140800. lajstromszámú szabadalom • Pickupcső

140800 következtében a jel-zörej viszony a gyengébli megvilágításoknál kisebb értékű, mint amilyent a gyengébb fénynél az- (1) egyenlet megenged. Létezik néhány pickupcső-üpus, melyeknél a Jeli zörej viszony elektronsokszorozás mellett minden fényruvón gyWöfíatilag az (l) egyenlet szerinti. Ezeknek egy példája a dis szektor cső, melyben a fotoelektronok kai egy nyilast pásztáznak, miként az 1,970.036 számú amerikai szabadalmi leirásban (Farnsworth). Egy másik tipus a »repülő fény folt« megvilágitás, fénysokszorózőcellás felfogóvah A repülöfoltos megvilágítás a szakmában jól ismeretess egy pélr dáját megtalálhatjuk Zworykin és Morton »Television« cimű könyvének 218. oldalán. E könyv a John Wiley and Sons, Jne. cég New York 16, kiadásában jelent meg. Ezeknél a korábbi csöveiméi nem gondoskodnak a töltés tarolásáról az egész pásztázás alatt, ami nyilván nagy hátrányt jelent. A találmány egyik célja ezért olyan pickupcső létesitésg, amely teljes tárolást biztosit és á kép mindegyik fénynivóján az (1) egyenlettel adott legnagyobb jelzörej viszonyt' mutatja« A találmány másik célja olyan pickupcső létesítése amelyben csak az ernyőhöz érkező és attól szórt elektronok alakjában távozó elektronokat alkalmazzuk a hasznos' jel előállítására. A találmány további célja olyan pickupcső létesítése, amelyben a sugár kévében foglalt elektronokat csávarvönalalaku mozgásba hozzuk, hogy a visszatérő visszavert elektronok a visszatérő szőrt elektronoktól hatásosan elkülönüljenek. További cél olyan pickupcső létesítése, amelynél a sokszorozóba lépő áram gyakorlatilag 100$-os modulációját könnyen elérhetjük. További cél olyan pickupcső létesítése, amelyben a jel", zörej viszony nagyobbá Még további cél olyan pickupcső létesítése» amelynél a sokszorozó első dinódján ntaemeneiv pásztázott toltok és jgy ezek »im J§l©8Btk meg a kö«vettt©tt JíipfetiW Még t©?ábfei ©#1 a kaféégugáresőfeeli mk* i80ropó első dinődjának elhelyezés^ a visszatérő sugárkéve egyik hullám-tető pontján. Még további cél a kép fekete térületéiről egyenletesebb jel közvetítése. A találmány további céljait az alábbi ismertetés a mellékelt rajzok kapcsán közlii Az 1. ábra a találmány alapelvét szemlélteti. A 2. ábra a sugárkévé képzelt metszete' a spirális egyik hullám-tetőpontján az U ábra szerinti elitendezés egyik vége felől nézve, az elektronok spirális pályájának feltüntetésével. A 3. ábra a találmány szerinti pickupcső egyik kiviteli alakjának vázlatos, tengelyirányú metszete. ' '•..'" A 4. ábra a 3. ábrabell szeparátor-anódnak és társított részeinek végnézete. Az 5. ábra a találmány szerinti'cső máí sodik kiviteli alakjának működési' dvét mutató met szét« / A 6. ábra a visszavert és szétszórt elektronok spirális pályáinak vázlatos rajza az 5. ábra vége felül nézve. A 7. ábra az 5. ábra szerinti sugárkéve képzelt metszete a szeparátor-elektródánál a visszatérő kéve visszavert és szőrt elektronjainak szemléltetésével. A 8. ábra a teljes visszatérő kévTÍ éa!v

&j szórt elektrorikéve értékét sa szeparátor- • anódnál feltüntető diagramm. ./•J':;

---3i.->~'< A 9. ábra a találmány sz érinti pickupcső további előnyös kiviteli alakját mutatja* ** • A Lü. ábra a 9. ab rabéli szeparáló r-anődnak és társított részeinek végzeté, ;

u Először mágneses gy^tőmezőyei «sökMŐ piekupcsővel ismertetünk, a találmány azonban nem szorítkozik liyenekf <v A vázlatos 1. ab rán a G eiektronágyu az elektronokat mágneses gyűjtő mezében a T felfogó e myő felé hajlítja. Az F érővona-Jakkal jelölt gy^jtőmez őt a szakmában ismert módon állítjuk eiő. A sugárkéve elektronjainak e/-jy részét ugy hiditjuk el a katódból, hogy az a gyüjtőmezőre merőleges, kicsiny, inherens sebesség-összetevővei lép a mezőbe. Ez a hatás, az anódnak vigy anódoknak, pl. az eiektronágyu 2 első anódjámk hosszirányú gyorsító mezejével együtt, az elektronok csav^r^ vojialajaktt (spirális) mozgását idézi elő, mely-Bél mtíá§gy\k spirálig kireszíuímegj a k#.v§ S- kügépvenftJán« A §pirÉܧ @l§íitreapá}^ák átmérSjt m §l§tór§a©k liartotirfegru seb©s» iéfévti a?Élv§§, 1 pályák Himeiyifcének vég« németét a §, ábra mutgtja., mely szerint az F mágneses tér § vonala az egyetlen, ahol egyes elektronok harántsebesség nélktfl lépnek a mezőbe. A sugárkéve vastagsága