140719. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés cukorlevek derítésére, valamint ehhez való eljárás a folyadék- és gázhozzáadás önműködő szabályozására cukorgyártás céljára való folytonos keverőkészülékekhez
ff-U0 r .;.'.. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL V^A^A '• ri SZ^ BAfií íMí LEÍRÁS '* " • * -._. - " 89 c-;oszt><ly ir-17623 "alapszám £ Q 3 &'$JD"L ~ ü~~I ~ c 0 -A 0Í 2*4lo 2-önműködő berendezés cukörlevek térítésére, valamint ehhez^víló eljárás ''"«— a folyadék- és gázhozzáadás önműködő szabályozásai ?*. cukorgyártás céljára .való iolytonos keverőkészülákekhvz. ' »* fy V , 1 i » /*. - Dr. KOiUNtVIKT^ VEGYÉSZ,'.fPÉlGA ÉS Dr. DOLINEK ALMOS MÉRNÖK ÉS GYÍROS/LOUNY (CSEHSZLOVÁKIA.) •; Bejelentés napja : 19481 déc.21. ' , - ' *" Az ismert eljárásoknál a cukorlevekét, mész hozzáadásával 'tisztítják'.-(derítik),'melyet célszerűen mésztej vagyis oltott mész vizes oldata és szuszpenziója alakjában adunk hozzá. A mésztej * hozzáadása á répából kapott nyerslében kémiai és fizikái változásokat idéz elő, aminek következtében a lében lévő különböző anyagok koagulálás 'és adszorpció utján &' cukorléből való kiválásra alkalmas állapotba kerülnek. A mészadagolás hatásos^ ságát melegítéssel fokozhatjuk s ezért mintegy 90 C°-ig menő hőmérsékleten dolgozunk. Az ismert Javított deritŐ eljárásban a mésztejet nem egyszerre és nem azonos hőfokon adagoljuk e lébe, hanem két vagy több részletben, melyek közül pár adagot célszerűen alacsonyabb a többit magasabb hőmérsékleten adjuk a léhez. A -mostani európai répalevek összetételének tanulmányozása során szerzett tapasztalatok álapján az ismert eljárás szerint előnyösnek bizonyult az, hogy, pl. a mésztej egy rész.ét egymásután kis adagokban adjuk a lébe, addig, míg a mésztartalom a réjp^ mennyis égének 0^2-0,3 jjí-ét el nem érté; "ezzel szemben a több, mintegy 0,8—2,0$ mésztartalomnak megfelelő mésztejmenynyiséget vagy egyszerre vagy hasonlóképpen apránként második adalékként adjuk be, mely adalék mennyisége a lé jóságától és a tisztítás kitűzött fokától függ. Az említett Ismert eljárások szerint szükséges az, hogy acz első mésztejmennyiség, vagyis például a répa' mennyiségére számított 0^2-0,3 #Hayi mész adagolása ugy történjék, hogy a kis mészadagok beadása közben a lében lévő anyagok és a mész között a reakció"folytonosan újból és újból hosszabb ideig tartson, mert így a kolloid anyagoknak javított, irreverzibilis kicsapódását idézhetjük elő. így ezek a kolloid csapadékok, a további adagokban lévő mészfelesleg hatásával szemben is ellenállóak lesznek, mert különben, a képződött csapadék ismét feloldódna, vagy finoman elosztott (diszpergált) álla'potba menne át. Ezenkívül az ismert eljárásoknál a kolloid anyagok tökéletes kicsapása és a kolloid,csapadéktóL adszorbeálí és e csapadékba bezárt anyag lehető legtökéletesebb kiválasztása érdekében, á szín-••] képző anyagokra (mint pl. invertcukor stb.) való tekintettel előnyösnek, mutatkozott az, hogy az első mészádagokat egymás titán; alacsonyabb hőmérsékleten pl. á tapasztalat szerint 50-55 C -on vigyük, be a lébe, •míg a többi mészadagot, vagyis a mészfelesleget, amelyet a szaturált (szénsav-, val telitett) lé szürhetőségének javítása végett és a lében lévő egyéb anyag adszorbeálhátóságának fokozása végett, valamint ezzel kapcsolatban a lé felületi feszültségének fokozása érdekében magasabb hőmérsékleten, pj. 85-95 C°-on adjuk a léhez. "Más ismert eljárások szerint a"nyersléhez derített vagy szaturált levet adunk, amikor lényegében ismét folyamatos derítésről, vagyis valamiféle lúgos vegyszer fokozatos, beadagolásáról és mész tejfelesleg hozzáadásáról van szó. Az ismert eljárásokban, is, amelyekben a kicsapást sava-M
