140764. lajstromszámú szabadalom • Keményfém-ötvözet
2 140754 ötvözetekben is, ha nem nagyőri „sekély MopC-t tartalmaznak, nikkel alkalmasabb) minf kobalt, Ebben a kötőíém fajtája, és mennyisége elsősorban a zsugorított ötvözetek szilárdságára és szívósságára mérvadó, mig ezek keménységét csaknem kizárólag a karbidos részarány szabja meg» Több karbidból álló zsugoritott ötvözetekhez tehát célszerűen ugy választjuk meg a segédfémeket, hogy mindenkor ekvivalens mennyiség jusson ama karbidra, amely'az illető segédfém kise rétében a legkedvezőbb magatartást tanúsítja. Emellett azonban célszerű nikkelből, ennek a kobaltéhoz képest kisebb hőszilárdságárá' tekintettel, valamivel nagyöbű mennyiséget - mintegy 15-25$-kaí többet - adagolnunk, mint amennyi egyébként kobalt segédfémre számítódnék. Példákul szolgáljanak a következő ötvözetösszetételek : a) 66$ ; VC, 12$ TiC, 15$ TaC vag/ TaG^C krlstályelegyek, 5$ Co és 2$ M, J ' - b) 84,6$ V C, 5$ TaC, 2$ MopC, 2$ Ti(! f f?.r# Co és 0.9$ NU c) 51,7$ WC, 26$ Mop C, 16$ TIC, 4,5$ &. és 2$ NI. • Az- a) 'éneiben a nikkel a tántalkarbldra, 111. a TaC-N, C kristályelegyre esik, a b) esetben TaC és MopC-re, a c) esetben pedig kizárólag az MópTJ-re,, A kobalt a többi WC és TiC nehézfém-Karbidok oldó- és kötszere, A fenti összetételű ötvözetek törési szilárdsága nagyobb, mint az olyanoké, ama: Iyekben caupán egyetlen segédfém, azaz kobalt vagy pedig nikkel van. A törési szilárdság növekedése 10-30$-ra rug«, Az ötvözetek előállítása különben az ismeretes módon megy végbe» Előnyösnek bizonyult azonban, hogy a karbidokat, ill,, ezek kristályelegyeit, a végleges keményíém-por összekeverését ás őrlését megelőzően, a melléjük rendelendő segédfémekkei együtt* külön őröljük. (PL három óra hosszat, valamely golyó siralomban,) flymódon az egyes karbidszemcsék a részükre mindenkori legkedvezőbb segédfém vékony hártyájává vagy filmjével vonódjak be. Csak ezután kivetkezik a további feldolgozás, nevezetesen a keményfém-alkatrészek keverése, a szemcsefinomodással járó, hosszabb őrlés, a présélés, valamint a zsugorítás, A segédfémeket lehetőleg nagyon tisztán és oly ftiiom szémcsenagyságban kell adagoiauiik, amely 2-5/*--nél ne legyen nfjgyobb. Ezért célszerűen karbonilekbői vagy igen tiszta oxaiátokből, hidrogénben való izzitással állítjuk elő azokat miközben a redukáló, folyamatot ugy irányítjuk, "hogy a segédfém kívánatos szetucseflnomságát biztosítsuk» S z.ab adalmj igénypontok: 1* A periódusos rendszer 4«, 5C és 6. CSÖK pártjabeli,, magas hőfokon megtímlő fémek át varr »üfab karbidjábői és -vas-esoportbell fcagédfömekb^l álfo kernényíéro-öMizet, azzal, 'jfäleme-zve, .hogy m egye« :;arbklak mindenkor c-V«üfi segédíémmei vaunaS; társítva, amelyek i" karbidokat zsugorításkor részben oldjákj léliUlés-folyamán ásottban az oldott karoldmennyiségnek legalább is 9ü$-át ismét kiválasztják. 2„ Az l„ igénypont szerinti keményfőm-Ötvözet'változata, azzal jellemezve, hogy volfrám-, titán«, valamint elrkonkarMd segédfémeként kobalt, molibdén-, tantál-, valamint niőbkarbldéként pedig nikkel szerepel, 3. Az; 1. vagy a 2, igénypont ••szerinti kemény fémötvöz et vátozata, azzal jellemezve, hogy a nikkeladagok mennyisége 15-25$-kal nagyobb, mint egyébként a kobaltra eső adagmennyiség. 40 Az előző igénypontok bármelyike &^erínü ötvözet változata, azzal jellemezve, hogy a karbidok, a melléjük rendeli segédfémekkel egyetemben, további feldolgozásukát megelőző, közbenső círlésnek- vannak alárendelve* k kiadásért felel a Tftrvgaatíaaági Könyridadó Vállalat vezetdjs Typopress» Felelős ressetfl; Mező Sándor
