140770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvaló hatóanyag
140770 Q 12. Példa Nátrlumarhidot iners ^áz- mint pl. hidrogén-áramban iöiös anilinnal hoztunk reakcióba, mimellett a gáz a készülékben ugy halad keresztül, hogy 100 cm elegyre 0.7 g NaOH-nak megfelelő töménységű nátrlum-ienuV amin keletkezzék. A íiátrlum-íenilaminnak ezen anilinos oldatát diktóretülnnel hétszeresére higitottuk, mikoris nátriumíenilaminuek anilinben és dikloretiléwben való ele- gyét szolgáltatta. A nátriumíenüamin koncén* traelőjg* ebben a higtíott oldatban megfelelt az elegy 100 cm3.re o.l g NaOH-nak, Ebbe az oldatba szobahőmérsékleten 24 óra hoszszat kötött gyapjúszövet-darabot áztatuhk. Ezután a szövetet mángoroluk, higitott sósavoldatba mártottuk, vízzel jól kimostuk és enyhén szappanoztuk, majd megszárítottuk. A kezelt minta nes nézelődéssel és zsugorodással szemben csökkent hajlaniőt! mutatott. , Ez a péMa csupán a taláinány terjedelmének feltüntetésére szolgál és nö3znJdMra nem ajánliiató, minthogy az oldat keverése közben egy aBcalommal robbanás keletkezett. 13. Példa Marókálit feloldottunk abszolút etanolban (etillakoholban) úgyhogy az 100 cm <e 6" g iíOH-t tartalmazott. Az oldat 10 cm -ét 90 cm3 lakkbenzinnel felhígítottuk ugy, hogy az oldat 100 cra u-eO i 6ß K0H4 tartalmazotí. Ebbe az oldatba 180 C -on 1 óra hosszat 7 g sutyu kötött gyapjuszövetmintát merítettünk majd kivettük, mángorlóitok ős hig savba mártottuk. Ezt követőleg vízzel, majd szappanoldattal és végül újból vizzel mostuk, A mnitát megszárítottuk és az, ha kezeletlen mintákkal együtt mostuk; ezekhez képest erüsen fokozott ellenállást mutatott a nemezelődéssel szemben. A következő példa csakúgy, mint a 11. és 12. példák, az oldószer változatai ismertetiki •-•::.-• ):'•;••: • , 13a..^-P:éld-ar,>. •& > 5 '-irM*$m^ö0®8k1iW cm butüaBM^ iiolban való oj&tát óvatosan készítettük el* Mikor az ö^éntejlődéa megszűnt, az oldat 85 cm5 -é1 .Äkbenzinnei 600 crn^-re higitottuk. Bymódbn á' lgtoefcztá&eA a Na koncehtrációjá 100 cnÄre k>* Ö.7 g volt. Ebbe az oldatba gyapjúszövet 118 g-Ját. áztattuk addig, amig azt á folyadék áuiedvesüette ős ezután facsarógörgők között vezettük át. Az impregnált szövet súlya 215 g lett, ami 82$ folyadéktartalomnak felelt meg, 20 perc múlva a szövetet előbb viz, majd szappanfürdőn vezettük keresztül, azután mostuk, jpegsavanyitottuk és végül megszárítottuk. A szövet nemezelődőképessége erősen csökkent.. 14. •p.«ld: a;..V : ..':''v : "í.:-"'"-•/ .'•'•"• . .•.'• ••' ' ,:.i-í ••'.:. •• ' .'•• Nátriumhidroxidnak abszolút metUalkoholos,oldatát készítettük, mely az oldat 100 cm°-ére 5.9 g Na0H4 tartalmazott. Ezen binér elegy "10 térfogatát 90 térfogat trikloretilémiel íeliágitottuk ugy hogy a ternér elegy 100 cm^-e 0^9 g Na01i4 tartalmazott. Ha a fenti eleggyel gyapjút 1 óra hoszszat szobahőmérsékleten kezelünk, a gyapjú nwiezelődőképessége nagyobb mértékben csökken, mintha ugyanazon körülmények között az NaOH és a metilalkohol binér elegyével kezeltük volna. 15. Példa Szilárd raarőnátront rlcinoleilalkohoüal felmelegítettük és a mateg oWat 1Ö0 ctn3-ét összekevertük 10 cm3 ricinoleilalkohol, 20 cm3 dlkloretilén és 70 cm3 lakkbenzin elegye vei, miáltal 110 cm3 alkáliás.. oldat keletkezett, anely az oldat 100 cm^-ére 0f 4 g NaOIí-val egyenértékű. Ezen oldat megfelelő térfogatába >-4 óra hosszfrt lőgszáraz gyap-Jumintákat mártottuk, ezeket kifacsartuk, megsávanyitottuk, az oldószer eltávolítására mostuk éá megszárítottak, A minták nemezelödéssel.és zsugorodássál szemben ellenállóképesnek mutatkozik» 16. Példa •* Szilárd *aOH felesleg jelenlétében hideg feniletilalkoholban (CJf^CäL.CHg.OH) marónátron oldatot készifettünR és az oldatot a maradékról leöntöttük. Ezt az oldatot lakkbenzinnel felhígítottuk ős az elemzés szerint az elegy 100 om3-e 0.34 g NaOíW tartalmazott. Ebbe az oldatba 24 óra hoeszat közönséges hőmérsékleten léga24*az k0~ »
