerinti rugalmas sínszeg kiviteli alakja, amelynél az említett oldalt; kinyúló kar úgy van szerkesztve, hogy a kar nagyobb része a szeg szárának egyik oldalán van, míg a kisebb része a szár1 másik oldalán, mely kisebb rész tartja a sín talpát. 6. Az 5. igénypont szerinti fémrúdból való sínszeg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugalmas kar nagyobbrészt a sín szárának egyik oldalán van és a lábaik között vissza van hajlítva, hogy kisebb része a szárak másik oldalán legyen. 7. Az 5. igénypont szerinti rugalmas sínszeg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy fémrúd-*
