140738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonócséve előállítására

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LÉÍRÁS 140738 76 d 14-21 osztály, H-I2319 alapszám Kijárás fonőcséve előállítására Dr„ HEGEDŰS EDE ORGANIZÁTOR, BUDAPEST Bejelentés napja: 1946. december 3» Á fonódákban a fonál feltekercselésére rendszerint u. n. fonóesévéket használnak. Ezek kupós, hüvelyalakú testek, amelyek többnyire papirból készülnek» Ismeretes, hogy e csévék többször egymás után való felhasználásának határt szab, hogy azok széleit a csévélés, illetve átcsé-' vélés, valamint a kezelés előbb-utóbb tönkre^ teszi és az ilyen berepedezett, vagy szakadozott szélű csévék használhatatlanok. E hátrány elkerülésére ismeretes már á hüvely szabad széleinek merevitő foglalatokkal vagy véretekkel való ellátása, amely szervek a cséve élettartamát jelentékeny mértékben megnövelik. Merevítő veret vagy foglalat gyanánt ajánlották már pl. csatorna keresztmetszetű merevitő gyűrűk alkalmazását, amelyek anyaga fém, vagy egyéb anyag, pl. műgyanta is lehet. Műgyanta alkalmazása esetén ' a

cséve végére felvitt anyagot ala-' kitó vagy sajtoló formában kellett hő és nyomás egyidejű behatásával keményíteni. Azt találtam, hogy a fonócséve szabad vő-' geinek merevítése igen egyszerű módon eazközölhető, ha a végekre tetszésszerinti módon, előnyösen mártás utján, olyan folyékony Wyagréteget viszttak fel, amely megszilárdulásra képes és megszilárdulás után merevítő foglalHtot alkot Az anyagróteg megszilárdulása annak természetétől függően különféle körülmények között következhet be. Ha folyékony anyagként pl. természetes vagy szintetikus gyanták, egyéb műanyagok, vagy akár fémek, illetve fémötvözetek olvadékát alkalmaz zu ;í, az anyagréteg felvitele, célszérűfh mártás, 'után a megmerevedés egyszerűen lehűlés közben következik be. Használhatunk azon-' ban folyékony anyagként oldatokat, emulziókat, vagy szuszpenziókat is, mikoris az anyagrőteg felvitele után az oldószert elpárologni hagyjuk ós a visszamaradó anyagréteg alkotja a szilárd foglalatúi De lehetséges az is, hogy olyan folyékony anyagot használunk, amely mártás után magara hagyva vegyi reakció következtében megy át szilárd halmazállapotba. E célra főként aJ szintetikus műanyagok félig- vagyglőkondenzált, még folyékony olyan fázisai alkalmasak, amelyekben a tovább-, illetve végkon-: denzálódás kémiai előfeltételei adva vannak, A találmány szerinti eljárás rendkiyüll egyszerűségével tűnik ki, az egyszerű martáson kivűl járulékos munkaműveletek szűk-; ségtelenek, A kiválasztandó anyagréteg vas*' tagsága és ezzel a hüvely alakú eséve szájnyílásainak (kaliber) mérete részben 'ámártás módjával, pl. a mártások számával^ részben a mártófolyadők összetételével, Ük letve koncentrációjával pontosan beállítható; Különösen előnyösnek bizonyult mártófolyadékkőnt gumi-, vagy celluloid-oldatok használata. A kaliber pontosságának további biztosi* tására és a hüvely szélének még erőteljesebb megvédésére eljárhatunk ugy is, hogy az anyagréteg felvitele, pl. mártás előtt a hüvely szélére fémből, vagy egyéb ellenálló anyagból készült gyűrűit erősítünk. A felvitt