140758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és rendszer mikrohullámu rezgéskeltők üzemi frekvenciájának állandósitására

140758 változásai mellett gyakorlatilag állandó fá- Ha a 15A vagy 15B keverőnek négyzetes zissal halad előre, A kiválasztott oldalsáv karakterisztikája van, akkor annak kimenő előrehaladását a vivőfrekvenciájú előreha- energiáját Így fejezhetjük ki: ladássai egyeslQükí melyeUigy fejezhetünk ki: P —F of^,ví „ v r _L.—' co8_2_ JÖJ. •JF, 3 • Ü + j» cos. «z» (4í + «•+; ß) - m ocs [ (2 ÜD

+ ij> ) í + of + ß] + •£— TO* COS \ 2 C ( Ü)+-^):Í.+•*;•+.81; K ahol m a modulációs -tényező /* pedig a gáz rezonanciától eredő fáziseltolódás« Ha a 17A demodulator nem négyzetes törvényt'követ, akkor további, magasabbrendC tagok i$ .fellépnek. Ezeket azonban a 3.5A szűrő .távolítja el, mely, csak a •: T frekvenciát ereszti át. rezonancia-görbéjének másik lejtőjére esik. A magyarázat egyszerűsítésére feltesszük, hogy az előbbi oldalsáv a 2, ábra szerinti gázvonal baloldali lejtőjére esik. A keverő kir»enő energiáját tehát igy fejezhetjük ki: s.xi. íasonló módona 12B oszcillátort pontosan ugy szabályozzuk be, hogyt-~—— moduláló frekvencia keletkezzék, melyet a IIB keverőbe juttatva, az &'t •- és ^ "~- # oldal' 2 7t 2..7I sávokat hozzuk létre. Ezek egyike a gáz *.f 11 sln

[••(• w+ °0 í

;

+ <*J.

: ahol ^t^egy; önkényes fázisszög;, Ezt az oldalsáv-haladást a vivőhullám haladásával egyesítjük és az eredő mezőket a 17B demodttlátorba juttatjuk, melynek kimenő eneyrgiájaí négyzetes hatást feltételezve, igy fejezhető ki: *.-*.[ 1 — cos 2 (ú i + n cos Oi» í .+• OCL + Őj..) - m cos [ (2 (ű + ^r) '< + *i + Pil +—-1^006 { 2 [(ü> + t)í + OC, + ßjj ; aliol m a modulációs tényező, $ pedig a gáz okozta fáziseltolódás. -A két csatorna kimenő energiáit ennélfogva igy fejezhetjük ki: (A csatorna) e8

*=

EB

cos (^ t

+_oí + 8). (B csatorna) e ö

=

E9

cts

(ty í +•• <^+ ßx) Az oC és of- íázlsszögek állandók, a 0 és ßi íázisszögek azonban, melyek algebrai előjele ellenkező, mert egy és ugyanannak a rezonancia-karakterisztikának ellenkező lejtőin végbemenő frekvencia-változásokból származnak, a ^áz frekvencia-íázis karakterig zükáitöí függenek és a 10 oszcillátor frekvenciájának kicsiny eltérései mellett is nagy változásnak vannak alávetve. Az 5. ábra szerinü írekvencJa-állandósitb rendszer "hasonlít a 3. ábrabeahez, azzal a kivétellel, hogy a 22 keverőbe juttatóit lebegtető frekvenciát nem Járulékos 23 oszcillátor állitja elö.* Ehelyett a 12A^ 12B moduláló oszcillátorok kimenő energiaijai alkalmas fajtájú 34 keverőbe vezetjük, mely a két vá-> lasztott oldaílsáv-írekvencia közötti különb-" seggel egyenlő lebegtető frékyenciát keít. Az 5. ábra szerliátt 22 keverőbe vezetett lebegtető frekvencia tehát mihdíg egyenlő az olda laáv-fre k vienciák- különbség ével, még pedig a 12AÍ12B moduláló oszcilláló ro'k egyikének vagy mindkettejenek esetleges instabilitásától függetíenüU Etekintetben az 5. ábra szerinti rendszer előnyös, mert itt a moduláló os^«ií|a(órok frekvenciáját nem kell oly^inereve^ szabályozni. Az 5. ábraií#tt;creíídszer további magyarázata szükségtelen, minthogy mindkét rendszer hasonló elemeit hasonló hivatkozási jelek jelölik és a 3. ábrával kapcso-j latos általános leírás az 5, ábrára is közvetlenül ráülik* A 6. ábra* s^erinü rendszerben, mely az előzőknél!vatótruvel egyszerűbb, egyetíen 12 kisfrekvenciás moduláló oszcillátor kimenő energiáját a»kiegyensulyo 20tt 11 mo-. duMtorba vezetjük, mely a 15 gázeella vagy egyenértékű szerv és ^. 10 mikro-