140789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés határozott sikban fekvő irány meghatározására, azzal a szöggel, amelyet az emlitett irány az emlitett sikban fekvő, ismeretes tájékoztatóiránnyal zár be

140789 a 7 oszcillátort- it 1 HesUe.tt • rczgí ijc! be ! származtatjuk it es tj#ré:-3/.t a kisirekvenciás 10 erősül r. keresztül a 6 modulátorba, másrészt pedit a ÍÍ zk.eltolást létesítő li berendezésen és i >, erösitön keresztül az 5 modulátorba juttatjuk, Az 1„ ábra szerinti irányjelzőberendezésnek továbbá 'négy függőleges IS, 14, 15 és 1.0 dipolantcnnöja van, arelyek négyszög sarokpontjaiban vannak elhelyezve és a rajz síkjára merőlegesek, a 17 antenna pedig a négyszög középpontjában van és a többi antennával párhuzamos« A 4 végerősítő kimenőkörében fellép • rezgéseket a középső 17 aniennába juttatjuk, az 5 és 0 modulátorok kimenőkörében fellépő modulált rezgéseket pedig ellenfázisban a négyszög átmérős pontjaiban lévő 13, 15, illetőleg 14, 16 antennáira vezetjük» Az ismertetett berendezésben tehát a négyszög sarokpontjaiban elhelyezett antennákat akként tápláljuk, hogy a szomszédos antennák mindegyik párjára vezetett, modulált rezgések modulációi közötti iáziseltolás egyenlő a két antenna közötti 90 -os térbeli szöggel. Ennckíolytán a két u3 és n u rezgéssel modulált nagyfrekvenciás mezőt akként sugározzuk ki, hogy az egyenirányítás után kapott rezgések fázisa egy vizszintes sikban az iránytól függ. -A íázist eltoló 12 berendezés segélyévé elérhetjük, hogy az»egyenirányítás után kapott két W és n. t.,'rezgés egy határozott, az emiitett síkban fekvő irányban, — a tájékoztató irányban — egyidejűleg megy nullán keresztül. így tehát egy tetszőleges irányban, mely e tájékoz tatóiránnyal szögei zár be, az egyenirányítás után két rezgést kapunk, amelyek közül az egyik arányos sin. ( co t — b ), a másik pedig arányos sin (ncot - p ) értékével. • E két rezgésből a meghatározandö szög kulönféleképen származtatható le. Ez történhetik pl. ugy, hogy az egyenirányítás mán kapott, legkisebb frekvenciájú rezgést, frekvenciájában n-szer sokszorozzuk, amivel olyan rezgést kapunk, mely arányos sin (n to t — n j5 ) értékével. Azzal, hogy meghatározzuk a fázisszöget a frekvenciájában sokszorozott rezgés és az egyenirányítás után kapott, maximális frekvenciájú rezgés 'között, mely sin (not—/*) érté kővel arányos, olyan mérési értéket kapunk, a melyef az (n _ i) fj képlet határoz meg, mig a-; ismert mérési eljárás esetében a f> szögel Mérték. Ugyanazzal a mérőkészülékkel tehát nagyobb kilengést kapunk. ' Ámbár az ismert mérőkészülékekkel kicsiny M szögek mérése esetén némely esetben n — l erösitésUtéiiyezöjü erősítő alkalmazásával ugyanazt a jelzést kaphatnék, ezzel azonban- az a hátrány jár, hogy a mutitó a 360 szög átfutása után a skáláról leíut, n — 1 , mig a találmány szerinti berendezés esetében a mutató az emiitett szög lefutása után Vnndulási pontjába kényszeresen visszatér. Hogy megkülönböztethessük egymástól i :okat a szektorokat, a melyekben a mért szög mindenkor 2 " radiálist 'fut áí, e szektorok közül az egyik vagy több számára határozott jelzéseket alkalmazhatunk« A 2. ábra olyan vevőberendezés foganatositási példájának vázlatát mutatja, mely az 1. ábra szerinti berendezés segélyéve! kisugárzott rezgések vételére alkalmas. Ebben a vevőberendezésben a 20 antennában vett, modulált rezgéseket nagyfrekvenciás 21 erősítőbe juttatjuk, mely 22 keverőfokozattal, 23 középfrekvenciás erősítővel és 23 detektorral, kaszkádkapcsolásban van. A detektor kimenőkörében két rezgést kapunk, melyek közül az egyik arányos sin ( uJt- 0), a másik pedig sin ínj&j t — ^ ) értékével. Hogy e két rezgésből a 1 szöget levezethessük, a 2. ábrán látható kiviteli példa esetében katódsugárcsövet alkalmazunk olyan két éltéritőszervvel, amelyek a nyaláb eltérítését egymásra merőleges két irányban eredményezik és melyekre a két vett rezgést külön-külön juttatjuk. A 24 detektor kimenőkörében a maximális n L frekvenciával fellépő rezgéseket 25 szűrön keresztül a 26 eltéritőlemezekre, az <x> frekvenciájú rezgéseket pedig 27 szűrön keresztül a vízszintes 28 eltéritőlemezekre vezetjük. A katódsugárcső ernyőjén ekként nyugvó Lissajous-görbe keletkezik, melynek X4engelye arányos sin ( «^ t — í* ) értékével, Y-tengelye pedig arányos sin (n ^ t — P ) értékével. Az emiitett görbét mutatja a 3. ábra. Ezt egy meghatározott irányban kapjuk, ha n — 8. A Lissajous-görbe metszéspontjának ordinátája az Y-tengellyel, mely az n «_o frekvenciájú rezgés pillanatnyi értékét adja meg abban a pillanatban, amelyben az <•-• frekvenciájú rezgés nullán megy keresztül, olyan 'mérési értéket ad, mely arínyos sin (n — 1) ß értékével, igy tehát a 0 szög mértéke.