140702. lajstromszámú szabadalom • Javítások röperővel és porral működő kapcsolókon

140702 a fordulatszám és a csuszamlás határoz nak meg). A csatolt rajz 1-10. ábrái a találmány szerinti kapcsoló működésmódját és néhány előnyös kiviteli alakját mutatja. ' Mint poralakú anyagot előnyösen grafitot használunk. Az 1. és 2. ábrán vázlatosan ábrázolt kapcsoló a következő alkatrészekből áll: Az A tok, amely a B hajtótengellyel a szo­kott módon van összekapcsolva. A C tárcsa, amely a vitt tengelyre van ékelve. Az E, E' grafit, amely a rajzon két működési hely­zetben látható, mégpedig az 1. ábrán üzemi sebességnél, a 8. ábrán pedig az indulásnál. A toknak és a tárcsának egymásmellen álló felületei (3. ábra) a spirális A' és C' hornyokkal vannak klfllakltva, amelyek olyan elhelyezésűek, hogy a hajtó rész felületén lévő összes hornyok ellenkezően haladnak; mint a vitt rész C tárcsájának, vagy tár­csáinak felületén lévő hornyok. Ha a kapcsolót grafittal, vagy más porok: kai megtöltjük és a kapcsolót forgásba hoz­zuk, akkor a grafit a kerület felé nyomul, mint egy köralakú, egyenletes vastagságú koszorú és abban a térben, ahol tartózko­dik a csigavonal alakú hornyokba hatol. A röperő a grafitot ebben a héfyzétben tartja és a nagyobb vagy kisebb fordulat­számtól függően nagyobb vagy kisebb nyo­mást fejt ki rá. Ha mármost a C-D vitt részt a vele kap­csolt jármű bárminő ellenállása rögziti, ak­kor természetesen a hajtó és vitt részek között csúszás fog előállani. A csúszás következménye az lesz, hogy a graät az S nyil irányában a kerület felé mozog, amint azt a 4. ábrán a G rész mu­tatja. Emellett, mivel a G gr/fit a tokon át nem tud lefolyni, annak tolóereje nagyobb torlódást okoz a tok köralakú falai irányabari valamint oldalirányban is, ami azután erő­seb b súrlódást és a kapcsoló egymásmef lett levő részel között erősebb kapcsoló­dúst létesít. Ennek a kapcsolatnak az erőssége, mint már emiitettük, a kapcsolórészek átmérő­jétől, á működő felületek számától (amely négy, vagy több táresájú kapcsolóknál négynek a többszöröse), továbbá a grafit­gyürü vastagságától, a röperőtől, tehát a kapcsoló kerületi sebességétől, a hor­nyok emelkedésétől, az egymásm ellett levő felületek közötti H üregtől (1. ábra) és a grafitnak vagy más hasonló felhasznált por­nak a súrlódási értékétől függ. Ha valamelyik Járműben a hajtó-impulzus megszűnik, maga a jármű tehetetlensége folytán forgatónyomatékot ad vissza. Ilyen módon az egyes részek hatása felcseré­lődik. A vezetett C' rész vezetőrésszé vá­lik és a veze tör ész mint ellenállás fog mű­ködni. A két rész közötti viszonylagos csúszás a két A' és C' horony eltávolodását ered­ményezi, valamint a G grafitnak a kapcsa ló középpontja felé való eltolódását az ál­tala alkotott gyűrű egyidejű törése mellett A grafitnak, a középen való felhalmozó­dása csak olyan részeken fog bekövetkez­ni, ahol a súrlódó hatás nagyon kicsi, vagy gyakorlatilag nulla, mert a felületek egy-­mástól eltávolodtak (a H rés megnagyob­bodása) , a megfelelő átmérők kisebbek lettek és a grafttgyürü állandóan részek­re osztódó állapotban van, a spirálisok ellenkező irányú mozgása miatt. A 6. ábra a találmány szerinti többré­szű kapcsolót mutftja. Itt a hajtórész két A fedélből és két vagy több A" részből áll, amelyeket közbenső falaknák nevez- " hetünk, amelyek a vitt rész minden egyes C tárcsáját egy megfelelő térben elválaszt­ják. A 7., 8. és 9. ábrák archimedesi csiga­vonal alakú görbéket mutatnák különböző hajlással, Illetve, emelkedéssel. A 7, ábrán csak egy spirális látható és ennek emel­kedését a csatorna.méretei szabják meg. Az emelkedés például egyenlő lehet a csatorna szélességével, "hogy enyhe és fokozatos forgatónyomaték-átvitelt és bizo­nyos sebességhatárok között szabadonfutó hatást vagyis egyirányú működőst érjünk'el. A 8. ábra több spirálist mutat és a na­gyobb emelkedés gyorsabb kapcsolást tesz lehetővé. Ez a kapcsoló különösen alkal­mas kicsi kerületi sebességekhézv A 9. ábra egyetlen spirálist mutat és az emelkedés kisebb, mint a csatorna széles-' sége. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csator­nákat sugárirányú horony szak ltja meg. Az. emelkedés enyhe és fokozatos hatáshoz, továbbá- s zab adonfu tő hatáshoz igen nagy kerületi sebességeknél Is alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom