140794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének krakkolására
tj 140794 A fenti példák nem maximális vagy optimális esetek. Az eljárás igen flexibilis, ugy hogy a betáplálás sebessége lényegesen növelhető, a krakkóit olaj százalékos mennyisége fet és lefelé változtatható és a 100 kg olaj felhasználásával termelt gáz mennyisöge is növelhető vagy csökkenthető, így pl, 45 kg olajra 111 m3 gázmennyiség volt nyerhető, mely 18 $ olefint tartalmazott ló Cgt^ százalékkal és 104 m3 gőz 20^C^? + C2H4 tartalommal. Ez m3 -enként 2830 m 3 nagyságrendű gáztermelésnek felel meg, A táblázatban szereplő számok pedig a betáplált olaj minden m3 -őből 940-1770 m 3 nagyságrendű gáztermelésnek felelnek meg. Hasonlóképpen azt is tapasztaltuk, hogy ^•yes olajok »eredményesen krakkolhatők lényegileg 100 $-ra, pl» 30$ vagy még jobb összes olefinkitermeléssel és a gáznak a krakkolatlan olajtól való frakciónál elkülönítését kiküszöbölve. így pl. a reakcióoszlopből jövő olajat közbülső szénhidrogénírakciőkkál vagy pedig vizzel hüthetjük hirtelen le ős a gáz közvetlenül nyomás és alacsony hőmérséklet mellett dolgozó elnyeletö. HL cseppfolyősitő berendezésbe vezethetjük vagy pedig a gáz összetevőinek szétválasztására való abszorpciós eljárásnak vethetjük alá, A krakkóit olaj minőségétől és az eljárás pontos körülményeitől függően részleges • krakkolással .és ezt követő hűtéssel és kondenzálással a viznél kisebb fajsúlyú folyékony terméket nyerhetünk, mig más körülmények között a szét nem frakcionált kondei^átumok sürünfolyós, viznél nagyobb fajsúlyú folyadékot alkothatnak. A krakkolatlan olaj összetevői változhatnak, de azok a körülmények, melyek között a krakkolás végbemegy, az összetevők egyes csoportjainak, valamint az egyes összetevőknek százalékos arányát befolyásolják. A folyékony rész pl. butadiént, izopropőnt sztirolt, indent, naftaünt és gyantákat tartalmazhat egyéb inkább várt termékek mellett; A találmány ennélfogva nemcsak olefinek gazdaságos termelésére való előnyös eljárást szolgáltat, hanem általában olyan eljárást, mellyel olajok ipari és különösen a vegyi iparban váló használat szempontjából maximális értékű kitermeléssel krakkolhatők, A szénhidrogéneknek olefinek és egyéb termékek előállítása végett! eredményes krakkolása, mely vízgőz jelenlétében, cső« alakú krakkolő kemencében való krakkolás utján történik, elsősorban (1) a vizgőz-szénhidrogén-keverék megfelelő előállításától és annak az ötvözött anyagú krakkolő csőbe való megfelelő bevezetésétől és (2) a keveréknek a cső további részén a Mvánt eredménynek megfelelően szabályozott hőmérsékleti, reakció-időbeli és" nyomásból körülmények betartásától függ«. A jelen találmány szerint, a szénhidrogőnvizgőz*keverők megfelelő előállítására és bevezetésére való, újszerű módszer a szénhidrogénnek előnyösen vízgőzzel való elporlasztásában ős részleges eígőzölögtetésébejá a vizgőz és az elporlasztott és részben et gözőlögtetett szénhidrogén keverékének a krakkoló csőbe benyúló befecskendező csövön való átvezetésében, és az elporlasztott ős részben elgőzölögtetett keveréknek túlhevített vizgőz áramába való gyors befecskendezésében áll, A széniiidrögének esetleges előmelegítése bármely alkalmas fajtájú készülékben véghezvihető, mint pl, közvetett hőkicserőlőben, mimellert a kivánt hőmennyiség a nyersanyag minemüsége szerint változik, de mindig kisebb mennyiségben kerül alkalmazásra, mint a mennyi a szénhidrogén számottevő elbomlását okozhatná. Ezen a ponton a szénhidrogének kívánatos előmelegítést hőfoka 120-125 C° nagyságrendben van, de különböző eljárási körülmények között és különböző fajta szénhidrogének kezelése esetén, kb. 90 és kb. 260 C° között változhat. Nem szükséges az előmelegítés könnyű vagy pedig gázalakú szénhidrogének esetén, a midőn az egész melegítést a másodlagos vizgőz hőtaríalma és a befecskendező, csőbe jutó közvetett hő látja el. A széniiidrogént, ha az cseppfolyós halmazállapotú, nagy nyomású elsődleges vizgőzzel elporlasztjuk és részben elgőzölögtetjük, minek célja a szénhidrogénnek gázalakú vagy finoman elosztott állapotba való vitele. Könnyen párolgó szénhidrogének, mint pl. etán és propáns a befecskendező csőbe teljesen gőzállapotban táplálhatok be. Olajoknál az elsődleges vizgőz szerepe az-, hogy az okiját keverő vagy porlasztó utján finoman elosztott állapotba hozza, késleltesse az összeállást a másodlagos vizgőzbe való befecskendezés előtt és előmozdiisa a részleges elgőzölést. Az olaj részleges nyomásának a gőz utján a befecskendező csőben való csökkentése csökkenti a
