140670. lajstromszámú szabadalom • Elektronokat emittáló elektróda villamos kisütőcsövekhez

Megjelent 1951. december 15, ORSZÁGOS TALAIJKANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ....' 140670 ílg 1-16 osztály» P-10627 alapszám »Elektronokat emittáló elektróda villamos kisütőcsövekhc/« N .V. PHILIPS' GLOEILAMPENFABHIEKEN CÉG "EINDHOVEN (NÉMETALFÖLD) A;M^lentés

napja: 1943«, március 27

c Németalföldi, elsőbbsége: 1942. március 21» A találmány elektronokat emittáló elektróda villamos kisütőcsövekhez, kiváltképpen gázvagy göztöltéses kisutőcsövekhez. A találmány továbbá felöleli az ilyen elektróda előállítására alkalmas eljárást-jás. Villamos kisütőcsövek elektronokat emittáló elektródái rendszerint fémes, pl?;

fwolfrarnból, nikkelből vagy ez élihez hasonló anyagból való tartótestre vannak felépítve, amelyre lényegében oxidokból álló, elektronokat könynyen emittáló réteget visznek fel A tartótest, ez esetben közvetve vagy közvetlenül fűthető» Az emisszió ezeknél az elektródák nál annak a révén megy végbe, hogy a formálásnál a felületen lévő oxidokból csekély fénunennyiság képződik,, Ismeretes ezenkívül ezekhez az oxidrétegekhez még bizonyos íémmennyiség hozzáadása. Ezenkívül leírtak már gáz- vagy göztöltéses kísütőcső számára szánt, elektronokat .emittáló olyan elektródát is, melynek tartótesíén egy vagy több, nehezen olva'dő fém, pl. wolfram nagyobb sulymennyiségővel kevert oxid foglal helyet. Az itt említett .fajtájú, elektronokat emittáló elektródákon kívül ismeretesek elektronokat emittáió olyan elekíródák is. amelyeknél oxidokat, esetleg csekély íémmennyiség hozzáadásával, önálló testekké sajtolnak és zsugorítanak, majd külső oldalán vezetővel veszik körül, amikor is az ekként kapott alakzat hat katodaként. Az ilyen elektródákat gáz -vagy göztöltéses kisutöcsövekben alkalmazzák. Javasolták továbbá már, különösen az utóbb említett csövekben, azonban extrém -Vákuumos csövekben is vezető-anyagok és emittáló nernvezető oxidok keverékeinek alkalmazását akként, hogy az oxidmennyiség a masszában jelenlévő vezető-.' anyaghoz viszonyítva kicsiny. Ezeket a keverékeket szintén préselik' és zsugorítják, majd vagy ilyen alakban használják katodaként vagy pedig csak azután használják, miután kisebb átmérőre kihúzták. Az ilyen katóda ismert példája az úgynevezett wolirámtóriumkatóda, mely volfrám, és tóriumoxid keverékéből van felépítve, mimelleít az emisszió annak a révén megy végbe, hogy a formálás folyamán rendkívül kicsiny tóriummennyiség képződik. Ezekkel az oxidok és fémek keverékeit tartalmazó, elektronokat emittáló elektródákkal hátrányok kapcsolatosak, még pedig azokkal az elektródákkal is, amelyeknél ezeket a keverékeket alátétre viszik fel és azokkal az elektródákkal is, amelyeknél a zsugoritott keverék mint ilyen hat katodaként. Ezek a hátrányok lényegileg abban" állanak, hogy az ilyen elektródák alkalmazási körzete valamiképpen korlátozott. Ha ugyanis olyan keverékeket alkalmazunk, amelyekben a vezető alkatrész, pl. a wolfram vagy nikkel, mennyiségéhez viszonyítva csekély mennyiségű emittáló' oxid van Jelen, . ugy az emisszió aránylag kicsiny. Ha- azonban több emittáló oxidot adunk hozzá, ugy l;uzott katódákat többé nem lehet előállítani;