140692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony keverékeknek különböző illékonyságú frakciókra való szétválasztására, rektifikálás útján
!40692 teljes mennyiségben ez utóbbi tetejére üozzáfolytattuk, az a foiyadékmennyisé;', mely viszonylagosan gazdag abban a leginkább illó alkatrészben, ami lefolyik a tetejéről, több lesz mint nz a mennyiség, ami szükséges volna az oszlop legfelső részében a legkevésbbé illó alkatrész visszatartására, ha ez alkatrész magában volna. Ez a folyadék az elválasztás terméke, aminek a termeléséhez energiára volt szükség és ^ezért ez értékesebb, mint az az illó anyag';' ;ban kevésbbé dus folyadék, amivé fokozatosan átalakul, miközben az~ oszlopban lefelé süllyed. Az eljárás ezért energia-csökkenéssel kapcsolatos. Ez ugyancsak fennáll, hasonló okból, ha a rektiflkáló oszlopban van egy olyan övezet, melyben a mosófolyadék előbb emiitett legkisebb mennyisége felülről lefelé csökken. Különösen érvényes ez az összéiüggés etilalkohol és vizkeverék esetében. A találmány szerinti tökéletesítés, mely az előbb emiitett energia-veszteséget csökkenti ugy, hogy az alábbiakban jellemzett szétválasztó eljárást alkalmazza, a következő eljárásnak felel meg. .kiterjedni engedünk expandáltatunk közepes nyomásra olyan folyékony keverékei, mely a viszonylag magas nyomású oszlopból származik, közvetett érintkezésbe hozzuk az eljárás folyamán képződött gázzal olymódon, hogy egyidejűleg a folyós keverék elgőzölögtetéséí és a gáz cseppfolyósitását idézzük elő és az ebből az elgőzölögtetésből származó gázt oly kisegítő oszlopban rektifikáljuk amelyet felső végén hűlünk le ugy, hogy az eljárás folyamán képezett folyadékkal közvetlen vagy közvetett érintkezésbe hozzuk azt a gázt vagy a folyadékot, vagy pedig a folyadékot és a gázt is, ami az eljárás folyamán képződött, az előbb leirt módon való közvetett érintkezésbe hozás következtében a rektifikálás alatt. • • ., . . Az előzőkben adott magyarázatok szerint, a gázzal vagy a folyadékkal történik a rektifikálás során a közvetett érintkezés aszerint, hogy a mosófolyadék legkisebb szükséges mennyisége növekszik (általános eset) vagy ellenkezőleg csökken felülről lefelé, abban az övezetben/amelyben a közvetett érintkezés végbemegy. Amikor a találmány szerint javított eljárást gázkeverék ugyancsak gázalaRu alkatrészeinek szétválasztására alkalmazunk, ^>( a folyadékot, melyet a kisegítő oszlopban 'folyadék gyanánt használunk, ugyancsak- el kell gőzölögtetnUnk ugy, hogy az eljárás során termelt gázzal hőkicserélésre hozzuk. Ez az elgőzölögtetés előnyösen, viszonylagosan alacsony nyomáson történhet és a gázzal való hőkicserélés pedig viszonylag fokozott nyomáson, esetleg ezután, miután az Ha szükséges, a találmány szerint mogtakaritotí energiát arra lehet felhasználni, hogy az elválasztást még tökéletesítsük, vagyis fokozzuk az elkülönített alkatrészek tisztasági fokát f vagy pedig különböző halmazállapotban kaphassuk őket. PL az esetben, ha nehezen folyósítható gázkeveréket akarunk alkatrészeire bontani, akkor anélkül hogy több energiára volna szükség, elérhetjük azt, hd§jrgz"*eiyW alkatrészt vagy anMir égy részét folyós állapotban kaphassuk, ahelyett, hogy mind a két alkatrészt gázállapotban kapnók, vagy (térhetjük azt, hogy az egyik alkatrészt egészen, a másikat csak részben kaphassuk folyós állapotban, ahelyett, hogy az alkat részek egyikét teljesen folyós állapiotban és a másikat teljesen gázállapotban nyerhessük ki. Mielőtt a találmány szerinti eljárás részleteit ismertetnők, a következő egyszerűsítéseket vezetjük be a leírásban. 1. A legjobban iHó és a kevésbbé illó frakciót, melyekre szétválasztjuk a kezelt gázkeveréket, »illő alkatrésznek' és »kevésbbé illó alkatrésznek« nevezzük, ha gázalalm állapotukban beszélünk róluk akkor ' illó gáznak «és »kevésbbé illó gáz«-nak nevezzük őket, folyékony állapotukban pedig »illó iolyadék«-nak és »kevésbé illó folyadék«-nsk nevezzük ezeket. 2. A viszonylagosan fokozott, viszonylagosan alacsony és a közepes nyomást »magas nyomás«-nak, »alacs ony nyomás «nak és »közepes nyomás «-nak fogjuk nevezni a következőkben. Ezek a jelölések egyáltalán nem utalnak a nyomások abszolút értékére. A »magas nyomás« kifejezés pl. lehet légköri nyomás is». 3. Minden olyan sűritő-elgőzölögtet őt, melyben az előzőkben ismertetett közvetett hökieserélödés végbemegy, amely valamely gáz folyósításával és egyidöben valamely folyadék elgőzölögtetésével kapcsolatos, a következőkben »sdritő«-nek fogjuk nevezni,
